Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Csaknem 100 milliárd eurós exportforgalmat érintenek az Európai Unió szankciói Moszkvával szemben. Putyin elnök 1100 embere szerepel a feketelistákon, rajtuk kívül 30 oligarcha. Mindezt “az export ellenőrzés militarizálásának” hívják Brüsszelben – erről a Der Spiegel közölt összeállítást.
Björn Seibert kabinetfőnök már a berlini hadügyminisztériumban is Ursula von der Leyen mellett dolgozott. Fiatalkorában elvégzett egy katonai akadémiát az Egyesült Államokban. Washingtonból mindig neki telefonálnak először, ha szankciókról esik szó. Már jóval Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt megkezdődött ugyanis a felkészülés Brüsszelben. Múlt novemberben a CIA igazgatója meglepetésszerű látogatást tett Brüsszelben. Bill Burns Moszkvából érkezett, ahol telefonon tárgyalt Putyinnal, aki nem szokott találkozni CIA igazgatókkal normális körülmények között. Most viszont hosszasan tárgyaltak – igaz, hogy csak telefonon. A CIA igazgatója azzal a meggyőződéssel érkezett Brüsszelbe, hogy az oroszok előbb vagy utóbb megtámadják Ukrajnát. Burns jól ismerte Putyint, mert korábban az USA moszkvai nagykövete volt. A CIA arra is figyelmeztette az Európai Uniót: az oroszok is felkészültek a háborúra, illetve a szankciókra. Nem szállítottak elég földgázt, ennek következtében az európai gáztározók egy része alig volt feltöltve a tél beállta előtt.
A csapás két fő iránya: orosz devizatartalék és chipek
Az amerikai és az európai szakértők erre összpontosítottak, hiszen ez volt az oroszok gyenge pontja. A szankciókat remekül előkészítették mind Washingtonban, mind Brüsszelben. Az Európai Unió rekordidő alatt végre is hajtotta őket.
Oroszország hátrányban volt az Európai Unióval szemben, hiszen exportjának 30%-a irányult a közösségbe, miközben az uniós exportnak csak a 6%-át jelentette az orosz piac.
Az oroszok azonban ügyesen játszottak. A chipexport-korlátozást úgy kerülték meg, hogy – mint a Szovjetunió bukása előtt – harmadik országokon keresztül szerezték meg a korszerű technológiát.
Az energiapiacokon pedig az oroszoknak állt a zászló, mert a hiány az egekbe emelte az olaj és a földgáz árát már Putyin agressziója előtt is. Oroszország olajjövedelme heti 1,4 milliárd dollárral nőtt az ukrajnai háború előtt is.
Az olajembargó bejelentése után Putyin propagandistái azt harsogták, hogy az Európai Unió polgárainak jelentős része szegénységbe süllyed a magas energiaárak következtében – írja a Der Spiegel. A legnagyobb német szakszervezet (DGB) vezetője hétfőn arról tájékoztatja Olaf Scholz kancellárt, hogy több iparág is bedőlhet Németországban, ha Putyin elzárja a gázcsapot.
Mindennek ellenére Brüsszelben a szankciós főhadiszálláson elégedettek az eredménnyel. Sorolják a számokat: Oroszország GDP-je az idén valószínűleg 10%-kal lesz kisebb, mint tavaly, a magánberuházások mintegy 20%-kal csökkennek. A szankciók működnek, mert Oroszország képessége a háború folytatására lényegesen csökkent – állapítja meg a szankciós bizottság Brüsszelben. Arról nem esik szó, hogy a szankciós politikai milyen következményekkel jár az uniós országok gazdasága számára.
