Az egyik uniós intézmény, a Régiók Bizottsága elnökévé választották Tüttő Katát, Budapest volt főpolgármester-helyettesét, szocialista politikust. Tüttőt a magyar kormány is támogatta, megválasztásakor Navracsics Tibor miniszter is jelen volt.
Az MSZP-s politikus a Régiók Európai Bizottságának elnöke lett.
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály miatt kötelező lett feltüntetni a fejlesztők elérhetőségeit az alkalmazások adatlapján. Aki a határidőig nem lépett, az pórul járt.
A külpolitikai szakértő szerint Európa és az USA között nő a szakadék, aminek Moszkvában örülnek a legjobban.
A kereszténydemokraták frakcióvezetője szerint nincs egyedül a magyar kormány azzal az állásponttal, hogy korai lenne Kijev felvétele az Európai Unióba.
Az aranyvízumok, letelepedési és vendégbefektetői programok feltételei szinte minden országban szigorodtak, miként Magyarországon is. De mit kell teljesíteni azért, hogy valaki akár útlevelet kapjon egy országban?
A korábbi uniós biztos, jelenleg közigazgatási miniszter Navracsics Tibor arról beszélt, hogy háttérbe szorulnak az EU intézményei, és bár jelentősen csökken a jelentősége, a közös hatáskörbe tartozó szakpolitikák miatt megkerülhetetlen marad a multilateralizmus, amíg tart a tagállamok lojalitása. Trump eddigi tevékenységének legnagyobb vesztese Európa, azt viszont nem tudja, hogy ezen belül Magyarország számíthat-e pozitív megkülönböztetésre.
Egymás után jelentkeznek az uniós állam- és kormányfők arra a francia elnök felhívására, amelyben egy videokonferenciára invitálja Macron a vezetőket. A téma természetesen az EU válaszlépései az Egyesült Államok és Oroszország közötti, az orosz–ukrán háború lezárásával kapcsolatos tárgyalásai.
Mit tegyen Európa? Oldja meg a saját védelmét, miután, úgy tűnik, Amerika már nem a szövetségese? Vagy ajánljon fel valamit Trumpnak, és ne mondjon le az Egyesült Államokról? Ezt latolgatják a nyugati elemzők a müncheni biztonságpolitikai konferencia botrányos eseményei után. Trump „közbenjárása” az általános vélemény szerint a legrosszabb várakozásokat váltotta valóra.
Huszonhét személynek és szervezetnek a szankcionálását akadályozta meg a magyar kormány, köztük orosz focicsapatokét.
Az Európai Unió az orosz-amerikai tárgyalások alatt sem áll le Ukrajna támogatásával.
A következő párizsi találkozóra 18 európai ország vezetőit várják, Orbán Viktornak azonban ennél az asztalnál sem jut hely.
A Patrióták Európáért ezzel 101 fősre duzzadhat az Európai Parlamentben, míg az AfD jelenlegi képviselőcsoportja, a Mi Hazánk részvételével működő Szuverén Nemzetek Európája széteshet.
Az uniós pénzügyminiszterek vita nélkül fogadták el azt a határozatot, amely rögzíti, hogy milyen mértékben nőhetnek a költségvetési kiadások Magyarországon. Korábban ezt az ügyet az Európai Bizottság “jegelte”, mert a magyar GDP-növekedési számok túlzottak voltak, később a magyar kormány újraszámolt és gyakorlatilag átvette a brüsszeli számításokat.
Kellogg tábornokot arról igyekeznek az uniós vezetők meggyőzni, hogy számíthat az USA az EU-ra, ha fegyverkezni kell.
A miniszterelnök szerint Brüsszelbe menekül a „globális-liberális-Soros NGO-hálózat”.
Európa ugyanis többet áldozott Ukrajnára, mint az Egyesült Államok.
Igen borús forgatókönyvet vázolt fel a Die Zeitnak Frank Sauer.
Ukrajna támogatásának folytatását ígérték a párizsi rendkívüli európai csúcs résztvevői, akik azt is hangsúlyozták, meg kell akadályozni, hogy komoly különbségek alakuljanak ki az amerikai és az európai rendezési tervek között. Mindenki egyetértett abban, hogy Kijevet nem lehet kihagyni a béketárgyalásokból. Orbánékat senki sem hívta.
A szélsőjobb Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) szerezte a legtöbb szavazatot, de az ÖVP-vel zsákutcába torkolltak a kormányalakítási tárgyalások.
