Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
“Ha minden úgy változik a gazdaságban, ahogy azt várjuk, akkor meggyőződésem szerint még két kamatcsökkentés várható az idén” – fogalmazta meg álláspontját Gediminas Simkus, a litván nemzeti bank elnöke, aki sietett hozzátenni: ”a júliusi kamatlcsökkentésnek nincs észszerű indoka”.
Az európai választás és utána a francia szélsőjobb sikere a parlamenti választások első fordulójában megijesztette a pénzügyi piacokat, különösen, hogy a Nemzeti Tömörülés után a második helyet megszerző Új Népfront is megfogalmazott demagóg követeléseket, amelyek felboríthatják az amúgy is deficites francia költségvetést.
Gediminas Simkus igyekezett megnyugtatni mindenkit mondván: “a francia államkötvények piacán nem érzékelhető különösebb mozgás”. A brüsszeli Politico szerint a pénzpiacok még nem pánikolnak, mert politikai patthelyzetre számítanak Franciaországban.
Nincs jó forgatókönyv
Ha a Nemzeti Tömörülés kerül kormányra Franciaországban, így úgynevezett társbérlet alakulna ki Párizsban, akkor Emmanuel Macron elnök és a szélsőjobboldali kormány valószínűleg kölcsönösen blokkolná egymást. Macronnak már így is csak rendelettel sikerült elfogadtatnia az éves költségvetést, mert nem talált parlamenti többséget hozzá.
Mi lenne a gazdasággal cohabitation idején? A 28 éves Jordan Bardella lenne a miniszterelnök, akinek jóformán semmilyen gazdasági tapasztalata sincsen, míg Macron igazi profi: fiatal korában a Rotschild bankház vagyonkezelő ügynökségénél dolgozott, majd gazdasági miniszterből vált államfővé.
“A szélsőjobboldali kormány valószínűleg mérsékeltebb politikát folytatna, mint amit a mozgalom a kampányban ígért, mert Marine Le Pen szeretné megnyerni a választásokat 2027-ben” – jósolta a Berenberg bank vezető közgazdásza. Rámutatott arra, hogy Macron liberális reformista gazdaságpolitikáját nemcsak a szélsőjobb bírálja Franciaországban, de a baloldali Új Népfront is, vagyis állandóan két tűz között van.
Mi lesz az euróval? 2011 óta sokat tanult az Európai Központi Bank, és az európai nagybankok is sokkal stabilabb állapotban vannak, mint a nagy pénzügyi válság idején. A Bank of International Settlements mégiscsak arra figyelmeztet vasárnap közzétett jelentésében, hogy szélsőséges esetben az Európai Központi Bank csapdába kerülhet: a kialakuló infláció lassíthatja a lazítást, így a gazdaság élénkítéséhez sem lenne eszköze.
Az Európai Központi Banknak sok eszköze van arra, hogy segítse az eurozóna bajbajutott kormányait, de ehhez az szükséges, hogy az illető kormány készen álljon erre. Márpedig ez erősen kérdéses mind a szélsőjobboldal, mind pedig a baloldali Új Népfront esetében – írja a Politico.
Jelenleg Franciaország államadóssága a GDP 110%-a, ennél rosszabbat csak Görögország és Olaszország mutathat fel az eurozónában. Franciaország államadósságának összege jelenleg a legmagasabb Európában: 3,1 ezer milliárd euró.
