Utolsó évadát fogyasztjuk minden idők egyik legsikeresebb amerikai sorozatának, a Trónok harcának. A sorozat brutalitásáról is közismert, azonban korábban már kiderítették, valójában nem túloz el semmit.
George R. R. Martin Trónok harca (Game of Thrones) regénye valójában akkor vált igazán ismertté, amikor tévésorozatot készített belőle az HBO. A fiktív világban játszódó történetet feldolgozó sorozat számos díja nyert, igazi sikersorozattá vált. Az izgalmas meseszövés, az emlékezetes és erős karakterek mellett jellemzője még az erőszak, amelyet sokan túlzottnak éreznek.
A befejező évad kapcsán elevenített fel egy korábbi hírt a ZME Science, egy olyan kutatásról, ami a mai napig nem vesztette el aktualitását. Az Oslói Egyetem matematika tanszékének PhD hallgatója, Celine Cunen arra volt kíváncsi, vajon túl messzire mentek-e az erőszakkal az alkotók. Megvizsgálta, hogyan viszonyul a Trónok harca halálozási aránya a középkor egy valódi polgárháborújához, a rózsák háborújához. Ez az összecsapás összességében több mint három évtizeden keresztül tartott, 1455 és 1487 között, kisebb megszakításokkal. A Lancasterek és a Yorkok a koronáért harcoltak. A háború kiválasztása nem volt véletlen, Martin is sokat merített ebből a történetből.
Cunen megállapította, hogy a tévéshow főbb szereplőinek halálozási aránya megegyezik a nemesi osztályéval a rózsák háborúja idején. A középkori háborúkat egyébként a nemesség és hivatásos katonák vívták, és a fennmaradt történelmi adatok is az úgynevezett „fontos emberekre”, azaz a politikusokra és a nemességre vonatkoztak. A szóban forgó összehasonlítás tehát nem a háborúk általános haláleseteit, hanem a „fontos emberek” halálozását veti össze.
Ha tehát elborzadna a sorozat brutalitásán, akkor gondoljon arra, mindez hétköznapinak számított a középkorban, úgyhogy örüljünk, hogy nem akkor éltünk, és az író helyett inkább az őt inspiráló valóságot okoljuk azért, ha kedvenc karakterünket a másvilágra küldi.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos eredményeket is bemutató Facebook-oldalát.
Sűrű ősszel számol az a politikai agenda, amely Magyar Péter szerint a Karmelitából jutott el hozzá, és bár Kocsis Máté és a kormány is cáfolta, van benne valós dátum. Bár az október 23-i Békemenetről Csizmadia László főszervező nem tud, a HVG-nek nem is zárta ki, hogy lesz. A szeptember 21-i Harcosok Klubja-összejövetel lehet igaz, de a helyszín, a Budapest Aréna nem adhat felvilágosítást.
