Nem félünk eléggé
Drámaian nő a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. Lépni kell! Nem csak a józan üzleti megfontolás, hanem a jogszabályoknak való megfelelés érdekében is.
Két döntést hozott meg az Európai Bizottság Magyarországgal kapcsolatban – közölte szerdán a testület.
Az egyik egy kötelezettségszegési eljárás megindítása: ebben a testület a magyar kormánynak egy felszólító levelet küldött, ami az eljárás első lépése. Ez nem valamilyen nagy politikai ellentétről szól, hanem arról, hogy a tűzfegyverekről, illetve a riasztó- és jelzőfegyverekről szóló EU-s irányelv több rendelkezését nem helyesen ültették át a magyar jogba. A magyar illetékeseknek most két hónapjuk van válaszolni és orvosolni a hiányosságokat. Ha ez nem történik meg, akkor jön a következő lépés – ahova most egy másik eljárásban épp eljutottak.
Ez az ügy pedig arról szól, hogy a testület felszólította Magyarországot, hogy ne ássa alá az uniós álláspontot az EU-n belüli választottbírósági eljárásokkal kapcsolatban, és tartsa magát a bíróság ítélkezési gyakorlatához. Az előzménye ennek egy tavalyi ügy: az unió bírósága kimondta azt, hogy az Energia Charta Egyezményen belül ha egy tagállam és egy másik tagállam egy befektetője között vita van, akkor azt nem választottbíróságon kell rendezni. Az EU és 26 tagállam pedig el is fogadta a bíróság döntését, Magyarország viszont nyilatkozatot adott ki arról, hogy ez nem így van, csak a jövőbeli eljárásoknál lesz majd érvényes, akkor, ha előbb módosítják az Energia Charta Egyezményt.
A bizottság arra szólította fel Magyarországot, hogy ne menjen szembe a már meghozott bírósági ítélettel. Itt az eljárás második lépcsőfokánál tartanak már: korábban már jelezte a testület, hogy milyen bajokat lát, a magyar hatóságok reagáltak, most döntött úgy az Európai Bizottság, hogy a magyar válasz nem oszlatja el az aggályokat, úgyhogy újabb két hónapot adott, hogy a magyarok megtegyék a szükséges intézkedéseket. Ha ez nem történik meg, akkor vihetik bíróság elé az ügyet.
