Három hónapja létezik, de még mindig alig mutat életjeleket az állami kutatóhálózat

Az MTA-tól elvett intézetekben ugyanúgy folyik a munka, mint eddig, az Eötvös Loránd Kutatási Hálózatnak nincs sem alapító okirata, sem szervezeti és működési szabályzata.

  • hvg.hu hvg.hu
Három hónapja létezik, de még mindig alig mutat életjeleket az állami kutatóhálózat

Bár már lassan három hónapja létrejött az akadémiai kutatóintézeteket átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH), a szervezetnek továbbra sincs elfogadott alapító okirata, illetve szervezeti és működési szabályzata – írja a Népszava.

Az ELKH-t augusztus elsején alapították meg, miután a parlament kormánypárti többsége – a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére – megszavazta a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megcsonkításáról szóló törvényt. Az MTA kutatóhálózatát hivatalosan szeptember elsején vette át az új szervezet, miközben az MTA elnöke augusztus végén az Alkotmánybírósághoz fordult a vonatkozó törvény miatt.

A Népszavának nyilatkozó dolgozók szerint a kutatómunka egyébként ugyanúgy zajlik, mint az MTA-s fenntartás alatt. Maróth Miklós, az ELKH vezetője eddig szintén nem sokat hallatott magáról, bár szeptemberben küldött egy levelet a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének, amiben arról írt, hogy még csak ismerkedik a rendszerrel, illetve azzal vádolta a kutatókat, hogy sokan közülük túl keveset dolgoznak és túl sok pénzt kapnak. Maróthról emellett az derült még ki, hogy szintén ott volt Orbán Viktorral a Türk Tanács ülésén Bakuban.

A Népszava hozzáteszi, a Nemzeti Tudománypolitikai Tanács csak januárban kezdi meg működését, ennek a szervezetnek pedig valószínűleg döntő szerepe lesz a kutatás-fejlesztési és innovációs stratégia véglegesítésében, a pénzügyi alapok felhasználásának meghatározásában, és amelynek elnöke Palkovics László ITM-miniszter lesz.

A Palkovics vezette minisztérium a lap kérdéseit az ELKH-hoz irányította, amely azonban nem válaszolt.