Akár egy százalékponttal is visszavethetik az euróövezeti növekedést Trump viszontvámjai
A görög jegybankelnök szerint negatív keresleti sokk és a vártnál durvább infláció jön az övezetben.
A görög jegybankelnök szerint negatív keresleti sokk és a vártnál durvább infláció jön az övezetben.
A magyar után a román és a horvát érték lett a legrosszabb az év első hónapjában. A legkisebb pedig a dán, majd az ír és az olasz infláció lett.
Az amerikai intézkedés és a várható ellenlépések az amerikai gazdaságot is erősen megterhelnék, jóllehet az Egyesült Államok valószínűleg elkerülné a recessziót.
Nem siet az EKB az eurókamat csökkentésével.
A nem végleges érték a vártnál rosszabb, 2,6 százalék. Az EU-s inflációs adatra még várni kell, de Magyarország kilátásai nem rózsásak.
Értékrendben 2010 óta távolodunk az uniótól, amelyből még akkor sem lenne szabad kilépnünk, ha az ország nettó befizetővé válna. Tévedés, hogy a keleti orientáció alternatíva – állítja Sinkó Ottó, a Videoton társ-vezérigazgatója.
Gazdaságkutatók inflációs várakozásai hosszú idő óta először érezhetően enyhültek az euróövezetben a mannheimi ZEW gazdaságkutató intézet szombaton publikált felmérése alapján, de az inflációs ráta valószínűleg még évekig az Európai Központi Bank által kitűzött cél felett marad.
Az eurócsatlakozásnál nincs nagy jelentősége annak, milyen az ország fejlettsége az uniós átlaghoz képest, több szempont alapján kell eldönteni, mennyire vonzó az euróövezeten kívüli élet – mondja Ódor Lajos, a Szlovák Nemzeti Bank alelnöke, a szlovák euróövezeti csatlakozás stratégiájának egykori kidolgozója. Beszél a magyar-szlovák versenyfutásról és a magyar gazdaságpolitikáról is. A leendő szlovák miniszterelnökkel 2021. november 23-án jelent meg az alábbi interjú, ezt most változtatás nélkül közöljük újra.
A magyarok tömegénél lehetnek még megmaradt kunabankjegyek és -érmék, miközben Horvátországban januártól már euróval lehet fizetni. A kunát 2023 végéig váltják át a horvátországi bankok és posták euróra – derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Az Európai Bizottság elnöke szerint Horvátország keményen dolgozott azért, hogy kettős csatlakozást vihessen véghez: belépjen a schengeni övezetbe és az eurózónába.
Konszenzussal választották újra az eurózóna tagállamai az ír politikust a monetáris unió pénzügyminiszteri tanácsa elnökének. Az Európai Stabilitási Mechanizmus pedig új elnököt kapott, Pierre Gramegna luxemburgi karrierdiplomata és politikus veterán veszi át a szervezet vezetését.
Szeptember 25-én tartják a választást Olaszországban, ahol jelenleg a szélsőjobboldali Giorgia Meloni a legnépszerűbb politikus, aki “patrióta gazdaságpolitikát” hirdet.
A mostani helyzetben gyakorlatilag képtelenség lenne visszaállítani az EU legszigorúbb előírásrendszerét, enélkül azonban tovább gyengülhet a bizalom az euróban. Az Európai Bizottság elnöke most átfogó reformot javasolt a maastrichti kritériumoknál, a kérdés az, mekkora vitát generál majd bármilyen javaslat.
Az Európai Parlament is jóváhagyta a közös európai pénz horvátországi bevezetését.
Ukrajna uniós tagsági kérelmi státuszának elfogadása, nyugat-balkáni bővítés, újabb orosz szankciók, globális gabonaválság és közös védelmi kérdések megtárgyalása vár Orbán Viktorra a csütörtök-pénteki EU-csúcson, melynek Magyarország brüsszeli uniós nagykövetének felmondása után néhány nappal kell nekivágnia.
Kétnapos ülést tartanak Amszterdamban az Európai Központi Bank vezetői, hogy döntsenek az alapkamant várható emeléséről, amelyre legkorábban júliusban kerülhet sor. Az infláció egyre inkább galoppozik az eurozónában, májusban újabb rekordok dőltek meg, ezért a kamatemelés elkerülhetetlennek látszik.
Jelentősen felfelé módosította előrejelzését az eurózóna központi bankja.
A Covid-járvány kezdete óta kisebb-nagyobb intenzitással zajló forintgyengülés az elmúlt hetekben turbó fokozatba kapcsolt: az év eleji szinthez képest az euró 9 százalékkal drágult, a dollár esetében 13 százalékos az eltérés, hétfőn pedig majdnem elérte a 400 forintot az euró ára. Egyszerű lehet mindezt azzal elintézni – és Facebook-kommentelők ezt láthatóan meg is teszik –, hogy itt forint a fizetőeszköz, amíg nem megyünk külföldre, ez kit érdekel, ám a helyzet ennél jóval bonyolultabb, a gyengülés pedig épp annyira érinti azokat is, akik nem mennek tovább a sarki boltnál. Elmagyarázzuk, miért.
A Politico értesülései szerint jövőre ugyan visszaállítják a 3%-os deficit és a 60%-os államadósság kritériumot, de ezt nem kérik komolyan számon, ha látják: az érintett kormány hozzálátott a probléma megoldásához. Vagyis a költségvetési szigort elvárják, de az államadósság csökkentését csak fokozatosan tartják lehetségesnek.
Az Európai Unió minden országában aggódnak emiatt a döntéshozók, mert a dühös választópolgárok küszködnek a magas rezsivel, az élelmiszerárak megugrásával és pénzügyi tartalékaik értékvesztésével - írja összeállításában a brüsszeli Politico.