A járványban minden és mindennek az ellenkezője is lehet a lengyel elnökválasztással
A koronavírus-járvány politikai háborúhoz vezetett Lengyelországban arról, megtartsák-e a vasárnapi elnökválasztást, és ha mégsem, akkor mennyi időre, s milyen módon halasszák el.
Ha vasárnap tartják a lengyel elnökválasztás első fordulóját, akkor nem is lesz szükség másodikra, mert a hivatalban lévő Andrzej Duda óriási fölénnyel, a szükséges abszolút többséget magabiztosan meghaladó 58-59 százalékkal nyer – amennyiben hinni lehet a közvélemény-kutatásoknak.
A lengyel parlament alsóháza, a szejm április 6-án úgy döntött, hogy a koronavírus-járvány miatt kizárólag postai úton lehet szavazni. A szenátusban azonban a jobboldali konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) párt uralta kormánynak nincs többsége, így a felsőház a rendelkezésére álló 30 napos határidőt kihasználva valószínűleg elutasítja a törvényt. Amit persze az alkotmány szerint a kormány a szejmben másodjára könnyedén véglegesíthet.
A voksolás lebonyolításának előkészítésére gyakorlatilag nem maradt azonban idő, ami az egyik jele annak, hogy a koronavírus-járvány politikai háborúvá alakította az elnökválasztást. Az ország tényleges irányítójának tartott – ám magas pozíciót nem vállaló, a szálakat „mezei” képviselőként mozgató – Jaroslaw Kaczynski a végsőkig ragaszkodott ahhoz, hogy az első fordulóra a menetrend szerint, május 10-én sort kerítsenek.