Szankciós listára tette korrupció miatt az Egyesült Államok Rogán Antalt; Donald Trump Grönlandért és Kanadáért jelentkezett be, Elon Musk pedig az európai politikában kavar, miközben kétéves mélypontjára került a forint. Ez a HVG heti összefoglalója.
A világ leggazdagabb embere ott tart, hogy az EU elitje megsemmisítené a német választás eredményét, ha az AfD nyerne, csakhogy a videón, amire ezt alapozza, szó sem volt erről.
Az ausztriai és németországi populista jobboldal nyomulásáról ír a Spiegel. A leendő osztrák kormánynak a nemzetközi színtéren elsősorban Ukrajna kapcsán kell világossá tennie, hogy a jó oldalon áll, írja a Die Presse. A Bloomberg szerint itt az idő a demokratikus intézmények védelmére összpontosítani Ausztriában. Kína, Irán, Oroszország és Észak-Korea összezár, az Egyesült Államok jól teszi, ha felkészül a veszélyre, mondja Hal Brands, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Donald Trump ugyan kinyilvánította, mire készül a diplomáciában, de a várható eredmény vegyes, írja a Wall Street Journal.
Egy végtelenül rossz hangulatban lévő Németország választ magának új képviselőket február 23-án. Gazdaság- és társadalompolitikai krízis van az országban, és ezt mostanra mindenki megérezte. Ez sok más nyugati demokráciára is igaz, de a németek jobban megszenvedik, mert a bukott modellt a sajátjuknak érezhették. Nem valószínű, hogy egy új kancellár alapvető kérdésekben másfelé vinné az országot, mint az elődje. Az ajánlat inkább az, hogy jobban csinálna hasonló dolgokat, kis változtatásokkal. A szélsőjobb közben a migráció kérdésében közelebb került a közhangulathoz, mint bármelyik másik párt. Az osztrák példától félnek a demokratikus pártok.
Thierry Breton szerint az EU nem próbálja cenzúrázni a techmilliárdos beszélgetését a német szélsőjobboldali párt társelnökével, Alice Weidellel.
A techmilliárdos szerint a szintetikus adatokra támaszkodó önálló tanulásra kellene áttérni, bár egyesek arra figyelmeztetnek, hogy ez a nyelvi modellek összeomlását okozhatja.
Szünet nélkül folyik az adok-kapok a Trump-adminisztrációban befolyásos szerepre készülő Elon Musk és az európai politikusok között. A németországi választások előtt kellene dűlőre jutni.
A következő amerikai elnök már a hivatalba lépése előtt elárulja, miként akarja felforgatni a világot. Nyomást fejti ki, hogy behódoljanak neki, kényszerít, nagyzási mániába esik. Ez az ember veszélyesebb, mint idáig bármikor – mutat rá Stefan Kornelius, a politikai rovat vezetője.
Gyakorlatilag egész nap a számítógép előtt kell ülni ahhoz, hogy valaki olyan eredményt érjen el a videojátékban, mint amivel a milliárdos kérkedett.
Ha a Szabadságpárt uralomra kerül, akkor Bécs, Pozsony, Budapest, és ha Babis győz az idén, akkor minden bizonnyal Prága is Moszkvával rokonszenvez majd, írja a Politico. Divatba jött a szélsőjobb, írja ugyancsak az ausztriai helyzetet értékelve a Die Presse. Mindenütt szorul vissza a politikai közép, ezt a Die Zeit publicistája jegyzi meg. Az Economistban véleménycikket közlő finn külügyminiszter szerint Ukrajnában az idő nem Oroszországnak dolgozik, a szankciókat pedig fokozni kell. Soros György életrajzírója virtigli antiszemitizmusnak minősíti, ahogyan Elon Musk Soros nemrég kapott kitüntetését kommentálta. A Financial Times szerint Musk az európai demokráciát veszélyezteti. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
„Tolakodó természetű, hozzáállása öncélú, hiányzik belőle a valós problémák megértésének képessége, és az egyetlen célja az, hogy dollár-ezermilliárdos legyen” – mondta Steve Bannon, a korábbi Trump-főtanácsadó a leendő elnök körül legyeskedő techmilliárdos Elon Muskról.
Franciaország elnöke után Jean-Noel Barrot is nekiment az amerikai techmilliárdosnak.
A Der Standard, a Süddeutsche Zeitung és a Bloomberg is foglalkozik azzal, mi a dolgok állása Ausztriában. Utóbbi szerint Herbert Kickl a második világháború óta egyszerre a leginkább csodált és a leggyűlöltebb osztrák politikus. Anne Applebaum azt kéri, hogy akik most az ukrajnai békéről papolnak, árulják el, hogy miként képzelik a világot utána. A Financial Times szerint Elon Muskot senki választotta meg, mégis úgy lép fel, mintha társelnök volna Trump mellett. A Süddeutsche azt írja, kockázatos, hogy az olasz kormány Muskra akarja bízni kényes kommunikációs hálózatok és biztonsági rendszerek kiépítését. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Fontos döntéseket hozott a február 23-ai, előrehozott választások előtt a német parlament, ahol együtt szavaztak a kisebbségben lévő kormányfrakciók és az ellenzék képviselői.
Errol Musk arról beszélt, hogy a családjuk kötődik az angol városhoz, a fia nagyanyja Liverpoolban született.
Továbbra is központi téma Ausztria a nemzetközi sajtóban: a Financial Timestól a Süddeutsche Zeitungig többen is foglalkoznak azzal, hogy szélsőjobboldali kancellárja lehet az országnak. Európa védelme szempontjából alapvető, hogy Németország újra felfegyverkezzen, írja Gideon Rachman külpolitikai elemző. Kockázatot jelent, ha Meloni lesz Washington európai “összekötője”, írja a Boomberg. William Hague, egykori brit külügyminiszter szerint az Egyesült Államok ma erősebb, mint valaha. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A norvég és a brit miniszterelnökhöz hasonlóan a francia elnök is bírálta az amerikai techmilliárdost. Thomas Regnier, uniós szóvivő szerint viszont Musknak jogában áll, hogy kifejtse a nézeteit.
Szerinte ha Musk figyelme Norvégia felé fordulna, a politikusoknak közös erővel kellene ignorálni őt.
Öt évre köthetnek szerződést a felek, Elon Musk cége az olasz kormány telekommunikációjának biztonságáért felelne.
Elon Musk azután ment neki Nigel Farage-nak, a Reform UK alapítójának, hogy utóbbi kijelentette: nem ért egyet a szélsőjobbos aktivista, Tommy Robinson támogatásával.
