Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A portál akkor posztolt arról, hogy megszületett a megállapodás a négy napja tartó EU-csúcson, amikor a felek tárgyalóasztalhoz ültek.
Továbbra is szerepel az EU-támogatások jogállamisági feltételekhez kötése abban a megállapodástervezetben, amelyről hétfő este fél tíz környékén ültek le tárgyalni a 27 tagállam vezetői. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által benyújtott kompromisszumos tervezet kiszivárogtatott, a hvg.hu által is látott változata mindössze annyiban finomít az Orbán által elutasított feltételrendszeren, hogy egy új bekezdésben igyekeznek biztosítani: a jogállamisági eljárás az "objektivitás, a diszkrimációmentesség, a tagállamok közötti egyenlő elbírálás tiszteletben tartása mellett zajlik, egy nem elfogult, tényeken alapuló megközelítéssel".
A megállapodás-tervezet az objektivitásra törekvést több pontban is hangsúlyozza, ám - ellentétben Orbán Viktor elvárásaival - szabad szemmel láthatóan nem került ki a tervezetből az a mechanizmus, amellyel az uniós pénzekkel való visszaéléseket kívánják megakadályozni.
Azt persze legfeljebb sejteni lehet, hogy a megállapodás végleges változatában benne marad-e ez a rendszer, hiszen a tárgyalások még cikkünk megjelenése idején is - immár negyedik napja - zajlanak.
Ehhez képest az Origo, gyakorlatilag akkor, amikor a negyedik nap estéjén megkezdődött a plenáris egyeztetés (vacsora) a huszonhetek állam- és kormányfői között, már arról írt, hogy "Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor elérte, amit akart". Az MTI által is szemlézett cikkből ugyan nem derül ki, mi a forrása, ki a szerzője és mire hivatkozik, ám jó eséllyel arra a délutáni egyeztetésre gondolt, amelyen a lengyel, a magyar, a dán, a holland, a francia, a német, a luxemburgi és a lett vezető vett részt, és amelynek a témája a jogállamisági kritériumrendszer volt. Az Origo úgy értesült, ezen Angela Merkel német kancellár "ígéretet tett arra", hogy még a féléves német elnökség idején - vagyis az év végéig - lezárják a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben. (A múlt héten elfogadott országgyűlési határozat azt szabta Orbánnak, hogy az uniós költségvetés, illetve a hozzácsapott helyreállítási alap elfogadásához szabja feltételül az eljárás lezárását.)
A Politico ugyanakkor arról ír, értesülései szerint megállapodás született a jogállamisági kritériumokkal kapcsolatban - az nem derült ki, miben is állapodtak meg.
Az Origo-cikk megjelenése után Varga Judit Facebook-oldalán is a megállapodást ünnepelte, itt azt emelte ki, hogy Magyarország az eredeti tervezethez képest 3 milliárd euróval többet kap a közösből.
Az uniós költségvetés keretösszegeinek és szabályainak elfogadása egyhangú döntést igényel, a résztvevők esti nyilatkozatai szerint ez már közel van. Ebben része lehet annak is, hogy Michel több területen engedményeket adott a "fukar négyekként " emlegetett országokna, a hollandok esetében például azzal, hogy a tagállami vámbevételek nagyobb hányada maradhat az országoknál (25 százalék, míg az eredeti tervben 20 százalék szerepelt).
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A szabályozás egyre szigorúbb, a megfelelés jogi kötelezettség és stratégiai kérdés is.
Van a kártyás fizetés elfogadásánál kevésbé költséges megoldás is már a piacon: a qvik rendszer használatával a költségek 30–40 százalékkal mérsékelhetők.
A bvk hosszú távú döntés, az adózási kérdéseket ezt figyelembe véve célszerű kezelni.
A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.
Nem világos, hogy a leginkább szablyacsörgetésnek tekinthető kereskedelmi háború átmegy egy langymeleg állapotba, vagy augusztus elsején totális káosz lesz a vége.
Az ellenzéki politikus szerint ha a Tiszának kétharmada lenne, akkor Rogánt, Schadlt, Völnert, a Matolcsy-kör tagjait, és mindenkit, aki a magyaroktól lopott, bilincsben vinnék el.
Egészen hihetetlennek tűnő hírek, melyekről kiderült, hogy igazak. Hihető átverések. Mindkét fajtából jutott bőven az elmúlt hetekben a közösségi oldalakra.