Tetszett a cikk?

Belső Nóra pszichiáter szerint a koronavírus körül nem lenne vészhelyzet, ha nem okoztunk volna magunknak. A doktornő szakterülete a pánik, a szorongás, a depresszió, azt mondja, sok mindent látott már, de az elmúlt napok pánikvásárlásait még ő sem igazán tudja mire vélni. Arra viszont van magyarázata, hogy miért éppen a liszt, az olaj és a tészta volt kelendő.

Koronavírus - a második hullám
Fél évvel a koronavírus-világjárvány tavaszi kitörése után megérkezett a pandémia második hulláma. A fertőzöttek számának radikális emelkedése egyre több országot kényszerít ismét korlátozások bevezetésére annak ellenére, hogy a világgazdaság még magához sem tért a tavaszi járványkitörés hatásaitól. A jelek szerint a második hullám Magyarországot is elérte. Kövesse híreinket!
Friss cikkek a témában

Miközben az Egészségügyi Világszervezet főigazgatója azt hangsúlyozza, hogy a koronavírus megfékezhető, nem csitul a járványt övező pánik. A hvg.hu is beszámolt arról, hogy valósággal megrohamozták a boltokat az emberek, szinte pánikszerű felvásárlások kezdődtek a magyarországi élelmiszerüzletekben. Beszéltünk olyan száraztészta-gyártóval, akinek hétvégére is be kellett indítania a gépeket, akkora volt a kereslet a termékei iránt. Hajdúné Reinwald Anita azt mondta, sorban állnak a megrendelések, a kereskedők havi mennyiségeket rendelnek egyszerre tőlük.

©

Kilószámra vették a lisztet, a cukrot, nem törődve azzal, hogy egy általában meleg panellakásban zsizsikes lesz a liszt, a toastkenyér pedig megpenészedik. Tudunk olyan magyar családról, ahol hatszáz darab zsemlét vásároltak, majd azokat kettesével lefagyasztották. Úgy számoltak, hogy ha minden nap csak kettőt esznek meg, akkor is háromszáz napra elég a készlet. Más felvette a legmagasabb összegű szabad felhasználású személyi kölcsönt, hogy tekintettel a koronavírusra, „rendesen” be tudjon vásárolni. Volt, aki csaknem százezer forintot hagyott az egyik fővárosi drogériában, kézmosókat, kézfertőtlenítőket vett. És ismerünk olyat is, aki több százezer forintot költött húsfélékre és mellé egy ipari fagyasztóra – biztos, ami biztos.

Ennek a média is oka

– mondta a hvg.hu-nak Belső Nóra pszichiáter. A szakember is kíváncsian figyeli, mi lehet a magyarázata annak, hogy egy fenyegetőnek tűnő, de idővel veszélyességéből vesztő járvány ezt a viselkedést váltja ki az emberekből. Úgy fogalmazott, hogy

társadalmi szintű a pánikreakció.

Arra voltunk kíváncsiak,

  • van-e okunk aggódni a betegség miatt,
  • miért reagálják túl sokan ezt a járványt,
  • elkerülhető-e a pszichés nyomás,
  • miért hiszünk el mindent, amit hallunk és olvasunk a betegséggel kapcsolatban,
  • miért pont lisztet, olajat és tésztát vesznek az emberek kilószám,
  • eluralkodhat-e a pánik és a szorongás azokon, akik ugyan nem betegek, de karanténba szorultak.

Nem tudunk kibújni a bőrünkből

Ha az ősi ösztön felülkerekedik, nincs mese

– magyarázta a szakember. Annak, ahogyan vészhelyzetben viselkedünk, az evolúció, az ösztön az oka: pánik esetén felélednek, bekapcsolnak az emberek fajfenntartási ösztönei, „ezeknek az a lényege, hogy nem tudom, mi vár rám, de enni és inni kell”. Belső Nóra szerint az ismeretlentől jobban félünk, mint attól, amivel már találkoztunk.

©

A pánikvásárlásokat ahhoz hasonlította, ahogyan eluralkodik a félelem például egy tömegrendezvényen: az összezsúfolódott emberek elkezdik tehetetlennek érezni magukat, és könnyen kitörhet a pánik. Ilyenkor egy ősi és automatikus menekülő reakció lép működésbe, az agy rövidzárlat alá kerül és kikapcsol a tudatos mérlegelés. Úgy kell ezt elképzelnünk, hogy az információk nem jutnak el az agykéregig, az ösztönök veszik át a hatalmat. Ez nem feltétlenül baj, mert a pánik, a félelem, az életben maradás esélyét adta meg az evolúció során, veszélyes helyzetben ugyanis az életben maradás a tét.

Az emberek nem is attól pánikolnak, hogy betegek lesznek, hanem attól, hogy nem lesz mit enni

– magyarázta. Ez elegendő ahhoz, hogy elinduljon egy láncreakció, egy öngerjesztő folyamat. Belső Nóra szerint most is az történhetett, hogy

még az a család is rohant vásárolni, amelyik egyébként nem tervezte, de meglátta az első híradást az üres Tesco-polcokról, és ez elég volt a kapkodáshoz.

A boltok polcait kifosztó embereket az vezérelte, hogy a családnak legyen mit enni és inni.

És van itt még valami: a pszichiáter azt mondta, egy ilyen helyzetben a korábbi film- és könyvélményeknek is jelentőségük van: „a pánikhoz elég, ha valaki emlékszik a Vírus vagy a Járvány című filmekre, és a fejében összekeverednek az ott látottak az ismeretlennel, azzal, amit a tévében, a rádióban hall, amit az interneten olvas a betegségről”. Nem győzte hangsúlyozni, hogy az érzelmeket, így a félelmet is nehéz leküzdeni, különösen, ha az emberek egy láthatatlan és kontrollálhatatlan vírussal néznek szembe, mint mondta,

uralkodni ezen nem lehet.

Belső Nóra nem emlékszik arra, hogy a 2003-as SARS-járványt hasonló pánikreakció kísérte volna. Ennél a betegségnél a halálozási arányszám a legfeljebb 24 éveseknél 1 százalék alatt volt, 25 és 44 év között 6, 45 és 64 év között 15, 65 felett pedig több mint 50 százalék. A mostani koronavírusnál a bizonyított esetek mintegy 3,4 százaléka végződik halállal. Csak összehasonlításként: a szezonális influenza halálozási rátája 1 százalék alatt van.

Szerinte mégis azt kell tudatosítani az emberekben, hogy olyanok vesztették életüket a kórban, akiknek egyébként is legyengült a szervezete.

Nincs vészhelyzet, mi mégis csináltunk magunknak

– tette hozzá.

Az álhírek fogságában

A koronavírussal kapcsolatban rengeteg téves információ jelent meg, „ez sem feltétlenül tett jót”. Belső Nóra felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb ember nem képzett epidemiológus vagy virológus, és „ahelyett, hogy megnyugtató információkat kaptak volna, a csapból is a pánik folyt”.  Az interneten sok az ellenőrizhetetlen információ, állítás és összeesküvés-elmélet, utóbbin a pszichiáter szerint nem is kell csodálkozni.

Belső Nóra páciensei zömmel szorongással, pánikkal, depresszióval küzdő emberek, a doktornő szerint

mégis csak legyintenek a koronavírusra.

Úgy gondolják, emiatt már nem kell jobban aggódni. A szakember ezt azzal magyarázta, hogy „aki az életében már túlélt egy betegséget, vagy egy szerencsétlenséget, az a pánikkal is másként bánik”.

Arra a kérdésre, hogy akkor mégis kikre veszélyesek a híradások, kik hajlamosak a roham- és pánikszerű vásárlásra, a pszichiáter azt felelte, a vélhetően alacsonyabb iskolai végzettséggel és gyengébb szociális hálóval rendelkezők. „Mondhatjuk, hogy ők mennek pánikvásárolni, azért, hogy legyen mit enni”. A szakember szerint általánosságban elmondható róluk, hogy nem ellenőrzik a hírek forrását, mert vagy nem is tudják, hogy lehet, ha pedig mégis, a módját nem ismerik. „Elhiszik, amit a Facebookon látnak vagy a tévében hallanak” – mondta.

©

Arra is kíváncsiak voltunk, hogy miért pont a liszt, az olaj és a tészta volt a kapós. Belső Nóra szerint azért ezeket kapkodták el az emberek, mert „a nagymamától ezt hallották, hogy ha mást nem is, pászkát ezekből még lehet sütni. A legalapvetőbb élelmiszerekhez nyúlnak ilyenkor, úgy gondolkodnak, nem baj, ha nincs hús, csak kenyér legyen. Érdekes egy reakció ez”.

Karanténban vagyok, pánikolni fogok?

A szorongás eluralkodhat azokon is, akik most karanténban vannak – figyelmeztetett a szakember. „A bezártság erősítheti a hajlamot, provokáló faktor lehet, előfordulhat náluk szorongás”. Annak, akinél fennáll a veszély, hogy esetleg megfertőződhetett, és emiatt karanténba, akár az otthonába kényszerül, az első reakciója a feszült idegesség, „aztán tehetetlenség alakul ki”. Ehhez a doktornő szerint van, aki alkalmazkodik, de ez nem mindenkinek sikerül. Kutatások bizonyítják, hogy a második világháborúban is idővel „hozzászoktak” az emberek ahhoz, hogy ha megszólalt a sziréna, óvóhelyre kellett menni.

Belső Nóra szerint az idő itt is egy „fontos faktor”: ha az emberek látják, hogy nincs ok az aggodalomra, csendesedni fog a pánik. Agyunk ugyan ideig-óráig berendezkedik egy „harci helyzetre, de nem lehet folyamatosan védekezni”. Akiben nincs hajlam a szorongásra, az előbb-utóbb „racionalizálja a folyamatot, látja, hogy az élet megy tovább, nincsen semmi baj”.

A pszichiáter azt tanácsolja, addig se „üljünk fel a pletykavonatra”, koncentráljunk arra, hogy a környezetünkben mindenki egészséges, éljük az életünket a megszokott rendben, mossunk gyakrabban kezet, és ne diszkrimináljuk azt, aki köhög, vagy tüsszög, elég, ha messzebb kerülünk tőle.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Orbán a gyengébb felfogásúaknak is üzent a Bush-szobor avatásán

Orbán a gyengébb felfogásúaknak is üzent a Bush-szobor avatásán

63 újabb áldozata van a járványnak, 2079 fertőzöttet diagnosztizáltak

63 újabb áldozata van a járványnak, 2079 fertőzöttet diagnosztizáltak

Somogyi Zoltán: Krumplizmus – Az ellenzék esélyeiről

Somogyi Zoltán: Krumplizmus – Az ellenzék esélyeiről