Bár a 2014 óta nemzetközi szankciókkal sújtott Oroszország sokat megtanult abból, hogyan kell együtt élni a büntetőintézkedésekkel, a február 24-e óta tartó ukrajnai offenzíva miatti újabb megtorló lépések annyira komolyak, hogy azok hosszabb távon megrendítik a gazdaságot. Az első jelek már látszanak.
Titkosszolgálatok, fedett kereskedőcégek, közvetítők és zsebimportőrök együttes erővel cselezték ki a hidegháború kereskedelmi fegyverét, a Cocom-listát. Visszafelé is elsülhet az olyan gazdasági embargó, amellyel most a Nyugat Oroszországot szorongatja.
„Van aminek a hatása azonnal megmutatkozik, de olyan is, amelynek csak hónapok, sőt évek múlva lesz mérhető hatása” – válaszolta a Der Spiegel tudósítójának kérdésére az Európai Unió „szankció főparancsnoka”, Ursula von der Leyen kabinetfőnöke.
Új, eddig ki nem próbált útra helyezik a szankciókat.
Az oroszok piacot veszítenek, az európaiaknak pedig új források után kell nézniük.
Ursula von der Leyen a hatodik csomaggal túlságosan előreszaladt. Merthogy Orbán mellett fenntartásaikat hangoztatták a szlovákok, a csehek, a görögök és ciprusiak is. A Bizottság és a tagországok is hibáztak, mert nem egyeztettek minden kormánnyal – írja a német lap.
Elfogadhatatlan Magyarországnak a mostani szankciós csomag – mondja az MSZP vezetésére bejelentkező uniós képviselő, Ujhelyi István, aki szerint nem biztos, hogy rossz helyen van Pintérnél az egészségügy.
Nyilvános lett a következő kormány névsora, a gazdaságpolitikával annyian foglalkoznának benne, hogy nem világos, melyik miniszternek pontosan mi lesz a hatásköre; 21 éves rekordszintre ugrott az infláció; továbbra sincs egyezség az olajembargóról. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
A külügyminiszter szerint az Európai Bizottság felrúgta azt a megegyezést, hogy csakis olyan lépéseket tehet az EU, amelyek figyelembe veszik az egyes tagállamok eltérő energiaellátási szerkezetét.
Miközben Brüsszelben tovább folyik a nagyköveti szintű egyeztetés az újabb szankciókról, az Európai Bizottság már arra készül, hogy mi lesz, ha kudarcot vallanak a mostani tárgyalások.
Sajtóinformációk szerint javában folyik az alkudozás Magyarországgal Brüsszelben arról, hogy milyen feltételekkel hajlandó az Orbán-kormány az olajembargót támogatni.
Heves harcok az Azovsztalban, menekülők Kárpátaljáról. Ez a hvg360 reggeli hírösszefoglalója.
Egyelőre nincs szó arról, hogy ez alól Magyarország felmentést kapna.
Még a Krím annektálása miatt az oroszokat sújtó európai szankciókat is segítettünk kijátszani.
Nem szállíthat szerverchipeket az Intel a világ harmadik legnagyobb szervergyártója számára. Ez utóbbi Kínában található, ez magyarázza a tiltást. De kinek rossz ez valójában?
A pletykák szerint a Google jelenleg az amerikai kormánynál lobbizik azért, hogy felmentést kapjon a kínai céget érintő korlátozás alól, és újra ott lehessenek a kínai gyártó mobiljain.
A kormány lényegében teljes és korlátlan mentességet kíván az importtilalom alól, ezért Ursula von der Leyen személyes közbenjárása ellenére sem fogadja el az unió orosz olajjal szembeni embargóját, hacsak az EU nem garantálja a magyar energiaellátást.
Bár a hétfőn megjelent hírek szerint Magyarország is beleegyezhet az Oroszországból érkező olaj embargójába, a kormány sietve cáfolta az értesüléseket. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.
Az Európai Bizottság olyan szankciós javaslatot fog előterjeszteni, amelyben bizonyos fokú enyhítések lesznek Magyarországra és Szlovákiára nézve, ezért cserébe pedig a két tagállam valószínűleg nem fogja megvétózni a kezdeményezést. A magyar kormányszóvivő cáfol.
Több olyan, állítólag a Huaweitől kiszivárgott dokumentum került a Reuters birtokába, amely szerint a távol-keleti cég amerikai informatikai eszközöket adott el – a nemzetközi szankciók ellenére – Iránnak.
