Csak még nem tudták, még nem jött el az ideje – állítja a Publicus ügyvezető igazgatója. Orbán szerinte műanyag karddal ment Brüsszelbe, de összejött egy döntetlen. Ez a Fülke, a hvg.hu közéleti podcastja.
Az indulatok nyílt felszínre törésével színezett, maratoni csúcstalálkozóján az EU állam- és kormányfői végül olyan egyezséget kötöttek a hétéves költségvetésről és a mentőalapról, hogy mindenki győztesként térhet haza. A magyar és a lengyel kormányfő például azzal, hogy országuk úgy jut újabbeurómilliárdokhoz, hogy sikerült elmismásolni a jogállamiság kritériumának alkalmazását.
A kormánytöbbség által szabott szempontok szerint értékeltük azt, valóban sikert ért-e el Orbán Viktor a maratoni EU-csúcson. A kép nem tragikus, de legalábbis felemás.
Az ötödik napon megszületett kompromisszum értelmében csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a hitelből fedezett helyreállítási alap esetében, de nem lett kevesebb a korábban tervezett, 1,8 ezer milliárd eurós teljes keret.
A portál akkor posztolt arról, hogy megszületett a megállapodás a négy napja tartó EU-csúcson, amikor a felek tárgyalóasztalhoz ültek.
Negyedik napjához érkezett az Európai Unió következő hétéves költségvetéséről szóló tárgyalásmaraton, az állam-és kormányfők 1824 milliárd euróról, jelenlegi árfolyamon a magyar GDP majdnem 14-szereséről alkudoznak. A kialakult törésvonalak Orbán Viktor malmára hajthatják a vizet: a jelenlegi javaslat szerint ugyanis nemcsak a jogállamisági feltételhez kötés maradna ki a határozatból, de az is, hogy ehelyett megerősíthetik az Európai Számvevőszék jogköreit.
Egyre csökken a vissza nem térítendő támogatások aránya a helyreállítási alapon belül.
A magyar miniszterelnök szokatlan hangnemben beszélt a holland kormányfővel való ellentétükről.
Az Európai Tanács elnökének javaslata a jogállami kritériumokról a Spiegel szerint annyira nehézkes és vérszegény, hogy a magyar kormányfő és illiberális kollégái gond nélkül megtorpedózhatnak majd bármilyen kísérletet, amely megtagadná tőlük a pénzügyi alapok kifizetését.
Az uniós költségvetésről és a válságkezelésről alkudoztak az EU-csúcson; a MÁV alá besorolták a Volánbuszt; drágaságra panaszkodnak azok, akik a Balatonnál nyaralnának. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Az EU 2021 és 2027 közötti költségvetése az egyik téma.
Kétséges, hogy az EU vezetőinek péntek reggel kezdődő, brüsszeli csúcstalálkozóján megállapodnak-e az új hétéves költségvetés és a helyreállítási alapfeltételeiről. Ez azonban távolról sem csak Orbán Viktor fenyegetéseinek tudható be.
Nagyon távoliak az álláspontok az EU-s mentőalappal kapcsolatban. Messze nem Orbán Viktoron múlik, lesz-e megállapodás a pénteki, az új uniós költségvetésről szóló EU-csúcson.
További vitákra van szükség a koronavírus-válság utáni fellendülést szolgáló helyreállítási alapról, ezért júliusban személyesen folytatják erről az egyeztetést az uniós tagállamok vezetői. Erre jutottak a pénteki videokonferenciás EU-csúcson. Vannak még vitás kérdések a 2021 utáni hosszú távú keretköltségvetés ügyében is. Mindkettőre júliusban térnek vissza.
Legalábbis a hétéves költségvetés első éveiben jóval több pénzre számít a tagországoktól annak érdekében, hogy a mostani válság után ne nőjön a szakadék a szegények és a gazdagok között.
Újra nekifutnak az EU-tagországok vezetői csütörtök délután annak, hogy megtalálják a csodafegyvert a koronavírus-járvány okozta sokk ellen. Ötletek vannak, ám a bőkezűségnek két korlátja is van: egyfelől ez a hétéves uniós költségvetés utolsó éve, amikor kevés pénz van már a kasszában, másfelől a tagországok egy része nem mutat nagy hajlandóságot arra, hogy beszálljon egy olyan támogatási rendszerbe, amelyből elsősorban nem ő profitál. Ez azonban nem jelenti azt – bármennyire is próbálja a magyar kormány ezt láttatni –, hogy nincs uniós segítség a koronavírus ellen.
Nem született döntés arról sem, meghosszabbítják-e a beutazási tilalmat.
Jó lenne, ha az EU inkább nem csinálna semmit – így vezette fel Gulyás Gergely a kormányinfón az EU csütörtök délután kezdődő, videokonferencia keretében megtartott csúcstalálkozóját. A menetrend szerinti, március közepén megtartandó Európai Tanácsról van szó, ám ezúttal nemcsak a forma különleges, hanem a téma is: minden más helyett a koronavírus elleni fellépésről beszélnek a 27 tagállam állam- és kormányfői. Mutatjuk, mik ezek és hogy miért nincs igaza a miniszternek, amikor arról beszél: hazánk van a legrosszabb helyzetben.
Az első kör kudarcba fulladt, Orbán Viktor miniszterelnök meglepetést okozott.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke péntek reggel mutathatja be az uniós tagállamok vezetőinek az új javaslatot, amely az éjszakába nyúló kétoldalú megbeszéléseken pontosított tagországi álláspontok alapján készülhet.
