PULSE Projekt
A PULSE Projekt határokon átívelő újságírói együttműködés, amelynek keretében a HVG és az EUrologus csapata 12 másik európai szerkesztőséggel közösen dolgozik elemző és tényfeltáró cikkeken. A projekt az Európai Bizottság támogatásával jött létre.
„Ez történelmi pillanat Bulgária, az Európai Unió és az euróövezet számára” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdaságért felelős ügyvezető alelnöke. Arra utalt, hogy az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank zöld utat adott Bulgáriának, hogy 2026. január 1-jétől az euróövezet 21. tagállamává váljon. Dombrovskis hangsúlyozta, hogy az euró több mint egy közös valuta: az EU egységének szimbóluma. Bulgária Horvátország után, ahol 2023-ban vezették be az eurót, az euróövezet 21. tagja lesz. Nemrég pedig a román kormány is jelezte, hogy 2029-re el akarják érni az eurozóna csatlakozás gazdasági feltételeit. A magyar kormány viszont nem tűnik nyitottnak az euró bevezetésére, pedig az Eurobarometer friss adatai alapján a magyarok kimagaslóan nagy arányban, 75%-ban támogatják az eurót. Ez messze magasabb, mint az eurót nem használó országok átlaga (55%) és a most az eurót bevezető Bulgáriában mért támogatottság (45%).
Inflációs félelem vagy geopolitikai horgony
Az elmúlt évek közvélemény-kutatásai következetesen azt mutatták, hogy a bolgárok 55–60%-a ellenezte az euró bevezetését, vagy legalábbis nem kívánta annak gyors bevezetését, főként az inflációtól való félelem miatt, de a bolgár lakosság egy része körében fellelhető oroszbarát érzelmek is szerepet játszanak. A lakosság 35–40%-a, főként Szófia és más nagyvárosok lakói, az euróövezethez való csatlakozást nem is elsősorban gazdasági mérföldkőként értékeli az EU legszegényebb tagállama számára, sokkal inkább geopolitikai horgonyként, amely biztosítja Bulgária helyét az EU magjában, szemben az Oroszországtól való folyamatos félelemmel.
A bolgárokat leginkább az árak emelkedése aggasztja. „Ez a legfőbb félelem az euróval kapcsolatban” – állítja Dimitar Ganev politikai elemző, a bolgár Trend közvélemény-kutató igazgatója. Ganev szerint a lakosság euróövezettel kapcsolatos szkepticizmusa a 2009 utáni görög pénzügyi válsággal kezdődött. Akkoriban kezdett az euró negatív üzeneteket közvetíteni a társadalom felé.
A 2007-es és az azt követő évek közvélemény-kutatási adatai azt mutatják, hogy Bulgáriában az euró bevezetésének támogatottsága gyakorlatilag megegyezett az EU többi részében mért bizalmi szinttel – meghaladta a 60 százalékot. Akkoriban az eurót az EU-tagság szerves részének tekintették. „Aztán jött a görög válság, és az euróövezeti adósságról szóló folyamatos diskurzus” – magyarázza Ganev.
Parvan Simeonov, a Myara közvélemény-kutató elemzője más magyarázatot is kínál arra, miért vonakodnak a bolgárok lemondani a leváról: „Idősödő társadalomban élünk, amely természeténél fogva szkeptikus a változásokkal szemben”. Emellett „Bulgária kultúrák kereszteződésében helyezkedik el, ahol hagyománya van annak, hogy az ország egyensúlyoz Kelet és Nyugat között” – mondja. Rámutat: racionálisan a bolgárok Németország felé húznak, „érzelmileg viszont Oroszország felé hajlanak. Az EU iránti bizalom továbbra is magas, és különösen erős a Németországba vetett bizalom.”
Öt év az euró előszobájában
A szakértők szerint az euróövezethez való csatlakozás nem fogja jelentősen megváltoztatni a bolgár gazdaság alapjait, kivéve az exportorientált gazdaság tranzakciós költségeinek csökkenését. A bolgár statisztikai hivatal adatai szerint Bulgária exportjának közel 70%-a az EU-ba irányul, az uniós kivitel értékét azonban az átállás nem befolyásolja. A bolgár leva ugyanis 2001 óta rögzített árfolyamon kapcsolódik az euróhoz, 1,9558-as árfolyamon. Vagyis a gyakorlatban a bolgárok évtizedekkel ezelőtt lemondtak az önálló monetáris politika legfontosabb hatásköréről anélkül, hogy egyenrangú beleszólásuk lett volna annak alakításába. Ez hamarosan megváltozik, hiszen a bolgár jegybank elnöke is helyet kap az Európai Központi Bank vezető testületében.
Bulgária öt évvel ezelőtt lépett be az euróövezet „előszobájába”, az Árfolyam-mechanizmus II-be (ERM II), ahol a fő szabály szerint legalább két évet kell eltöltenie egy országnak, mindvégig teljesítve az euróátvétel valamennyi előírását a makrogazdasági stabilitástól a kamat- és inflációs környezetig. Az öt év hosszú idő, ennek ellenére a szófiai intézmények nem használták ki az alkalmat arra, hogy nagyszabású tájékoztató kampányt indítsanak a közös deviza előnyeinek ismertetésére, amivel meggyőzhették volna a szkeptikus polgárokat. Ez politikai teret nyitott a legnagyobb oroszbarát populista párt, a Vazrazsdane (Újjászületés) számára, hogy álhírekkel és megmozdulásokkal szítsa a lakosságot a közös európai pénz ellen.
2025 februárjában a párt képviselői részt vettek egy tüntetésen az EU szófiai képviselete ellen, ami egy épület felgyújtásához vezetett. Bulgária elnöke, Rumen Radev, egy volt katona, aki 2017 óta tölti be hivatalát, és akiről sokan úgy vélik, hogy egy jövőbeli párt megalapozásán dolgozik, megpróbálta kihasználni az elégedetlenséget, és népszavazást kezdeményezett az euró bevezetésének elhalasztásáról. A parlament végül elutasította a kezdeményezést, de a feszültségek tovább fokozódtak.
Június 4-én a Vazrazsdane által szervezett újabb tüntetés megbénította a közlekedést Szófia belvárosában. A nemrég az orosz kormánypárttal, az Egységes Oroszországgal is együttműködési megállapodást aláíró párt képviselői megpróbálták elfoglalni a parlamenti szószéket, hogy megakadályozzák az ülést. Összecsapások is történtek a Vazrazsdane képviselői és a liberális, EU-párti Demokratikus Bulgária szövetség tagjai között.
„Először elveszik a pénzünket, aztán magát Bulgáriát viszik el, de alábecsülik a bolgár népet. Már felébredtünk, és akarjuk vissza a levánkat” – mondta a Vazrazsdane vezetője, Kosztadin Kosztadinov.
„A tüntetés demokratikus jog” – reagált Bojko Boriszov, a kormányzó GERB párt vezetője, aki „megalázónak” nevezte Bulgária jelenlegi helyzetét Brüsszelben. Boriszov emlékeztetett arra, hogy amikor az EU Tanácsának ülései véget érnek Brüsszelben, az elnök így szól: csak az euróövezeti országok maradhatnak. „Ott hozzák meg a döntéseket, és amikor Vazrazsdane tüntet, valójában kizárja Bulgáriát a tárgyalóteremből. Én viszont be akarom vinni oda az országot” – tette hozzá Boriszov.
Magyarországon miért is nincs euró?
A bolgárokkal ellentétben Magyarországon nem megosztott a társadalom az euró bevezetésével kapcsolatban, hazánk 2004-es EU csatlakozása óta egyre több magyar válaszol igenlően az Eurobarometer euró bevezetésével kapcsolatos kérdéseire. A probléma az, hogy Magyarország soha nem felelt meg az euró bevezetéséhez szükséges gazdasági feltételeknek. Többek között a tervezett vagy valós államháztartási hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, az államadósság a 60 százalékát, az inflációnak viszonylag alacsonyan kell maradnia, és végül, az eurót bevezetni akaró országnak legalább két évig problémamentesen az euró árfolyamához kell kötnie a valutáját. Amíg a kritériumok teljesítését részben minden tagországtól elvárja az EU, az árfolyam rögzítése az ország szuverén döntése. A 2010 óta hatalmon lévő Fidesz-KDNP kormány azonban számtalan alkalommal jelezte: esze ágában sincs bevezetni az eurót.
A 2010 előtti baloldali kormányok ugyan másképp gondolkodtak az euró bevezetéséről, ám az is nyilvánvaló volt: a kritériumok teljesítésétől nagyon messze van az ország. Az euró bevezetésének céldátuma már 2004-ben, az EU-csatlakozás évében csúszott egy évet, az eredetileg tervezett 2008-ról 2009-re. A Gyurcsány Ferenc vezette kormány alatt a szükséges gazdasági mutatók tovább távolodtak a céltól, a 2008-ban kezdődő gazdasági válság pedig szinte minden előzetes becslést felborított. Érdekes módon, éppen a válságkezelés éveiben, a Bajnai-kormány alatt került Magyarország elérhető közelségben az euró bevezetéséhez, mivel a válság kezelésére felvett IMF-hitel feltételei némileg hasonlóak voltak az eurozóna feltételekhez. A mutatók még ekkor sem érték el az euróhoz szükséges szintet, de alapvetően a közös deviza kérdése az asztalon volt.
Az Orbán-kormány a 2010-es évek kedvező világgazdasági feltételei mellett sikerült ugyan a mutatókat közelíteni az euróátálláshoz elvárt szintekhez, a politikai szándék azonban ekkor sem volt meg a bevezetésre. A Covid-világjárvány idején beindult költekezés azonban teljes mértékben betette a kaput minden potenciális euroövezeti aspirációnak. A legkritikusabb az államháztartási hiány, amelyet – a vártnál alacsonyabb növekedés következményeként is – a kormány jó ideje képtelen az elvárt 3 százalékos szintre csökkenteni. Ugyancsak problémás az államadósság, ahol igen messze van az ország a 60 százalékos céltól.
Magyarországon, Bulgáriával ellentétben tehát nem a társadalmi támogatottság nincs meg az euró bevezetéséhez, a politikai akarat hiányzik. A kormány szuverenitási kérdésnek tekinti a forint megtartását: az eurozónához való csatlakozással csorbulna a Magyar Nemzeti Bank mozgástere, az euróövezeti tagsággal a költségvetésnek is pontosabbá és átláthatóbbá kellene válnia, és a forint árfolyamának ingadozásával sem lehet tovább trükközni.
Ez a cikk a PULSE európai újságírói együttműködés keretében készült. Közreműködött: Krasen Nikolov (Mediapool, Bulgária), Lola García-Ajofrín (El Confidencial, Spanyolország) Moravecz Kata (EUrologus, Bécs).
