Az uniós külügyminiszterek tanácsát követően Szijjártó Péter kifejtette, hogy szerinte az EU elszigetelődik az orosz–ukrán háborúban, az viszont a külügyminiszter szavaiból derült ki, hogy Magyarország az EU-n belül szigetelődött el.
A magyar uniós szavazati jog felfüggesztését szorgalmazza és a Pride betiltását célzó magyar törvény megtámadását helyezi kilátásba a RECLAIM nevű brüsszeli civil szervezet, amely már több esetben folytatott kampányt a magyar kormány intézkedéseivel szemben.
Komoly fegyverkezési terveket tett le az asztalra az Európai Unió, miközben Németország saját hatáskörben is óriási összegeket zúdítana a hadiiparára. Donald Trump szeszélyei miatt halaszthatatlanná vált a kontinens felfegyverzése, de lehetőleg az amerikaiak nélkül. Az európai fegyvergyárak ennek megfelelően mozgásba lendültek, és a terveik részben átformálnák a megszokott európai ipari berendezkedést. Összeszedtük, merre nyújtózkodnak a kontinens legnagyobb védelmi ipari cégei, köztük a nálunk is aktív Rheinmetallal.
Fordulatra kényszeríti az európai politikai vezetőket, amit az amerikai elnök csinál, és lehet eszközük az olyan "belső ellenség" leszerelésére is, mint Orbán Viktor".
"Képzeld el, hogy annyira szereted, ha kormányoznak, hogy a kormányodnak is akarsz egy kormányt!"
A magyar kormány az utolsó pillanatig bizonytalanságban tartotta az EU-t, végül a zsarolás eredményeként négy személyt tudott lehúzatni a szankciós listáról.
A határidő lejárta előtti napon Magyarország végül beleegyezett abba, hogy az EU hat hónappal meghosszabbítsa a mintegy 2400 személy és szervezet elleni szankciós intézkedéseket. A büntetőintézkedések azokat sújtják, akik támogatják az Ukrajna elleni agressziót. A vétó elengedésének ára négy személy listáról történő lehúzása volt.
Külön minisztert bíztak meg a kérdés megfogalmazásával, amire igen–nem választ adhatnak majd a magyarok. A tervek szerint május végéig mindenki megkapja a szavazólapot.
Ursula von der Leyen közölte: az EU megvédi az érdekeit, de nyitott a tárgyalásokra.
Az olasz Külpolitikai Intézet igazgatója úgy látja, hogy az EU-nak megvannak a trójai falovai és összeomlott a NATO tartópillére, ám az európai szövetségeseket összefogja egy sürgős, közös cél.
A Fidesznek nagyon fontos politikai szövetségesei vannak a Balkánon.
Pártpreferenciától függően nagy a társadalmi megosztottság abban, hogy előnyösek vagy veszélyesek Magyarországra, illetve Európára nézve Donald Trump intézkedései. Sokak számára lehet meglepő, ami a Medián felméréséből a Pride megítéléséről kiderül.
Különös dolgok történtek Magyar Péter nevével az Európai Parlamentben. Egy olyan dokumentumra került rá a neve, amelyet nem támogatott, a Fidesz azonban “kiszúrta” az előterjesztést. Az ügy miatt EP-vizsgálat várható, az sem kizárt, hogy valaki belenyúlt az Európai Parlament informatikai rendszerébe.
Soha nem támogatott olyan uniós kezdeményezést, amely az ukrajnai fegyverszállításról és a háború meghosszabbításáról szól – állította.
Egy kötelezettségszegési eljárás most indult el Magyarország ellen, egy másikban pedig közelebb léptek ahhoz, hogy bíróság elé vigyék az ügyet.
Olyan választ próbál adni az EU Donald Trump vámháborújára, amivel tárgyalóasztalhoz lehet ültetni az amerikai elnököt.
Az ellenzéki szavazók között is megbújnak oroszbarátok, de lényegesen kevesebb, mint a kormánypárt támogatói között.
Az éppen 100 napja hivatalba lépett Európai Bizottság egyik vállalása volt, hogy rövid időn belül új javaslatot készít az EU területén jogalap nélkül tartózkodó bevándorlók „eltávolítására”. A mostani javaslat a tagállamok számára jogalapot teremt arra, hogy a kiutasított személyeket egy harmadik országban őrizzék.
A magyar kormányfő gyakran magára marad az EU-ban, főleg az orosz invázió óta. Rajta kívül alapvetően senki sem akarja megtorpedózni a Kijevnek nyújtott segítséget, és akkor sem áll mellé senki sem, amikor a szankciók feloldását sürgeti – foglalja össze a helyzetet budapesti hírmagyarázatában Simon Zoltán.
Égetően hiányoznak a magyar költségvetésből a blokkolt uniós források. Többéves problémáról beszélünk, amelynek megoldása a kormány kezében van. Ha Orbán Viktor hétvégi szavait szó szerint értelmezzük, akkor a kormány elkötelezett a jogállamisági hibák orvoslására. Azt azonban nem szabad elfelejteni, hogy nem azt kell nézni, amit a miniszterelnök mond, hanem amit tesz. És így már nem olyan rózsás a helyzet.
