Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke szerdán reggel az Európai Parlament plenáris ülésén ismertette az EU hatodik szankciós csomagját, amelyet szintén szerdán délelőtt vitatnak meg a tagállamok EU-hoz akkreditált nagykövetei. A csomagnak a következő elemei vannak:

1. További személyeket vesznek fel azok listájára, akikkel szemben beutazási tilalmat és vagyonbefagyasztást rendelnek. Ezek a személyek olyan magas rangú katonatisztek és más személyek, akik háborús bűnöket követtek el Bucsában.
2. Kizárják a nemzetközi banki átutalási rendszerből, a SWIFT-ből a legnagyobb orosz bankot, a Sberbankot.
3. Három nagy orosz állami tulajdonú műsorszolgáltatót kitiltanak az európai éterből. A továbbiakban semmilyen módon nem terjeszthetik tartalmaikat az EU-ban, legyen az kábelen, műholdon, interneten vagy okostelefon-alkalmazásokon keresztül.
4. Betiltják a PR-szolgáltatások nyújtását orosz cégeknek, amelyek hozzájárulnak az orosz propaganda európai terjesztéséhez.
5. Fél éven belül az EU beszünteti a kőolajvásárlást Oroszországból. Ez teljes behozatali tilalmat jelent minden orosz tengeri és csővezetékes olajra, a nyersolajra és a finomítottra. Utóbbit azonban csak év végéig vezetik ki.

Ursula von der Leyen beszédében nem erősítette meg azt a sokat hallott információt, mely szerint az utolsó, a kőolajjal kapcsolatos pont alól felmentést kapna Magyarország és Szlovákia. Az elnök így fogalmazott:

Ez nem lesz könnyű, néhány tagállam erősen függ az orosz olajtól.

Nem szerepel ugyanakkor a csomagban az a német kormány által felvetett intézkedés, hogy az oroszok ne szállíthassanak a nukleáris energia polgári hasznosításához szükséges dolgokat az uniós országokba – ez akár középtávon is ellehetetlenítené a paksi erőmű működését. És továbbra sem szerepel a SWIFT-ből kitiltottak listáján a Gazprombank – akár rubelben, akár dollárban vagy euróban, ennek a banknak fizetnek az európai vásárlók az orosz energiahordozókért.

Ursula von der Leyen parlamenti beszédében arra is felszólított, hogy az EU kezdjen hozzá egy helyreállítási csomag kidolgozásához Ukrajna számára. A szankciós javaslatokat a tagállamoknak is el kell fogadniuk.

Ez nem lesz könnyű feladat, hiszen, ahogy említettük, Magyarország és Szlovákia számára komoly megrázkódtatást jelenthet, ha nem tudja felhasználni az orosz olajat. Érdemes megjegyezni, hogy a két ország piacvezető üzemanyagkereskedője a Mol, illetve annak szlovákiai leányvállalata a Slovnaft. A Mol pedig többször jelezte: finomítói kapacitása az orosz nyersolaj feldolgozására van beállítva, annak cseréje komoly, évekig tartó beruházást jelentene. Hernádi Zsolt a múlt héten 2–4 évről beszélt.

Elemzők ezzel a véleménnyel nem feltétlenül értenek egyet, abban azonban nincs vita, hogy az orosz olaj cseréje jóval drágább alternatívákat jelenthet a Mol számára, ami végső soron a cég profitját csökkenti, ez pedig nem csak a beruházásokat vetheti vissza, de az is kérdés, milyen áron tudja majd ellátni a piacokat. Hernádi mindenesetre azt közölte, mennyiségben sem tudják majd egy azonnali embargó esetén biztosítani a mostani ellátást, különösen, hogy az árstop miatti nyomott árakon a külföldi versenytársak sem szívesen szállítanak Magyarországra többlet feldolgozott üzemanyagot.

Mindent borítana az orosz olajembargó, a dízelpiacon különösen nagy felfordulás jöhet

Bár a hétfőn megjelent hírek szerint Magyarország is beleegyezhet az Oroszországból érkező olaj embargójába, a kormány sietve cáfolta az értesüléseket. Itthon valóban kihívást jelenthetne az eddigi beszerzések megváltoztatása, még ha nem is akkora mértékben, ahogy a kormány és a Mol kommunikálja.

A kulcskérdés tehát az idő lehet: a fél év kevésnek tűnik ahhoz képest, amit a magyar olajcég elvárna, az általuk említett 2–4 év azonban konkrétan értelmetlenné tenné az embargót.

A másik kérdés – amellett természetesen, hogy a magyarok és a szlovákok kapnak-e időleges felmentést – pedig az lehet, hogy bármilyen formában kapnak-e pénzügyi támogatást vagy a piac ellátását biztosító termékeket a szállítók. A pénzbeli segítséget hátráltatja, hogy fosszilis energia feldolgozását alapvetően nem támogatja az EU (sem annak bankja, az EIB), a termékek szállítását pedig az nehezíti, hogy nyugati irányból nincs igazán szállítási infrastruktúra.