A Pride volt az Orbán-rendszer temetési menete
A rendszerváltás idejének hangulatát lehetett érezni abban a tömegben, ahol a legtöbben legfeljebb gyerekek voltak akkoriban.
Amikor felmerül a kérdés, hogy mi az, ami miatt az ember képes volt kiemelkedni a többi állatfaj közül, gyakran elhangzó érv, hogy képesek vagyunk megérteni mások vágyait, tudását, motivációját és szándékát. Az úgynevezett tudatelmélet lényegében arról szól, hogy még akkor is megértjük és előre látjuk mások gondolatait, ha azok eltérnek a mieinktől, akár teljesen ellentétesek azokkal. A legtöbben eddig úgy gondolták, hogy egy ennyire összetett képességgel csupán az ember rendelkezik, egy friss kutatási eredmény szerint azonban ez nem így van.
A Proceedings of the National Academy of Sciences című tudományos szaklapban megjelent tanulmányt a Kiotói Egyetem, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet, valamint a skót St. Andrews-i Egyetem tudósai jegyzik, akik bebizonyították, hogy a csimpánzokra, a bonobókra és az orángutánokra is jellemző a tudatelmélet.
[Egy orosz pap szerint Darwin épp most vonta vissza evolúciós elméletét]
A szakemberek összesen 47, fogságban tartott állattal – 29 csimpánzt, 14 bonobót és 4 orángutánt – végeztek kísérletet. Az első teszt során egy filmet vetítettek le nekik, melynek főszereplőjét "átverték". A jelenetben egy majomnak öltözött ember egy tárgyat rejtett az egyik doboz alá úgy, hogy azt a főszereplő is lássa. Miután az illető elhagyta a termet, a tárgyat kivették a doboz alól. A főszereplő ezután visszatért, és megpróbálta megszerezni a tárgyat. Az állatok szemmozgását követve kiderült, hogy azt a dobozt nézték, ahová eredetileg rejtették a tárgyat, vagyis a majmok előre tudták azt, hogy a főszereplő is ott fogja majd keresni azt.
A második tesztben már csavartak egyet a dolgon. A jelenet ugyanaz volt, ám az ajtó helyett kétféle paravánt használtak: egy nem átlátszót, valamint egy átlátszót – ami azonban távolról szintén nem átlátszónak tűnt. Az állatokat véletlenszerűen két csoportra osztották, majd megmutatták a csoportjuknál használt paravánt. A szemmozgást figyelve kiderült, hogy azok az állatok, amelyeknél a nem átlátszó paravánt használták, tudták, hogy a főszereplő rossz helyen fogja keresni a tárgyat, míg a másik csoport tudta, hogy a főszereplő is tisztában van azzal, mi történt.
[Felfedeztek egy új állatot, ami képes az agyát, vagy akár az egész fejét visszanöveszteni]
A kutatók szerint ez a fajta gondolkodási készség magas intelligenciára utal, és arra, hogy az állatok is birtokában vannak a tudatelméletnek.
A szakemberek most azt tervezik, hogy más, nem emberszabású állattal is megpróbálják elvégezni a tesztet, hogy kiderüljön, más faj egyedei is birtokolják-e a tudatelméletet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
