Hozzátette: a közjó és a nemzeti érdek hatékonyabb érvényesítéséért helyre kell állítani az állam szabályozó erejét. Ugyanakkor nem szabad elzárkózni az állami tulajdon részarányának lehetőség szerinti növelésétől sem. A stratégia fő üzenete: "függetlenedés az energiafüggőségtől" - hangsúlyozta Bencsik János. Az államtitkár közölte azt is, hogy az energiafüggőség mérséklését a kormány  nemzetbiztonsági kérdésnek tekinti.

A stratégia elfogadása után, már a nyáron megkezdődik a szabályozás összehangolása a stratégiával. A magyar energetikai infrastruktúra - erőművek, hálózatok, intelligens mérőberendezések - megújítása beruházásigényes folyamat, ezért a befektetői környezet kiszámíthatóságának megteremtése, és a gyors ügymenetet biztosító intézményrendszer kialakítása nagyon fontos feltétel. Bencsik János véleménye szerint ennek hiánya a hosszú távú ellátásbiztonsághoz nélkülözhetetlen beruházások elmaradásához vezethet.

A világ energiaigénye tovább emelkedik, és a növekvő kereslet miatt a piaci feltételeket a készletek felett rendelkező országok szabják meg, ami miatt az importálók kiszolgáltatott helyzetben vannak. Mivel Magyarország jelentős földgáz- és kőolaj-behozatalra szorul, ezért elemi érdek a külső függés enyhítése - magyarázta Bencsik János.

Napjainkban  még él a tévhit az olcsó és végtelen mennyiségben rendelkezésre álló energiáról, de az eddigi fogyasztási szokások nem lesznek fenntarthatók. Ezért a stratégia öt kiemelt eszközt határoz meg a közelgő energiastruktúra-váltással kapcsolatban, ezek: az energiatakarékosság, a lehető legnagyobb arányban megújuló energia, biztonságos atomenergia, a közlekedési elektrifikáció, a multifunkcionális mezőgazdaság életre segítése, és az európai energetikai infrastruktúrához történő kapcsolódás. Mindezeket úgy kell egymással társítani - emelte ki az államtitkár -, hogy a jövőben az energetikai fejlesztésekben rejlő foglalkoztatási lehetőségeket is ki lehessen használni.

Az energiastruktúra-váltás a teljes ellátási és fogyasztási láncot átfogó energiahatékonysági intézkedéseket, az alacsony szén-dioxid intenzitású villamosenergia-termelés arányának növelését, a megújuló és alternatív hőtermelés elterjesztését, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású közlekedési módok részesedésének növelését jelenti. E négy pont megvalósítása jelentős előrelépés a fenntartható és biztonságos energetikai rendszerek létrehozásához, amely kedvezően segítheti elő a gazdasági versenyképesség javulását is.