Meglepő levelet kaptak október végén az MTA egykori – az innovációs törvény nagy vihart kavart júliusi módosításával az Eötvös Loránd Kutatóintézet Hálózat (ELKH) Titkársága alá terelt – kutatóintézetei az újonnan létrejött szervezet főtitkárától. A hvg.hu birtokába került levélben a Szigeti Ádám gyakorlatilag ugyanis azt kéri a tizenöt intézet igazgatójától és főigazgatójától, hogy mérlegeikben könyveljék szét az általuk használt ingó vagyont az Akadémiához tartozóktól: az előbbieket tüntessék fel sajátjukként, és csak azokra a tételekre kössenek vagyonhasználati szerződést az Akadémiával, amelyeket nem állami támogatásból, hanem az MTA köztestületi költségvetéséből szereztek be.

A leírt könyvelési metódus a gyakorlatban viszont nem más, mint színtiszta államosítás.

A kutatóintézetek MTA-tól elvételét kimondó, az érintettek közel egyévnyi tiltakozása ellenére áterőltetett nyári törvénymódosítás ugyanis – éppen azért, hogy az államosítás vádját elkerülje – nem vette el sem az ingó, sem az ingatlanvagyonát az Akadémiától, csak azt írta elő, hogy a kutatáshoz szükséges vagyonelemeket – vagyis az ahhoz felhasznált eszközöket és a berendezéseket – az MTA adja ingyenes használatba az új szervezethez tartozó korábbi egységei számára.

Az átadott eszközökről az intézetek szeptemberben tételes vagyonhasználati szerződéseket kötöttek azt MTA-val, amelyekben egyértelműen rögzítették, hogy a felsorolt, használatba adott ingóságok – a számítógépektől a bútorokon át teljes laborfelszereléseikig – a továbbiakban is az MTA tulajdonában maradnak.

A főtitkár kétoldalas, főként az akadémiai és az államháztartási törvényre hivatkozó levelében viszont azzal érvel, hogy az ELKH szeptember eleji felálltáig az MTA a tudományos kutatással kapcsolatos közfeladatát a kutatóhálózaton keresztül, a hálózatnak nyújtott költségvetési támogatás révén valósította meg, ezért az MTA költségvetéséből a kutatóhelyeknek továbbított támogatásból és az intézetek saját bevételeiből vásárolt ingóságok a kutatóhely saját vagyonának – vagyis végső soron állami tulajdonnak – minősülnek.

Az MTA-étól elkülönülő intézeti vagyonnal kapcsolatban nyár végén az ITM-et képviselő Gál és Társai Ügyvédi Iroda (Gál András Levente korábbi közigazgatási minisztériumi államtitkár irodája – a szerk.) próbált nyomást gyakorolni a főigazgatókra, és egy a törvényeket értelmező feljegyzésben arra hivatkozva próbálta eltántorítani őket az Akadémia tulajdonjogát elismerő vagyonhasználati szerződések aláírásától, hogy gyakorlatilag hűtlen kezelést követnek el, ha MTA-tulajdonként ismerik el a felsorolt – Gálék, vagyis az ITM szerint az intézetek vagyonát képező – ingóságokat. Az intézetvezetők végül is megkötötték a vagyonhasználati szerződéseket, de beleírattak velük egy záradékot, amely szerint az azokban foglaltakat 60 napig felülvizsgálhatják.

Az ELKH Titkárság és az MTA közötti viszonyra nézve beszédes az is, hogy az október végi levelet a főtitkár csak az intézetvezetőknek küldte el, az MTA vezetését Szigeti Ádám nem tájékoztatta a fű alatti államosításról, Lovász László elnök is csak a kétségbeesett főigazgatóktól értesült a szándékról.

Ez utóbbit a hvg.hu-nak az MTA is megerősítette, amikor Szigeti Ádám levele birtokában az intézmény, illetve az elnök, Lovász László reakcióját kértük a történtekre. Az Akadémia nevében néhány nap elteltével végül csak a sajtótitkárság válaszolt. Néhány soros levelükben emlékeztettek, hogy az MTA és az ELKHT elnökei 2019 szeptemberében szerződésben rögzítették a kutatóhálózat átadásának módját, és a törvény szerint kötelezően ingyenes használatba adandó, akadémiai tulajdonú vagyonelemek használatának elveit, és ugyanezen elvek alapján születtek meg a kutatóhelyekkel kötött vagyonhasználati megállapodások is. 

Mivel a vagyonhasználat új értelmezésével kapcsolatban az ELKHT elnökétől az MTA-hoz hivatalos megkeresés, módosító indítvány nem érkezett, az Akadémia továbbra is a szerződésben rögzítettek szerint jár el.

– áll az MTA sajtótitkárságának szűkszavú de diplomatikus válaszában.

Az intézményben ugyanakkor, úgy tudjuk, nemcsak a konkrét ügy okoz riadalmat, hanem attól is tartanak, hogy az ingóságokhoz hasonló rejtett államosítás az MTA ingatlanait is utolérheti, és a későbbiekben az értékes akadémiai ingatlanvagyonra is ráteheti a kezét az állam.

Noha konkrét lépésről még nem határoztak, az Akadémia elnöksége információink szerint nem fogadja el az ELKHT-főtitkár jogi csűrés-csavarását, és adott esetben akár pert is kész indítani az MTA magántulajdonának tartott, összesen mintegy 70 milliárdosra saccolt ingó vagyon megtartásáért. Annak ellenére is, hogy a több százezer tételt érintő einstandolás csak papíron történne, hiszen a nyár végén használatba átadott eszközökkel és berendezésekkel a gyakorlatban az átalakítás előtt és az után is az intézetek kutatói dolgoztak-dolgoznak, öt év alatt pedig leamortizálódnának és nullára csökkenne az értékük.

Az MTA-nál viszont úgy látják: ha szimbolikus is, nem mondhatnak le önként csak úgy 70 milliárd forintnyi vagyonról. Pláne, azt könyveléstechnikailag sem lehetne csak úgy az Akadémia könyveiből eltüntetni.

Lovász László MTA-elnök augusztusban egyébként alkotmányjogi panaszt nyújtott be az innovációs törvény júliusi módosítása miatt, többek között azért, mert szerinte az sérti a tulajdonra vonatkozó alkotmányos előírásokat.