Nyilvánosságra hozta az Európai Bizottság a Magyarországról szóló jogállamisági jelentését. A testület aggasztónak nevezte a magyar igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatos átalakításokat, és azt is hozzátették, hogy sajtószabadságot több irányból fenyegetik kormányzati lépések.

A korrupciós kockázatokról azt írták: a törvények nagyrészt alkalmasak volnának arra, hogy csökkentsék a korrupciót, a végeredmény mégsem ez. A kormány úgy tesz, mint ha csakis a közigazgatásban lehetnének megvesztegetések, és ez ellen látványosan harcol is, de ezzel elfedi, hogy alig foglalkozik az összes többi korrupciós kockázattal.

Magyar kormányzati körökből napokon át tagadták, hogy azzal fenyegetnének, a parlament nem fogja felhatalmazni a kormányt az EU-s hitelfelvétel jóváhagyására, ha a csütörtök-pénteki EU-csúcs résztvevői ragaszkodnak a jogállamisági feltételekhez. Ezek után Orbán Viktor a tárgyalásra elindulva épp arról beszélt, mi történne, ha mégsem valósulna meg a közös hitelfelvétel.

MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher

Az EU-csúcs előtt a magyar kormány úgy ment neki egy uniós biztosnak, ahogyan korábban sosem: felfüggesztették a kapcsolatot Vera Jourovával, és azt követelték, hogy hívják őt vissza az Európai Bizottságból. A jogérvényesülésért felelős biztos ugyanis egy interjúban arról beszélt, beteg demokráciának tartja Magyarországot. Pedig az egész egy nem is túl erős szóviccnek indult, arról, hogy az illiberal helyett lehetne az ill, vagyis beteg. Hiába, az Európai Bizottság vezetői kiálltak Jourová mellett, ő pedig azt nyilatkozta: "nagyon sokszor elmondtuk, hogy komoly aggodalmaink vannak a magyar demokráciával kapcsolatban, most csak más szavakat használtam".

A német Deutshlandfunk rádiónak is sikerült nagy vihart kavarnia, amikor arról adott ki hírt – tévesen -, hogy az Európai Parlament egyik alelnöke, Katarina Barley azt mondta, pénzügyileg ki akarja éheztetni Magyarországot és Lengyelországot. A politikus azóta pontosított, mint mondta, arról beszélt, hogy Orbán Viktort „és haverjait” kell az uniós pénzektől megfosztani.

Új javaslatokkal állt elő a gazdaságvédelmi operatív törzs – jelentette be Varga Mihály. Nagy meglepetések nem voltak ebben, kisebb változások jönnek csak 2021-től. Az egyik legérdekesebb kérdés az volt: mire gondolhatott a miniszter, amikor közölte, hogy a járványügyi szűrővizsgálat adómentes lesz? Egy adószakértő szerint egy nem létező adó csökkentését jelentette be Varga - bár ezt tagadta a PM. Végül a kérdésünkre tisztázták: a Gazdaságvédelmi Operatív Törzs azt javasolta, hogy a magánszemélyeknek a cégek által biztosított járványügyi szűrővizsgálat mint juttatás adómentes legyen.

Varga Mihály

Fülöp Máté

A kormány elkezdett a Magyar Orvosi Kamarával tárgyalni az orvosi béremelésről. A kamara 120 százalékos béremelési javaslata a tárgyalási alap, a Magyar Nemzet úgy tudja, hogy ezt három évre széthúzva adnák meg.

A kormány a héten azt is közzétette, hogy milyen jelentést küldött meg az Európai Bizottságnak a gazdaság helyzetéről. Úgy számolnak, hogy a GDP nominálisan is csökkenni fog idén, amire utoljára 2009-ben volt példa, és hogy az államháztartási hiány a GDP 8 százalékára ugrik.

A hét képe: Európa minimálbérei

Donald Trumpról pénteken kiderült, hogy koronavírusos – hogy ez miként fogja befolyásolni az amerikai elnökválasztást, azt még csak találgatni lehet. Trump és és demokrata kihívója, Joe Biden a héten megtartották az első elnökjelölti vitájukat, amelyet néhány amerikai újság és tévé minden idők legrosszabb vitájának nevezett, mások egyszerűen úgy fogalmaztak, hogy az amerikai demokrácia volt az igazi vesztes. Utólag összeszámolták: a vita 90 perce alatt Trump 145-ször beszélt bele Biden, illetve a moderátor mondandójába.

Nem segítette Trumpot az sem, hogy a The New York Times közzétette: havi húszezer forintnak megfelelő adót fizetett abban az évben, amikor elnök lett, a jogi és pénzügyi kiskapukat kihasználva pedig több százmillió dolláros nyereségeket titkolt el az adóhatóság elől. Ha a lapnak igaza van, akkor Trumpnak 2022-ig 421 millió dollárt kell visszafizetnie.

Közzétette a Magyar Nemzeti Bank 50 pontos, a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelését célzó javaslatcsomagját. Mint írták, további bértámogatásokra volna szükség, célzott adócsökkentésekkel és támogatásokkal kell segíteni a családokat, valamint beruházástámogatás és lakásépítési program kell. Később az is kiderült: a jegybank szerint a hitelpiacon a mostani nehéz helyzetben, a koronavírus és a hitelfizetési moratórium ellenére nincsenek rendszerszintű kockázatok, nincs szükség beavatkozásra.

A jegybank által összeszedett javaslatcsomag megvalósítása azonban rendkívül költséges lenne az államnak – az intézkedések fedezetét az MNB úgy részletezte, hogy a költségvetés hiánya és az adósság mindenképp megnő idén és jövőre, utána viszont vissza kell térni a 2010-es évek elején szerintük sikert hozó „egyensúly és növekedés” képlethez. Ez utóbbi 2010 és 2013 között volt a szlogen, amikor Matolcsy György mostani jegybankelnök volt a nemzetgazdasági miniszter, és miután egyszer kijöttünk a recesszióból, 2012-ben visszaestünk oda.

Matolcsy György

Túry Gergely

Megszavazta a Fővárosi Közgyűlés azt a határozatot, amellyel a járvány miatt nehéz helyzetbe került fővárosi kis- és mikrovállalkozásokon próbálnak segíteni. Az árbevétel-csökkenés alapján súlyozva akár 90 százalékkal csökkentik a turisztikai vállalkozások ingatlanbérleti díját, 90 százalékkal csökkentik a teraszok után fizetendő díjat, a taxisok pedig 70 százalékos engedményt kapnak a jövő évi drosztdíjból.

Megszavazták a Városligeti Építési Szabályzatot is, amivel a liget további beépítését szeretnék megakadályozni. Csakhogy az ezt megelőző este a kormány rendeletet adott ki: akármit is dönt a főváros, beépíthető a Városliget.

Muszáj lesz 2021-ben emelni a közmunkásbéreket – mondta Orbán Viktor egy vasárnap esti interjúban. Nem siette el: utoljára 2017. január 1-jén volt emelés, nettó 54 217 forintra, azóta a nettó minimálbér már 26,3 százalékkal nőtt.

Fazekas István

„Jó reggelt kívánok a miniszterelnök úrnak, ezt évekkel ezelőtt már fokozatosan kellett volna emelni” – reagált a Közmunkás Szakszervezet társelnöke. Komjáthi Imre szerint „egy 10 százalékos emelés semmi, az gyakorlatilag elinflálódott, és nem most, évekkel ezelőtt”. A települési polgármesterek érzik, egyre nehezebben élnek az emberek, egyre nagyobb a feszültség - mondta. „Nem szeretnének eljutni egy éhséglázadás közeli állapotba”, ezért szerinte éppen annyit fognak emelni, amivel meg lehet nyugtatni az embereket.