A Kiscelli Múzeumban egy szórakoztató és sok szempontból nosztalgiát keltő kiállításon szemezgethetünk az elmúlt 150 év hajjal kapcsolatos emlékeiből, miközben azt is megtudhatjuk, hogy mekkora feltűnést keltettek az első fodrászlányok Budapesten, miként lett a hajtól való önkéntes megszabadulás a belső erő szimbóluma, és hogy ki volt valójában a megénekelt Gedeon bácsi.
Nem felelt meg annak, amit egy női szerzőtől elvártak volna, és meg is rökönyödtek rajta a kortársak, ő viszont nem félt frappáns szövegekben kifejezni a véleményét. Szendrey Júlia feledésbe merült elbeszéléseit most először olvashatjuk nyomtatásban Gyimesi Emese kutatónak köszönhetően. Szendrey egy forrongó, gyökeres átalakulások előtt álló korban alkotott, és nemcsak múzsa volt, hanem a saját útját járó alkotó ember is.
Férfivá fel kell nőni, de nőnek születni kell, tartja a mondás, a valóságban azonban kicsit több a munkája az utóbbinak is, sőt. Bár a szavazati jogot megkaptuk, tanulhatunk, dolgozhatunk, és érzelmek alapján dönthetünk a házasság vagy a válás mellett, a helyzet ma sem teljesen rózsás. Mutatjuk, mindez hol tart most a való életben, és hol a filmek világában.
Lannert Judit oktatáskutató igyekezett kijavítani a csúsztatásokat a családokért felelős tárca nélküli miniszter útmutatásában.
Rácz Zsuzsa leporolta a családokért felelős tárca nélküli miniszter tíz évvel ezelőtti írását, amellyel különdíjat nyert a Terézanyu pályázaton.
A tárca nélküli miniszter legalább fél évszázadot ment vissza a múltba.
Híres nők, akik a kiállásukkal meggyőznek: nem vagy egyedül a problémáiddal. Vallási vezetők, akiknek a hatására elhiszed, hogy élhetünk egy humánusabb, boldogabb világban. Gyerekkönyvek, amelyek azt üzenik: a világ és a lehetőségeid tágasabbak, mint ahogy azt a hétköznapokban érzékeled. Műalkotások, amelyek felébresztik a régóta benned szunnyadó kreativitást. A szomszéd nő, aki kifogyhatatlan derűvel és lazasággal terelgeti a három gyerekét – és a férje, aki ugyanezt teszi. Példát mutatnak, kimozdítanak a szokásos kereteid közül, felemelnek. Inspirálnak.
Híres nők, akik a kiállásukkal meggyőznek: nem vagy egyedül a problémáiddal. Vallási vezetők, akiknek a hatására elhiszed, hogy élhetünk egy humánusabb, boldogabb világban. Gyerekkönyvek, amelyek azt üzenik: a világ és a lehetőségeid tágasabbak, mint ahogy azt a hétköznapokban érzékeled. Műalkotások, amelyek felébresztik a régóta benned szunnyadó kreativitást. A szomszéd nő, aki kifogyhatatlan derűvel és lazasággal terelgeti a három gyerekét – és a férje, aki ugyanezt teszi. Példát mutatnak, kimozdítanak a szokásos kereteid közül, felemelnek. Inspirálnak.
Család mellett is lehet karriered! Vállalj három gyereket, kapsz 20 millió forintot! Teljesítsd be a női princípiumot! Szüljél otthon jógapózban! Ilyen és ehhez hasonló gondolatok ömlenek a mai magyar fiatal nőkre a médiából és közszereplők szájából, és, miközben már nagyjából mindenki pocaklakókról ír babablogot, elfeledkezünk egy fontos kérdésről: mi van, ha valaki egyszerűen nem akar szülni? Hús-vér nőket kérdeztünk.
Legalábbis Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában ez a helyzet. A szebbik nem már majdnem annyit iszik, mint a férfiak.
2025-ig 21 ezer bányásznő felvételét tervezi a világ egyik legnagyobb bányászcége. Képi megjelenítésben is fogják majd alkalmazni a női bányász archetípusát.
Az biztos, hogy magasabbra törő álmokat dédelgetnek, mint a hagyományos felállású családok lánygyermekei.
A genderőrület annyi lenne, hogy a nők is emberek. Őrület ebben csak az, hogy mennyire fáj ez Ákosnak és Lászlónak.
Beválasztottak egy nőt egy Mekka környéki település önkormányzatának képviselőtestületébe a szaúdi-arábiai helyhatósági választásokon, amelyeken az ország történetében először indulhattak és szavazhattak nők is - pedig nem sok esélyt jósoltak neki.
Változnak az idők, és egyesek szerint mára olyan mértéket öltött a feminizmus a nyugati világban, mint még soha. Utoljára talán csak a hatvanas években kapott ekkora figyelmet a nemek közti egyenlőség kérdése. A Barbie babákat gyártó cég, a Mattel is megérezte az idők szavát, és a termék arculatának erőteljes átszabásába kezdett. A Barbie baba ma már távolról sem az az elkényeztetett, vásárlásmániás, nyaralós lány, aki a kilencvenes években volt, sőt, egy okos nő, aki mer nagyot álmodni, és álmait meg is valósítja.
A 20. század az erőszaké volt. A 21. a szexualitásé lehet.
Két, egymásnak ellentmondó véleményt közöl a nyomtatott HVG az amerikai Legfelsőbb Bíróság döntéséről.
Az állampárt megpróbálta uralni a hálószobákat is, ám ez nem mindig sikerült, sőt a politikai szabadság hiánya miatt sokan épp a szexualitásban vezették le fölösleges energiájukat a Kádár-rendszerben – állítja Tóth Eszter Zsófia, akinek Szex és szocializmus címmel jelenik meg hamarosan a Murai Andrással közösen írt kötete. Miért volt sok abortusz a 70-es években? Valódi levelekre válaszolt-e a szexológus az Ifjúsági Magazinban? Mit gondolt a rezsim a prostitúcióról vagy a nudizmusról? Interjú.
Lánczi András jobboldali konzervatív politológus múlt heti publicisztikája ellen szólal fel Schimdt Mária történész, a Terror Háza Múzeum igazgatója egy írásában. Schmidt az ellen szólal fel, hogy Lánczi a nők emancipációját bírálta.
