A jogállamisági feltételről tovább vitáznak Brüsszelben, csak az Origónak nem szóltak róla

A portál akkor posztolt arról, hogy megszületett a megállapodás a négy napja tartó EU-csúcson, amikor a felek tárgyalóasztalhoz ültek.

  • hvg.hu hvg.hu
A jogállamisági feltételről tovább vitáznak Brüsszelben, csak az Origónak nem szóltak róla

 

Továbbra is szerepel az EU-támogatások jogállamisági feltételekhez kötése abban a megállapodástervezetben, amelyről hétfő este fél tíz környékén ültek le tárgyalni a 27 tagállam vezetői. Az Európai Tanács elnöke, Charles Michel által benyújtott kompromisszumos tervezet kiszivárogtatott, a hvg.hu által is látott változata mindössze annyiban finomít az Orbán által elutasított feltételrendszeren, hogy egy új bekezdésben igyekeznek biztosítani: a jogállamisági eljárás az "objektivitás, a diszkrimációmentesség, a tagállamok közötti egyenlő elbírálás tiszteletben tartása mellett zajlik, egy nem elfogult, tényeken alapuló megközelítéssel".

A megállapodás-tervezet az objektivitásra törekvést több pontban is hangsúlyozza, ám - ellentétben Orbán Viktor elvárásaival - szabad szemmel láthatóan nem került ki a tervezetből az a mechanizmus, amellyel az uniós pénzekkel való visszaéléseket kívánják megakadályozni.

Azt persze legfeljebb sejteni lehet, hogy a megállapodás végleges változatában benne marad-e ez a rendszer, hiszen a tárgyalások még cikkünk megjelenése idején is - immár negyedik napja - zajlanak.

Ehhez képest az Origo, gyakorlatilag akkor, amikor a negyedik nap estéjén megkezdődött a plenáris egyeztetés (vacsora) a huszonhetek állam- és kormányfői között, már arról írt, hogy "Brüsszelben megszületett a megállapodás, Orbán Viktor elérte, amit akart". Az MTI által is szemlézett cikkből ugyan nem derül ki, mi a forrása, ki a szerzője és mire hivatkozik, ám jó eséllyel arra a délutáni egyeztetésre gondolt, amelyen a lengyel, a magyar, a dán, a holland, a francia, a német, a luxemburgi és a lett vezető vett részt, és amelynek a témája a jogállamisági kritériumrendszer volt. Az Origo úgy értesült, ezen Angela Merkel német kancellár "ígéretet tett arra", hogy még a féléves német elnökség idején - vagyis az év végéig - lezárják a hetes cikkely szerinti eljárást Magyarországgal szemben. (A múlt héten elfogadott országgyűlési határozat azt szabta Orbánnak, hogy az uniós költségvetés, illetve a hozzácsapott helyreállítási alap elfogadásához szabja feltételül az eljárás lezárását.)

A Politico ugyanakkor arról ír, értesülései szerint megállapodás született a jogállamisági kritériumokkal kapcsolatban - az nem derült ki, miben is állapodtak meg.

Az Origo-cikk megjelenése után Varga Judit Facebook-oldalán is a megállapodást ünnepelte, itt azt emelte ki, hogy Magyarország az eredeti tervezethez képest 3 milliárd euróval többet kap a közösből.

Az uniós költségvetés keretösszegeinek és szabályainak elfogadása egyhangú döntést igényel, a résztvevők esti nyilatkozatai szerint ez már közel van. Ebben része lehet annak is, hogy Michel több területen engedményeket adott a "fukar négyekként " emlegetett országokna, a hollandok esetében például azzal, hogy a tagállami vámbevételek nagyobb hányada maradhat az országoknál (25 százalék, míg az eredeti tervben 20 százalék szerepelt).

Útmutató cégvezetőknek

Útmutató cégvezetőknek

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

Az idei aszályt az egész ország megszenvedheti, Orbánék nagy mentőöve pedig csak kivételezetteknek nyújthat reményt

A két évvel ezelőttinél is durvább aszály néz ki idén, az őszi vetés hamarabb ért be, a tavaszi kultúrák „nagyon rossz állapotban vannak”, ha nem jön eső, nagy terméskiesések lehetnek a kukoricában. A kormány most leginkább az öntözéssel kampányol az aszály ellen, kár, hogy ez a hazai termőterületek alig több mint 2 százalékán érhető el.