Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Csillagászati Intézete (ELKH CSFK) már a kezdetektől fogva közreműködik az Európai Űrügynökség (ESA) Comet Interceptor nevű űrszonda programjában.
A Naprendszer kémiai összetételének megértéséhez a periódusos rendszer legnehezebb elemeinek keletkezését vizsgálta meteoritokban mért adatok felhasználásával egy magyar vezetésű nemzetközi kutatócsoport, amely legújabb eredményeiről a Science című tudományos lapban számolt be.
Az Árpád-ház Program keretében végzett kutatásokra támaszkodva megújították Engel Pál Magyarország középkori településtörténetéről – húsz évvel ezelőtt, CD-n – kiadott adatbázisát, amely így bárki számára böngészhetővé vált az interneten.
Az Arielnek ma még csak a terve létezik, ám ha elkészül, az a tudósok szerint óriási előrelépést jelent majd: a segítségével meg lehet majd nézni egy idegen bolygó világát.
Elődjével ellentétben, a Magyar Tudományos Akadémia új elnöke, Freund Tamás szerint nem sérült a tudomány szabadsága a kutatóintézetek leválasztásával, ahogy a tulajdonhoz való alkotmányos jog sem. A hvg360-nak adott interjúban arról beszélt, ő a praktikus szempontokat helyezné előtérbe, visszaszerezné az elcsatolt intézeteket. Igaz, a jelenlegi irányítási struktúrával. Az átalakítás ellen Orbán Viktor miniszterelnöknél tiltakozott másfél éve, a Palkovics Lászlót élesen bíráló magánlevele pont a miniszter asztalán landolt. Azt mondta, azóta sem válaszolt rá senki. Interjú.
Nem ért véget a Magyar Tudományos Akadémia vesszőfutása a kutatóintézetei elvételével: egy a hvg.hu birtokába jutott levél szerint Palkovics László egykori jobbkeze, a kutatóintézet-hálózatot átvevő ELKH Titkárságának jelenlegi főtitkára nemrég arra utasította az intézetek főigazgatóit, hogy könyveljék át az eddig az MTA tulajdonába tartozó ingóságokat saját – vagyis végső soron állami – tulajdonba. Több százezer tételről van szó a számítógépektől a laborberendezésig. Az összesen közel 70 milliárd forint értékű vagyont várhatóan nem adja önként az Akadémia, pláne, hogy a mostani lépés analógiájaként később akár az értékes ingatlanvagyonra is rámozdulhat az állam.
Lovász László beszélt arról is, hogy Freundnak nem kellett volna a fiatalságot mételyező tudósokról írnia, és hogy az intézetelvételek miatt ki kellett lépniük a Science Europe nevű nemzetközi szervezetből, mivel ők szigorú politikamentességet várnak el tagjaiktól.
Az MTA-tól elvett intézetekben ugyanúgy folyik a munka, mint eddig, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak nincs sem alapító okirata, sem szervezeti és működési szabályzata.
Az MTA Titkárságának 68 dolgozóját az Akadémiát megcsonkító törvényjavaslat szeptember 1-ei határidővel átvezényelte az újonnan létrehozott Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz (ELKH). A szervezet ugyanakkor még csak papíron létezik, az érintettek pedig egy héttel a határidő lejárta előtt még mindig csak annyit tudnak, hogy névleg és fizikailag is máshol dolgoznak majd, de hogy hol, mit, és milyen irányítással/feltételekkel, azt még senki nem kötötte az orrukra.
Egy kérdésben biztosan nem ért egyet az Eötvös Loránd Kutatóhálózat Irányító Testületének elnöke, Maróth Miklós Palkovics László miniszterrel: ez pedig egyes kutatóintézetek sorsa. Szerinte az ő szava dönt, az pedig, hogy az Irányító Testületből többen kapcsolatban állnak Palkoviccsal, szerinte nem befolyásol semmit. Azt mondja, senkitől sem kapott utasítást vagy javaslatot, hogyan alakítsa át a rendszert, ahogy meg sem kérdezték tőle, mielőtt kinevezték. Pedig van egy víziója. Interjú Maróth Miklóssal.
A miniszterelnök barátjának tartott Maróth Miklós vezeti a Magyar Tudományos Akadémiáról (MTA) leválasztott kutatóhálózatokat irányító testületet, amelyben Palkovics László miniszter több "embere" is ott ül. Bár eddig baráti beszélgetések voltak, de többen azt mondják, hogy pár hónapon belül minden megváltozik.