A csillagok szerencsés együttállása eredményezte azt a pályázatot, amivel egymillió dollárt nyert Budapest egy zöldség- és gyümölcsfeldolgozó központ felépítésére: miközben a főváros Klíma- és Környezetügyi Főosztályának élelmezéssel foglalkozó csapata a város fenntartható élelmezési stratégiáján kezdett dolgozni, a Nagybani Piac azzal bombázta a hivatalt, hogy segítsen kitalálni, mit kezdjenek a termelőknél, kereskedőknél maradó nagy mennyiségű zöldséggel és gyümölccsel.
Közös gondolkodás indult, az élelmiszer-hulladék és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése érdekében. Történelmi hagyományba kapaszkodtak: a főváros és a piacok, vásárcsarnokok, vágóhidak korábbi, az ínséges időkben sokszor túlélést jelentő együttműködésébe, azzal a céllal is, hogy a város képes legyen ellátásbiztonságot nyújtani a lakóinak – mesélte a HVG-nek Matusz Márk a pályázat koordinátora, a Főpolgármesteri Iroda munkatársa egy háttérbeszélgetésen.
Amikor a Bloomberg Philanthropies 2024 novemberében meghirdette a Mayors Challenge legújabb pályázatát, az akkor már félkész élelmiszermentő elképzelést pont elő lehetett húzni a fiókból. Az amerikai jótékonysági alapítvány 2013-ban indította el először a programot, aminek célja eredetileg az amerikai városok lakóinak életminőségén javító innovatív városi kezdeményezések elősegítése volt, de pár év alatt globálisan is kiterjesztették. A 2024-ben indult legutóbbi pályázat már a hatodik kör, amire 33 országból több mint 630 város jelentkezett.
Életkép a nagybani piacról
Fazekas István
A budapesti pályázat tavaly májusban került a legjobb 50 közé, és ezzel az eredetileg pár oldalon vázolt projekt továbbfejlesztését célzó második szakaszba. Öt hónapon keresztül zajlottak a coachingok – a kiíró rendkívül aktív, támogató szerepet vitt –, igazították az eredeti ötletet a helyi szereplők és a lakosság igényeihez, kísérleteztek a terepen, teszteltek, felmértek, számoltak, mielőtt tavaly ősszel végleges formába öntötték volna a pályázatot. Ezután jött idén február végén az eredményhirdetés és a hír, hogy Budapest az egyike annak a 24 városnak, amely több mint egymillió dollárt kaphat a megvalósításra. (Az alapítvány a projektmenedzsment költségeire további 200 ezer dollárt folyósít). Nem csak pénzt adnak azonban: partnerként, mentorként dolgoznak a helyi csapattal, monitorozzák a folyamatot, heti szinten egyeztetnek, szakmai támogatást nyújtanak.
https://hvg.hu/zhvg/20221012_jovoteremtok_tedx_elelmiszermentes_elelmiszerpazarlas_wettstein_albert_munch
Mikor lesz ebből üzem?
A projekt jelenleg még a felkészülési időszakban van, a konkrét megvalósítás várhatóan április 1-vel indul. A projekt szakmai koordinálását ellátó Klíma- és Környezetügyi Főosztály munkatársai úgy számolnak, hogy másfél év múlva kezdődhet a tesztüzem a feldolgozóban, amit a Nagybani Piacon építenek fel. A megvalósításra két év áll rendelkezésre, vagyis 2028 tavasza előtt már élesben is el kell indulnia az üzemnek.
Készültek már előzetes szakmai és pénzügyi koncepciók, de még meg kell szerezni az engedélyeket, elkészíteni a kivitelezési terveket, infrastrukturális fejlesztés is szükséges. A könnyűszerkezetes, szendvicspanel-csarnokot gyorsan fel lehet húzni, de nem csak ez készül a projekt keretein belül. Már idén lefejlesztenének egy digitális platformot az igények és a kínálat összehangolásához, ami egyfajta online piactérként működne, ahol a termelők jelezhetik, milyen termékekre lehet számítani, illetve a felhasználók a saját igényeiket. A munkatársak szerint
Ez a projekt igazán innovatív eleme, amely összeköti a főváros különböző szolgáltató szereplőit és jóval többé teszi, mint egy feldolgozóüzem.
Mit dolgozna fel?
Évi 100-135 ezer tonna kidobásra ítélt gyümölcs és zöldség marad a piacon – vagy éppen meg sem érkezik oda, – de a kulcs, hogy nem hulladékról, hanem elsősorban feleslegekről beszélünk, másodosztályú, esetleg harmadosztályú alapanyagokról, amik még felhasználhatók – figyelmeztetnek a projektben résztvevők.
Sérült barackokat keresnek a válogatók a nagybani piacon
Túry Gergely
Például
- túl puha eperről, ami azért olcsóbb, mert másnap már nem jó, de aznap még lehet belőle lekvár,
- túl kicsi krumpliról vagy
- nagyon görbe uborkáról, és így tovább.
Az ilyen áruk vagy el sem kelnek, vagy fel sem hozza a piacra a termelő, sokszor inkább odaadja a szomszédos állattartó telepnek vagy hagyja a földön elrohadni (jobb esetben komposztálja), mert nem mutatna jól a zöldségespulton. Pedig méltányos áron felvásárolva konyhai alapanyagként még jól hasznosítható. Vagyis a feldolgozó fizetne is a feleslegért. A budapesti kezdeményezés így országos hatású is lehet – amennyiben sok termelőt bátorít, arra, hogy nekik adja el a kevésbé kívánatos árut.
A Nagybanin jelenleg nincs egységes gyakorlata a felesleg kezelésének: egy részét beborítják a zöld konténerbe, de van termelő, aki magával viszi, hogy máshol semmisítse meg, esetleg takarmányként értékesíti vagy komposztálja.
Élelmiszer-stratégia készül
Az ilyen projektek sikeressége és hatékonysága szempontjából meghatározó, hogy legyen egy nemzeti fenntartható élelmezési-stratégia – figyelmeztetett Szöllősi Réka élelmiszeripari szakértő a HVG megkeresésére. A főváros a maga részéről már évek óta dolgozik egy ilyenen, Kinorányi Éva, a a Klíma- és Környezetügyi Főosztály csoportvezetője szerint már most is létezik több ide illő elem – közétkeztetési, és élelmiszerpazarlás-csökkentési szemléletformáló projektek –, de a stratégiai irányok mára januárban elfogadott településtervben is szerepelnek.
A munka során viszont több kihívással is küzdenek, sok különböző szervezetnél fragmentáltan elérhető heterogén adatokat kell begyűjteni, és kevés hasonló európai stratégia létezik, amiket mintául lehetne venni.
Fel kell mérni a különböző városi élelmiszer-környezeteket, áttekinteni az élelmiszerlánc egészét. Kezdve ott, hogy mit termelnek a városon belül és az agglomerációs övezetben, hol jelennek meg a termelők, hány közösségi kert, hol és milyen modellben működik, hogy állnak a kisebb piacok, az alternatív hálózatok – kosárközösségek dobozrendszerek – az ételmentés, a főzőklubok. Milyen állapotban van a 130-140 éves vásárcsarnok-hálózat, betöltik-e még egyáltalán eredeti funkciójukat. Jobb rálátás szükséges a kiskereskedelmi láncok, a vendéglátás, a HoReCa-szektor működésére is, az élelmiszeripari hulladék hasznosítására, a szociális ellátórendszerre, a területen aktív civilekre, hogyan állnak a lakosság táplálkozási ismeretei. Mindenesetre készül már problématérkép, akciótervek, a munka eredménye másfél-két év múlva érhet be.
A munka során viszont több kihívással is küzdenek, sok különböző szervezetnél fragmentáltan elérhető heterogén adatokat kell begyűjteni, és kevés hasonló európai stratégia létezik, amiket mintául lehetne venni.
Fel kell mérni a különböző városi élelmiszer-környezeteket, áttekinteni az élelmiszerlánc egészét. Kezdve ott, hogy mit termelnek a városon belül és az agglomerációs övezetben, hol jelennek meg a termelők, hány közösségi kert, hol és milyen modellben működik, hogy állnak a kisebb piacok, az alternatív hálózatok – kosárközösségek dobozrendszerek – az ételmentés, a főzőklubok. Milyen állapotban van a 130-140 éves vásárcsarnok-hálózat, betöltik-e még egyáltalán eredeti funkciójukat. Jobb rálátás szükséges a kiskereskedelmi láncok, a vendéglátás, a HoReCa-szektor működésére is, az élelmiszeripari hulladék hasznosítására, a szociális ellátórendszerre, a területen aktív civilekre, hogyan állnak a lakosság táplálkozási ismeretei. Mindenesetre készül már problématérkép, akciótervek, a munka eredménye másfél-két év múlva érhet be.
Mi kerül ebből az asztalra?
A közétkeztetési konyhákban felhasználható félkész konyhai termékek, saláták, smoothie-k, amit a szezon épp kínál. Ezeket nem saját kútfőből szedték: végeztek fókuszcsoportos felmérést a piacon és az iskolákban, volt próbafőzés, és bevonták a MATE szakértőit is az alapkoncepció kidolgozásába: miből állhat össze a termékportfólió, milyen gépsor kell, hogyan lehet gazdaságosan üzemeltetni.
https://hvg.hu/gazdasag/20250930_elelmiszer-pazarlas-elleni-vilagnap-allami-elelmiszermento-kozpont-elelmiszermentes
Ki fog krumplit pucolni?
A munkaerő minden hasonló projekt esetében kulcskérdés – hívta fel a figyelmet Szőllősi Réka. A terület szerinte nem dúskál a dolgozókban, így fontos kérdés, ki lesz aki megpucolja a burgonyát, felvágja a uborkát, kiválogassa az epret.
A projekt kidolgozói nem aggódnak emiatt: számítanak a közétkeztetésben jelenlévő „konyhás nénikre”, és a megváltozott munkaképességűekre. Az ő foglalkoztatásuknak amúgy is van hagyománya a fővárosban: a Budapest Esély Nonprofit Kft. hasonló tevékenységeket kínáló projektjei – mint például a papírmerítő üzem – mellé ez is besorolható lenne. „Mindenkinek megvan a maga helye.”
Mennyi ételt gyártanak majd?
Az első időszakban max. napi 20 ezer fő ellátásához szükséges félkész termék előállítását tervezik. Ennyit tud biztosan felvenni a közétkeztetés és a szociális ágazat. Középhosszú távon már bővülésen gondolkodnak: szállítói oldalon a Budapest Vásárcsarnokait, és a kerületek üzemeltette piacokat is bevonnák, felvevői oldalon pedig a kerületi önkormányzatok intézményei jelenhetnének meg.
Az üzemet moduláris rendszerben tervezték, így könnyen fel lehet skálázni a termelést. Az online platformnál pedig „egy gombnyomás is elég lesz”, hogy a kezdeti szűkebb kört kibővítve szélesebb körben is hozzáférhető legyen.
Önmaga is termék
Bár a projekt célja az ellátásbiztonság növelése és az élelmiszer-hulladék csökkentése, számos egyéb hozadéka is van a Klímafőosztály munkatársai szerint. Az ötlet fejlesztése során elsajátított módszertan – a főosztályokon, a fővárosi intézményeken átívelő, érintett felekkel közös munka és gondolkodás, a különböző ágazatokat integráltan működtető innovatív városkormányzási modell – jól alkalmazható lesz más városfejlesztési projektek során is.
https://hvg.hu/kkv/20230613_elelmiszermentes_elelmiszerhulladekcsokkentes_tesco_elelmiszerbank_elelmiszeradomanyozas
Egyeztettek az érintett fővárosi szervezetekkel: kibocsátói oldalról a Nagybani Piac mellett a Budapest Vásárcsarnokai Kft.-vel, fogyasztói oldalról a Főváros saját közétkeztetési cégével (ÉSZGSZ), a hajléktalan-ellátást koordináló BMSZKI-val, az otthontalanok élelmiszer-ellátásában, segítésében komoly tapasztalatokkal rendelkező Budapest Bike Maffiával, az igényeikről, ötleteikről, aggályaikról.
Nem egy klasszikus EU-s pályázatról van szó, teljesen újfajta szemléletet adott
– mondja Lőcsei-Tóth Kinga, a Klíma- és Környezetügyi Főosztály főosztályvezető-helyettese.
Emellett a projekt önmagában is tovább értékesíthető termékké válik. Olyan modellé, amit más, akár hazai akár külföldi városok is követni, adaptálni tudnak. A csapat felidézte, hogy a pályázat 2021-es előző fordulója egyik nyertese, Isztambul a saját projektjével – ami egy Pay-It-Forward nevű, közösségi adakozásra építő segélyprogram volt – Budapestnél is házalt pár éve.
Elavult szabályok
A hatályos jogszabályok, a közbeszerzési előírások nem teszik egyszerűvé, hogy a közintézmények kistermelőktől szerezzenek be – akár a piacon feleslegként megmaradt – alapanyagokat. Az eredeti elképzeléseket így módosítani is kellett, viszont azzal, hogy megfelelnek a jelenlegi jogszabályi környezetnek, a fenti jellegű beszerzéseket is segíteni lehet.
A jogszabályok – mint a fejlesztők megjegyezték – már sok esetben nem felelnek meg a 21. századi követelményeknek, ahhoz is módosítani kellene ezeket, hogy fel lehessen skálázni a termelést. Ezzel kapcsolatban indult is egy másik, ettől független projekt, ahol az élelmezési szektor szereplői közösen keresik a megoldásokat.
Elég lesz a pénz?
A projektcsapat pontos összeget nem tudott mondani, hogy mennyibe fognak kerülni a projekt elemei. A bizonytalanság hátterében az áll, amit más fővárosi projektek során tapasztaltak: nagyságrendi különbségek vannak az árajánlatok között. Egyben biztosak, hogy a korábbi költségbecslésekhez képest a magas infláció miatt minden drágább lesz, és az sem kizárt, hogy a pályázaton elnyert összegnél több kell majd az üzem felépítésére. Sok a változó: miként alakul a forint–dollár árfolyam, hogyan a hazai árak, kivitelezői díjak, de bíznak benne, hogy képesek lesznek megoldani ezt a problémát.
A lényeg, hogy fenntartható legyen az üzleti modell, és újfajta közszolgáltatást indítsanak.
https://hvg.hu/360/20231025_hvg__elelem_es_pazarlas__termelotol_azasztalig__klimavedelem__elfecserelt_milliardok
