Az erőteljes kínai konkurencia miatt az uniós napelemgyártás vergődik, ezért az Európai Bizottság azt szeretné, ha a tagállamok közös nyilatkozatban fejeznék ki szándékukat uniós napelemek vásárlására. A brüsszeli Politico megszerzett egy belső dokumentumot ezzel kapcsolatban.
Mintegy 2-2,5 gigawatt naperőművi kapacitást építhetnek az országba települő kínai akku- és autógyártók. A kormány frissített energiastratégiája 2030-ig összesen 6 gigawatt plusz kapacitással számol. Közben az európai napelemgyártókat tönkreteszi az olcsó kínai import. Az EU azonban aligha fog lépni, az importra ugyanis szükség van az energetikai zöld átmenethez.
Kis gyors győzelmeket szeretne aratni, vagy nagyobb beruházás révén csökkentené energiafelhasználását? Esetleg mindkettőt, de úgy, hogy tevékenységét ne kelljen visszafognia? Energiaspórolási és költségcsökkentési ötletek cégeknek.
Gázból, biomasszából és napból fog áramot termelni a Mátrai Erőmű, miután a szenes blokkokat leállítják és leszerelik.
Az új energiastratégia hat villamoserőművi forgatókönyvet vesz számításba, ezek közül csak egy van, amelyikben nem szerepel Paks II. A felépítendő atomerőmű árát egyik szcenárió sem veszi figyelembe, azzal együtt messze a Paks-mentes verzió lenne a legolcsóbb, bár több áramot kellene importálni, és más megoldásra lenne szükség a károsanyag-kibocsátás csökkentéséhez.
Olyan nagyprojektek befejezésével enyhítené energiahiányát a szomszédos ország, melyeket még a rendszerváltás előtt találtak ki.
Az Orbán-kormány energiapolitikája annyira csak Paksra koncentrál, hogy elfelejtette lereagálni az utóbbi években megfigyelhető energiapiaci változásokat, melyek sürgős stratégiai újratervezésért kiáltanak - mondta a hvg.hu-nak Kaderják Péter, a Corvinus Egyetemen működő Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) igazgatója, aki szerint elkerülhetetlennek látszik, hogy Paks II. megvalósítására uniós közbeszerzést írjanak ki, és piaci alapon megmérjék, megéri-e.
Megállapodásra jutottak péntek hajnalba nyúló megbeszéléseiken az Európai Unió állam-, illetve kormányfői a közösség 2030-ig szóló klíma- és energiastratégiájáról - jelentette be a csúcstalálkozó első napjának végeztével Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke.
Rövid távon a földgázhálózatok energiabiztonsági tesztje, hosszabb távon viszont az EU-n kívüli források és technológiák uniós előminősítése és kontrollja szerepel az Európai Bizottság szerdán nyilvánosságra kerülő állásfoglalásában, mely Európa energiafüggőségének csökkentésére vonatkozó terveit összegzi.
Szerbiában is kézzelfoghatóbb az energiastratégiától várható iparági fejlődés, mint nálunk - legalább is erre utal, hogy 2020-ig, és 2030-ig konkrtéumokra lebontott menetrenddel, kiszámolt és publikált beruházási keretszámokkal Belgrádban kitették az asztalra, nem csak az álmokat, hanem a hozzá szükséges keretszámokat is.
Az oroszokkal az elnökválasztás után megkezdjük a tárgyalásokat az új hosszútávú földgázszerződésekről. De Magyarország energiapolitikájának lényege ettől függetlenül a sokszínűség - mondta Kovács Pál energiaügyi államtitkár a hvg.hu-nak. Hozzátéve, hogy a végrehajtás során oda kell figyelni, "egy-egy időtávon belül milyen irányokat tekintsünk markánsnak".
Hivatalosan egy hete vált meg az államtitkári széktől, de szándékát már jóval korábban közzétette a Facebookon, amikor az írta, a lemondás előtt még „le kell szúrni a disznót”. A nevezetes tettről készült fénykép rég megjelent már, így a volt energetikai államtitkárral megvonhattuk tevékenysége mérlegét.
Jó irányúnak ítélte a magyar energiastratégiát a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) - mondta Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekben illetékes helyettes államtitkára az IEA World Energy Outlook 2011 kiadványának budapesti bemutatója alkalmából tartott sajtótájékoztatón, pénteken.
Jó iránynak ítélte a magyar energiastratégiát a Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) – mondta el Kovács Pál, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekben illetékes helyettes államtitkára az IEA World Energy Outlook 2011 kiadványának budapesti bemutatója alkalmából tartott sajtótájékoztatón pénteken.
Magyarország megítélése lassan a 2008-as válság napjait idézi: a kormány szerint csak a forint elleni spekulánsok keltik ezt az érzést, a gazdaságpolitikával továbbra sincs baj. A Széll Kálmán-terv hangsúlyosan kiadást csökkentene, míg a 2012 -es költségvetésből a bevételnövelés köszön vissza: ettől még épülhetne egymásra a két dokumentum, de nem úgy tűnik. A hvg.hu heti gazdaságpolitikai összefoglalója.
Kiszámítható környezetet, transzparenciát és egyszerűsítést várnak a magyar kormánytól a zöldenergiás befektetők. Ha belátható időn belül nem lesz változás, a projektjeiket a környező országokba viszik át. Az erről szóló elemzést aznap tették közzé, amikor kiderült, hogy a megújuló energiával kapcsolatos új, kormányzati támogatási rendszer bevezethetőségére legalább a jövő nyárig várni kell.
Több energetikai szakembert is meglepett, hogy egyhangú támogatást kapott a fenntartható fejlődés bizottságnál az a módosító indítvány, ami a hazai szénvagyon nagyobb mértékű hasznosításáról szólt, és több technikai eszközt és kutatást javasolt. A Turi-Kovács Béla (Fidesz) által jegyzett elképzelés akár a parlament elé kerülő Nemzeti Energiastratégián is módosítana.
Az parlament előtt lévő Nemzeti Energiastratégia a villamos energia szempontjából az "atom-szén-zöld" forgatókönyvet tartja a legreálisabbnak, és 6749-7773 milliárd forint beruházással számol 2050-ig.
A 2030-ig szóló energiastratégia a biztonságosan hozzáférhető és megfizethető energiáról szól, amitől a gazdaság teljesítőképessége és a társadalom jóléte is függ - fogalmazott Bencsik János klíma- és energiaügyért felelős államtitkár a társadalmi vitára bocsátott tervezetről.
