#fantasy





Mandalórik, ragadozók, mutánsok, kalózok – több tízmilliárd dolláros iparág a cosplay, és messze még a csúcs

Továbbra is tömegeket vonz Budapesten is, hogy belebújjanak kedvenc mesefigurájuk bőrébe, és egy-egy napra elszórakoztassák egymást a hasonszőrűekkel. A budapesti Comic Conon jártunk, ahol sorjáztak a lelkes kezek által készített páncélok és jelmezek, felbukkant az összes várható figura, összességében mégis a kalózok hagyták a legmélyebb nyomot. Olyan terepet jártunk be, amely minden érintett megelégedésére rohamosan fejlődik.


"Kalandra megyünk, gazdagság nem lesz belőle" – így áll most a magyar mesepiac

Színt, élményt és közösségi lehetőségeket képvisel Magyarországon művelői szerint a még most is lenézett mesevilág. A piac él és fejlődik, érdemes fesztiválokat és összejöveteleket szervezni, témára specializálódott boltot nyitni, egyelőre azonban nem fog belőle túlságosan sok pénzt keresni senki. Súrlódások ennek ellenére ebben az üzleti szektorban is vannak. Egy biztos: idén ősszel a japán popkult nyerésre áll Amerikával szemben.



Receptre kellene felírni a Harry Pottert és a Csillagok háborúját pubertáskorban - Filmes kisokos a hvg.hu-n

A Gyűrűk Urára, a Harry Potterre vagy a Csillagok háborújára csak ritkán gondolunk úgy, hogy ezek tanmesék lennének, pedig van egy afféle beavatási jellegük is. A fantasy filmek felkészítik a fiatal nézőiket a felnőtté válásra, a társadalmi beilleszkedésre. A hvg.hu filmes műfajokat bemutató sorozatának 6. részében Kránicz Bence filmesztéta és Lichter Péter filmrendező segítségével a fantasztikus filmek univerzumába hoppanálunk.



Nem lehet hős, aki másokat kényszerít áldozathozatalra

Kleinheincz Csilla szerkesztőként és fordítóként is a magyar fantasztikus irodalom megkerülhetetlen alakja, íróként pedig olyasmire vállalkozott, amire itthon mások még nem nagyon: népmesékből inspirálódva írt fajsúlyosan drámai regénysorozatot.


Nagy eséllyel a feje tetejére áll mindaz, amit a teremtett világról gondolunk

A Trónok harca utódjaként emlegetik, pedig nem az öldöklés és a politikai intrikák uralják az HBO legújabb fantasy sorozatát. Az Úr sötét anyagaiban az ember lelke állatalakot ölt, és egy kislány az elrabolt barátja után indul a varázslatos északra, ahol az égbolton túlról egy másik világ sejlik át. A mesés felszín mögül pedig húsbavágó morális és filozófiai kérdésekkel sorozzák meg a nézőket.





Végre vége a Trónok harcának. De mégis, miért néztük?

2011-ben indult, hétfőn pedig véget ért minden idők legnézettebb sorozata. Aki végignézte, annak nyolc évadon, 73 részen, számtalan gyilkosságon, szexjeleneten és meglepetésen kellett átverekednie magát. A Trónok harca nem az első kultsorozat, amely megosztja az embereket, de kevés tévés vállalkozásnak voltak ennyire elkötelezettek a rajongói és a fanyalgói. A sorozat lezárása alkalmából megpróbáltuk megérteni a saját hozzáállásunkat a Trónok harcához. (Minimális spoilerezéssel.)


„A társadalom azon dolgozik, hogy egyformára szabjon minket”

Fontos, hogy az ember megkérdőjelezze, milyen korlátokat és milyen szerepeket épít magába – mondja Moskát Anita író. Szerinte, ha ezeknek a mintáknak a mélyére ásunk, lehet, hogy el fogunk utasítani bizonyos szerepeket, de egyben csökken a belső feszültség is. Ebben a folyamatban pedig fontos szerepet játszhat a fantasy. Interjú.


Ez a kultúrharc kicsit más, mint a többi

Elkezdődött a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, mi pedig belevetettük magunkat a könyvkiadók idei friss termésébe, hogy kiderüljön: az emberek hazudnak még maguknak is, hogy a diktatórikus hatalom és a kisember viszonya bonyolult, hogy túrázni és csókolózni is jó – már ha a megfelelő emberrel tesszük. A hvg.hu tavaszi könyvajánlója.




Ascher Tamás a horrorral kacérkodik

Mihez kezdjen magával egy gyerek, ha a szülők unalmasak és elfoglaltak? Mi pótolható, lecserélhető, és ki nem? És mi történik, ha két nagyformátumú alkotó útjai keresztezik egymást? Ascher Tamás megrendezte első bábdarabját a Budapest Bábszínházban, és mindjárt a fantasy kortárs mestere, Neil Gaiman regényéhez nyúlt.