Itt vannak az új szankciók: az EU fél éven belül leállítaná az orosz olaj vásárlását

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán reggel az Európai Parlament plenáris ülésén ismertette az EU hatodik szankciós csomagját, amelyet szintén szerdán délelőtt vitatnak meg a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei. A csomagnak a következő elemei vannak:

1. További személyeket vesznek fel azok listájára, akikkel szemben beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek. Ezek a személyek olyan magas rangú katonatisztek és más személyek, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában.
2. Kizárják a nemzetközi banki átutalási rendszerből, a SWIFT-ből a legnagyobb orosz bankot, a Sberbankot.
3. Három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatót kitiltanak az európai éterből. A továbbiakban semmilyen módon nem terjeszthetik tartalmaikat az EU-ban, legyen az kábelen, műholdon, interneten vagy okostelefon-alkalmazásokon keresztül.
4. Betiltják a PR-szolgáltatások nyújtását orosz cégeknek, amelyek hozzájárulnak az orosz propaganda európai terjesztéséhez.
5. Fél éven belül az EU beszünteti a kőolajvásárlást Oroszországból. Ez teljes behozatali tilalmat jelent minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra és a finomítottra. Utóbbit azonban csak év végéig vezetik ki.

Ursula von der Leyen beszédében nem erősítette meg azt a sokat hallott információt, mely szerint az utolsó, a kőolajjal kapcsolatos pont alól felmentést kapna Magyarország és Szlovákia. Az elnök így fogalmazott:

Ez nem lesz könnyű, néhány tagállam erősen függ az orosz olajtól.

Nem szerepel ugyanakkor a csomagban az a német kormány által felvetett intézkedés, hogy az oroszok ne szállíthassanak a nukleáris energia polgári hasznosításához szükséges dolgokat az uniós országokba – ez akár középtávon is ellehetetlenítené a paksi erőmű működését. És továbbra sem szerepel a SWIFT-ből kitiltottak listáján a Gazprombank – akár rubelben, akár dollárban vagy euróban, ennek a banknak fizetnek az európai vásárlók az orosz energiahordozókért.

Ursula von der Leyen parlamenti beszédében arra is felszólított, hogy az EU kezdjen hozzá egy helyreállítási csomag kidolgozásához Ukrajna számára. A szankciós javaslatokat a tagállamoknak is el kell fogadniuk.

Ez nem lesz könnyű feladat, hiszen, ahogy említettük, Magyarország és Szlovákia számára komoly megrázkódtatást jelenthet, ha nem tudja felhasználni az orosz olajat. Érdemes megjegyezni, hogy a két ország piacvezető üzemanyagkereskedője a Mol, illetve annak szlovákiai leányvállalata a Slovnaft. A Mol pedig többször jelezte: finomítói kapacitása az orosz nyersolaj feldolgozására van beállítva, annak cseréje komoly, évekig tartó beruházást jelentene. Hernádi Zsolt a múlt héten 2–4 évről beszélt.

Elemzők ezzel a véleménnyel nem feltétlenül értenek egyet, abban azonban nincs vita, hogy az orosz olaj cseréje jóval drágább alternatívákat jelenthet a Mol számára, ami végső soron a cég profitját csökkenti, ez pedig nem csak a beruházásokat vetheti vissza, de az is kérdés, milyen áron tudja majd ellátni a piacokat. Hernádi mindenesetre azt közölte, mennyiségben sem tudják majd egy azonnali embargó esetén biztosítani a mostani ellátást, különösen, hogy az árstop miatti nyomott árakon a külföldi versenytársak sem szívesen szállítanak Magyarországra többlet feldolgozott üzemanyagot.

Mindent borítana az orosz olajembargó, a dízelpiacon különösen nagy felfordulás jöhet

Bár a hétfőn megjelent hírek szerint Magyarország is beleegyezhet az Oroszországból érkező olaj embargójába, a kormány sietve cáfolta az értesüléseket. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.

A kulcskérdés tehát az idő lehet: a fél év kevésnek tűnik ahhoz képest, amit a magyar olajcég elvárna, az általuk említett 2–4 év azonban konkrétan értelmetlenné tenné az embargót.

A másik kérdés – amellett természetesen, hogy a magyarok és a szlovákok kapnak-e időleges felmentést – pedig az lehet, hogy bármilyen formában kapnak-e pénzügyi támogatást vagy a piac ellátását biztosító termékeket a szállítók. A pénzbeli segítséget hátráltatja, hogy fosszilis energia feldolgozását alapvetően nem támogatja az EU (sem annak bankja, az EIB), a termékek szállítását pedig az nehezíti, hogy nyugati irányból nincs igazán szállítási infrastruktúra.