Magas a részvételi arány a lengyelországi elnökválasztáson
Magas volt a részvételi arány vasárnap 17 óráig a lengyelországi elnökválasztás első fordulójában, eddig a szavazásra jogosultak 47,9 százaléka élt választói jogával.
Magas volt a részvételi arány vasárnap 17 óráig a lengyelországi elnökválasztás első fordulójában, eddig a szavazásra jogosultak 47,9 százaléka élt választói jogával.
Végül a Jog és Igazságosság és a Polgári Platform sokadik politikai párbajává vált a vasárnapi lengyel elnökválasztás, ahol az a tét, hogy az ellenzék az államfői poszt megszerzésével féket tud-e rakni a kormány társadalomátalakító törekvéseire. A hivatalban lévő, kormánypárti Andrzej Duda még Donald Trumptól is támogatást kapott.
Colin Powell szerint a mostani tüntetéssorozat annak a jele, hogy az ország "bölcsebb lett".
A kínai és az iráni hackerek is aktivizálták magukat, hogy bejussanak Donald Trump és Joe Biden stábjának levelezésébe. Egyelőre nem jártak sikerrel.
A május 10-én elmaradt választás helyett kitűzték az újnak az időpontját. Még mindig a hivatalban lévő államfő a legesélyesebb, de az eredmény már nem látszik annyira biztosnak. A választók eldönthetik, hogy személyesen vagy levélben szavaznak, az erről hozott törvényt kedd este kihirdették.
Két héten belül ki kell írni a lengyel elnökválasztás új időpontját, a bejelentéstől számított 60 napon belülre.
Joe Biden a járvány miatt amúgy is kénytelen volt visszafogni megjelenéseit, de most védekezésre kényszerült. Szexuális zaklatási ügyével kapcsolatban a két nagy párt a politikai céljaihoz igazította érvrendszerét.
A koronavírus-járvány politikai háborúhoz vezetett Lengyelországban arról, megtartsák-e a vasárnapi elnökválasztást, és ha mégsem, akkor mennyi időre, s milyen módon halasszák el.
A demokraták jelöltje 50-40 arányos előnyre tett szert egy új, országos felmérés szerint.
Lehet-e elnökválasztást tartani májusban Lengyelországban, ha az emberek jórészt ki se léphetnek a lakásukból? Ez még nem dőlt el.
Az amerikai elnökválasztás menetrendjébe is beleszól a járvány.
Leváltották a lengyel közszolgálati televízió elnökét. Ez első ránézésre nem látszik akkora hírnek, hogy tájékoztatni kellene róla a magyar olvasót. Ám ez az esemény a májusi elnökválasztás előtt súlyos ellentéteket hozott felszínre a politikai jobboldalon.
Az Egyesült Államok 14 tagállamában a szuperkeddi előválasztásokon több millióan járulnak az urnákhoz.
Bernie Sanders vermonti szenátor megerősítette vezető szerepét a demokrata elnökjelölt-aspiránsok körében, az első részeredményekből ugyanis az derült ki, hogy több mint 40 százalékos támogatottsággal ő a várható győztese a szombaton Nevadában megtartott demokrata párti jelölőgyűléseknek (caucusoknak).
A vagyonából korlátlanul finanszírozhatja kampányát Michael Bloomberg, aki a mérsékelt demokraták reményei szerint megakadályozhatja a balszárny győzelmét, s nagyobb reményekkel veheti fel a párharcot Donald Trumppal. A nevadai előválasztást megelőző vitán a milliárdos a többi demokrata jelölt céltáblája lett, és nem nyújtott meggyőző teljesítményt.
A közösségi média oldal szerint túl messzire mentek.
A republikánusok egységbe tömörülve juttatták el az alkotmányos vádak alóli – ma véglegesítendő – felmentésig Donald Trump amerikai elnököt, míg az elmozdításával próbálkozó demokraták kínos iowai káosszal vágtak neki az előválasztási maratonnak.
Ez a kérdés állítja szembe egymással a demokraták két baloldali jelöltjét, akik eddig jóban voltak egymással. Most viszont a kötelező kézfogás is elmaradt Elizabeth Warren és Bernie Sanders között a vitában, mely Iowa állam szavazó polgárainak meggyőzéséért folyt.
Simán megnyerte a horvát elnökválasztást Zoran Milanovic, aki egy bukás és egy botrány után egyszer már visszavonult a politikától.
Egy vezetője legalábbis úgy látja, az elnöknek van több esélye.