szerző:
hvg.hu

Elkezdődött a 26. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál, mi pedig belevetettük magunkat a könyvkiadók idei friss termésébe, hogy kiderüljön: az emberek hazudnak még maguknak is, hogy a diktatórikus hatalom és a kisember viszonya bonyolult, hogy túrázni és csókolózni is jó – már ha a megfelelő emberrel tesszük. A hvg.hu tavaszi könyvajánlója.

J. M. Coetzee: A barbárokra várva

©

Ismeretlen embertömegek, ki tudja, milyen célból, de be akarnak törni a birodalomba! Nem tisztelik a kultúránkat, a törvényeinket! Óriási veszélyt jelentenek! Egy kreált ellenség elleni gyűlöletet kell elhinteni a birodalomban minél szélesebb körben, s ha ez sikerül, megszilárdul a központi hatalom. Ismerős felállás. A Nobel-díjas dél-afrikai író nem ma írta A barbárokra várva című kötetét, hanem 1980-ban, és magyarul is hozzáférhető volt eddig is. Most egy új, pontosabb fordítás érkezett, a könyv viszont aktuálisabb, mint valaha. Félelmetesen időszerű, miközben egyben abszolút időtlen is.  

A regény főszereplője a határvidéken, egy békés városkában élő, nyugdíjazását váró bíró, ő meséli el a nem épp szívderítő sztorit. Jönnek a hírek a migránsokról barbárokról, akik be akarnak törni a birodalomba. A lakosok félnek, noha eddig semmi baj nem volt az időnként feltűnő barbárokkal, sőt legtöbben nem is láttak még olyanokat. De a hírek nagy veszélyekről szólnak, és megérkezik a hatalom képviseletében Joll ezredes is (a regényben egyedül őt nevesíti a szerző) – na, akkor tényleg nagy lehet a baj. Sőt, foglyokat is ejtenek, akiket megaláznak, megkínoznak – na, ugye, hogy veszélyes emberek, kémek, hiszen mi másért kínozná meg a hatalom őket?

Tétlenül nézi mindenki az eseményeket. A bíró megpróbálja megérteni a barbárokat, ezzel persze szembefordul a hatalommal, így ő is bérenccé ellenséggé válik. Támogatás, behódolás, kis lelkiismeret-furdalással, beletörődés, szembefordulás, lázadás – egy diktatórikus hatalom és a kisember viszonya. Mondd, te mit választanál? (Athenaeum Kiadó, 3999 forint)

B. I.

 

Seth Stephens-Davidowitz: Mindenki hazudik – Az vagy, amire klikkelsz

©

Seth Stephens-Davidowitz adatszakértő és közgazdász megszállottja az interneten fellelhető adatoknak, azoknak a digitális lábnyomoknak, amelyeket leginkább gyanútlanul hagyunk magunk után. A big data forrásokra fókuszálva próbálja feltárni a közvélemény-kutatók, társadalomtudósok elől eddig rejtve maradt viselkedésmintákat, attitűdöket. Azt mondja például, hogy igenis voltak határozott előjelei Donald Trump megválasztásának, csak azokat nem kérdőívek által, hanem az interneten, pontosabban a Google keresőjén keresztül kellett volna kutatni. Mert az emberek hazudnak. Hazudnak a barátaiknak, a családjuknak, a közvélemény-kutatóknak és maguknak is. A Google keresőjének viszont, ha például titokban a rasszista viccek szórakoztatják őket, kénytelenek nem hazudni – állítja a könyv szerzője. 

Stephens-Davidowitz szerint nemcsak a Google-ből kinyerhető adatok, de az interneten minden cselekedetünk digitális nyomnak felel meg, és az első ránézésre összefüggéstelen információk a megfelelő kezekben adatforrássá válhatnak, amelyekre aztán üzleti stratégiát, GDP-becslést, népegészségügyi intézkedést lehet építeni. Lehetnek adatok a linkek, a kattintások, a hangfelvételeken a zihálások, a hangszín és a fényképeink is. A következő influenzajárvány előre jelezhető a Google-kereséseink alapján, de akár a rákkutatásban is hasznosítható a netes adatelemzés.

Stephens-Davidowitz kötete nem tökéletes. Az érthetőség kedvéért az író a saját humoros megjegyzéseivel gyakran foglalja el a helyet a többletinformációk elől, a lelkesedése néha elnyomja a kritikai énjét, és meglepően sokat elmélkedik a társadalom pornófogyasztásáról is. Ugyanakkor a big data felhasználhatóságának egy egészen széles spektrumát tárja elénk. Másrészt kialakítja bennünk azt a reflexet, hogy mostantól kezdve minden pötyögésünket, amit a telefonunkon vagy a gépünkön elkövetünk, annak tudatában tegyük, hogy valakik, valahol nemcsak megfigyelnek bennünket, de életünket, szokásainkat, hálószobatitkainkat, rémálmainkat lehet, hogy éppen most formálják adatokká. (Athenaeum Kiadó, 3199 forint)

Cs. H.

 

Timothy Snyder: A szabadság felszámolása

©

Ez a kultúrharc kicsit más, mint a többi. És nem csak azért, mert a főgonoszt ezen a harcmezőn Vlagyimir Putyinnak hívják. A történész Timothy Snyder eredetileg az orosz–ukrán konfliktusba akarta beleásni magát, ehelyett megrajzolta a nyugati liberális demokráciák válságát, az egészet pedig visszavezette az orosz elnökhöz, és a dezinformációs háborúhoz, amelyben nemhogy térdig, hanem nyakig gázolunk – nemcsak az oroszok, hanem egész Európa és Amerika.

Snyder elmélete egyszerre leegyszerűsítő és átfogó. Az biztos, hogy meglehetősen kimerítő képet kapunk a hivatalos propaganda működéséről, és egy olyan országról, ahol a tények ellen indított támadás a nemzeti büszkeséget táplálja, ahol minél égbekiáltóbb egy hivatalos hazugság, az emberek annál jobban megbíznak a vezérben. Snyder felkavaró leírást ad arról is, hogy Oroszország miként használja ezt a fegyvert a nagy fake news háborúban, és húzza ki a nyugati demokráciák alól a hitelességet, vagy lehetetlenít el bármiféle tényszerűséget.

Az olykor az összeesküvés-elmélet határait karcolgató írás még így is felkavaró és elgondolkodtató. Snyder valahol 2010 áprilisából eredezteti a diagnózisát, amelyben azért jócskán van szubjektív szál is, ekkor született meg ugyanis a fia, és ekkor zuhant le a lengyel kormányzati delegációt szállító repülőgép Szmolenszknél, megölve az egyik barátját is. Innentől látja úgy, hogy átalakult az emberi karakter, és ez az a folyamat, amely Donald Trump elnökségében csúcsosodik ki, innentől lesz az igazság relatív – állítja Snyder. Ha van tanulsága a könyvnek, az az, hogy a tények értékesebbek, mint bármikor, de nagyon meg kell dolgozni értük. (21. Század Kiadó, 4490 forint)

V. É.

 Gabriel Tallent: Drága kis szívem

©

A szerző első kötete rögtön berobbant az irodalmi életbe: a kritika és az olvasók is imádják világszerte. Hogy mást ne mondjunk, Stephen King egyszerűen remekműnek tartja. Tallent korábban ifjúsági túrákat vezetett Északnyugat-Amerika isten háta mögötti vadonában, és ezek a túlélési gyakorlatok a kötetben is visszaköszönnek. Annak főhőse ugyanis egy kamaszlány, akinek a legfőbb szórakozása a vadont járni, kedvenc helyei, menedékei a patakok, a dagálytavak, a sziklaszigetek. Apjával él, aki gyakorlatilag uralja a lányt, együtt készül vele a világvégére.

Amikor megismerkedik a lány egy fiúval, Jacobbal, világossá válik számára, mennyire zárt világban élt addig, mennyire rabságban tartja őt az apja. Naná, hogy szökni próbál, és ehhez épp az apjától kapott jó alapokat, amikor a túlélési technikákat beleverte. A könyv egyedisége (és elképesztő sikere) abban keresendő, hogy egyrészt egy kiválóan megírt, izgalmas kalandregény, másrészt megrendítő természetrajzát adja a mikrohatalomnak, a mindennapos bántalmazásoknak. A kamaszok szüleitől való leszakadása itt a végletekig elmegy: gyakorlatilag élet-halál kérdéssé válik.

„ - A véraláfutások miatt aggódsz?
- A véraláfutások miatt, meg a miatt a világvége szarság miatt.
- Az nem szarság, apa – emeli az ujját Martin.
- De szarság, és nem lehet így felnevelni egy gyereket. Úgy tenni, mintha hamarosan vége lenne a világnak, csak azért, mert te azt szeretnéd, ha vége lenne.”
(21. Század Kiadó, 3990 Ft)

B. I.

 

Simon Sinek: Kezd a miérttel!

©

Egy vezetőkre kiéhezett világban eléggé legitim a kérdés, hogy mitől lesz jó egy vezető. Simon Sinek vezetési és marketingtanácsadó beleállt ebbe a kérdésbe, a vezetéselméleti irányzatai pedig vállalatoktól kezdve civil szervezeteken és politikusokon át katonai vezetőkig nagyon sokan vevők. Sinek nem kevesebbet állít, mint azt, hogy mind megtanulhatjuk, hogyan válhatunk vezetőkké, a minta ugyanis tanulható, bárki elsajátíthatja. A könyvében pedig nyilván receptet is ad ehhez.

Simon Sinek azt állítja, hogy két módon lehet befolyásolni az emberek viselkedését: manipulálással és inspirálással. Mind a kettő működik, de csak az egyik hozhat hosszú távú eredményeket. Nem igazán számít spoilernek, hogy Sinek szerint az utóbbi a nyerő, inspirálni pedig azok tudnak igazán, akik világosan meg tudják fogalmazni azt, hogy miért csinálnak valamit. Ez a felismerés sokat számít azokban az élethelyzetekben, amikor beleveszünk abba, hogy mit tegyünk, és hogyan tegyük, csak azt nem tudjuk, hogy miért tesszük.

Simon Sinek TED-előadása minden idők negyedik legnépszerűbb videója. A téma könyv után kiáltott, így most már szemléletes példákon keresztül is végigjárhatjuk vele a sikerhez vezető utat. Magunknak pedig feltehetjük a kérdést, hogy miért is tesszük ezt. (HVG Könyvek, 4200 forint)

V. É.

 

Dave Itzkoff: Robin

©

Négy Oscar-díjra jelölték, egyet meg is kapott, begyűjtött Emmyt és Grammyt, és 69 film végén tűnt fel a neve a stáblistában. Robin Williamsért nehéz volt nem rajongani. De a filmes emlékeinkből talán nem jön át, hogy Robin Williams nagyon komplikált ember volt. Dave Itzikoff – maga is rajongó, és ezt szerzőként sem rejtegeti – ezt a sokrétűséget próbálja megragadni sűrű ötszáz oldalon.

Robin Williams bármennyire is a poénjain keresztül él bennünk, ez a könyv nem vicces, még úgy sem, hogy vannak benne epizódok, amelyeken nagy eséllyel hangosan felnevet majd az olvasó.

Itzikoff 2009-ben készített először interjút Williamsszel, és alapos kutatómunkát végzett a környezetében is, több száz beszélgetést folytatott családtagokkal, barátokkal és kollégákkal. A rajongói nézőpontot azonban végig megtartotta, és semmi sem vehette rá, hogy kiábránduljon a gyerekkori hőséből. Szóval rajongóknak kötelező olvasmány. (Partvonal, 4999 forint)

V. É.

 

Moskát Anita: Irha és bőr

©

Mit tennénk, ha az állatok – de tényleg bármelyik, a cuki nyuszinktól a kanárinkig, az erdei őztől a farkasig – egyszer csak bebábozódnának, és néhány nap múlva különös, részben emberi, részben állati lényként bújnának elő? Még a gondolat is rémisztő, ugye? Mert hát mégis mit kezdjen az emberiség ezekkel a lényekkel, amelyek egy második generációs teremtéshullám gyermekeiként a legalapvetőbbnek vélt jogosultságait veszélyeztetik?

Ahol nem ütik agyon őket azonnal, vagy nem csapnak le rájuk az ember szervkereskedők, a gettókba és átnevelő intézményekbe kényszerített fajzatok viharos gyorsasággal tanulnak. Beszélnek, gondolkodnak, és elkeseredetten keresik az identitásukat és a lehetőségeiket. Az Irha és bőr három különböző hátterű főszereplője sorsán keresztül keresi a válaszokat nagyon is aktuális kérdésekre: Mi tesz emberré? Hogyan alakítjuk ki a normákat, amelyekhez igazodunk? Milyen lépéseket lehet tenni, ha a hatalom a félelemgenerálásra épít? Meddig tartanak az ösztönös reakciók, és honnan kezdődnek a tudatos döntések? Mit okoz, ha sztereotipen gondolkodunk a tőlünk különböző csoportokról?

Moskát Anita előző regényeiben is olyan aktuális társadalmi kérdéseket feszegetett, mint a hit és vallás hatása a tömegekre, vagy a nemi szerepek és a hatalom viszonya. A könyvei rácáfolnak arra a tézisre, hogy fantasy megreked a Harry Potter–Trónok harca-tengelyen. Szerinte ugyanis a fantasztikum kibillenti az olvasót a megszokott gondolkodási keretekből, és lehetőséget teremt arra, hogy az ismerős problémákat új szemszögből vizsgáljuk meg. (Gabo Könyvkiadó, 3990 forint)

S. A.

 

Christian Picciolini: Romantikus erőszak

©

„Amíg nem vettél töltött fegyvert a kezedbe, nem lehet fogalmad a hatalomról. Szürreális érzés. Veszélyes. Izgalmas. Kimerítő. A pisztollyal a kezemben úgy éreztem, meg tudnám hódítani az egész világot” – írj a könyvében Christian Picciolini, aki korábban Amerika első számú szkinhedcsoportjának tagja, majd vezetője volt. Ma békeaktivista, aki a világot járja előadásaival, igyekszik jóra fordítani az emberekben rejlő haragot és gyűlöletet. Könyvében kendőzetlenül ír arról, hogyan lett tisztességes olasz bevándorló család szeretett gyermekéből erőszakos, véreskezű neonáci. Tizennyolc éves korában – Adolf Hitler komoly csodálójaként – úgy érezte, maga Jézus Krisztus is elbújhat mögötte, hiszen számtalan új fiatalt szervezett be az általa vezetett szkinhedmozgalomba. Propagandaeszközként a zenét használta: neonáci bandájával még Németországban is felléptek, amelyen csaknem négyezer európai fiatal vett részt.

A változás akkor kezdődött, amikor lemezboltot nyitott, hogy fehér hatalmi zenét játszó együttesek lemezeit árulja. De hogy megdobja az eladásokat, hiphopot, punk rockot, heavy metalt is tett a polcokra: ennek következtében pedig önkéntelenül is beszélgetni kezdett a hozzá betérő zsidókkal, feketékkel és melegekkel is. Rájött, hogy ha megismeri őket, és rálel a közös metszéspontokra, már nem is olyan könnyű gyűlölni őket. De még mindig ott volt az a kérdés is, hogyan fér össze a mozgalom vezetése újszülött gyermekének nevelésével. A könyv nemcsak a rasszizmus működési mechanizmusát tárja fel, a férfi tanulságos életútját is részletesen mutatja be: Picciolini mára végleg leszámolt a szélsőjobboldali radikalizmussal és megalapította a Life After Hate nevű nonprofit szervezetet, melynek célja, hogy segítséget nyújtson azoknak, akik a gyűlölködés csapdájába estek. (HVG Könyvek, 3500 forint)

Cz. F.

 

Marcel Danesi: A csók története – A populáris kultúra születése

©

Szenvedélyes, szűzies, finom, eszméletlen, érzelmes, lágy, észbontó. Beleremeg a térdünk, tűz lobban bennünk, jólesően beleborzongunk – már ha a megfelelő embertől kapjuk. A csók olyan elemi részévé vált a kultúránknak, hogy szinte elképzelhetetlen, hogy jelenthetett valaha mást, mint a szerelem, a vágy megpecsételését. De vajon a csók az udvarlás ösztönös része, biológiai adottság vagy kulturális képződmény? Hogy lehet, hogy míg már Mezopotámiában csókot dobtak az isteneknek, voltak olyan kultúrák, amelyek a globalizáció koráig egyáltalán nem ismerték a csókot? Legfeljebb persze a fehér hódítóktól.

Marcel Danesi, a Torontói Egyetem nemzetközileg elismert professzora egészen meglepő állítással állt elő, szerinte ugyanis a csók a mai romantikus jelentésében és formájában középkori találmány, és a populáris kultúra születését jelzi. A lovagregényekben, elbeszélésekben és az udvari költészetben megjelenő szerelmes csók forradalmi, lázadó tett volt: az árulás, a szabad párválasztás és szerelem, a testi vágy aktusa, amellyel szemben a házastársak hűséget és spirituális vágyakozást kifejező lélegzetcseréjével. Ezzel megváltoztak az udvarlás szokásai, és a csók a korlátokat nem ismerő szerelem jelképe lett a populáris kultúrában.

Danesi könnyed eleganciával mutatja be a csók elsöprő, kultúraformáló történetét a kezdetektől napjainkig. És miközben a szerzővel együtt felfedezzük, hogyan jelent meg, és alakult át a csók a történetekben, a filmekben, a dalokban – vagy mit jelent a digitális korban –, egyre nyilvánvalóbbá válik: ennél jobban egy könyv sem illik a tavaszhoz. (Typotex, 2900 forint)

S. A.  

 

Ed és Kate Douglas: Túrázók és kempingezők könyve

©

Túrázni és kempingezni jó! Főleg, ha már gyakorlottak vagyunk benne. Ha nem így van, akkor sem kell pánikba esni. A jó levegő, a madárcsicsergés és a természettel eggyé válás remek marketingszöveg a kempingezésnek, de aki csinálta már, az tudja, hogy nincs ilyen kirándulás szétázott ruhák, üvöltő gyerekek és ronda csípések nélkül. Az pedig már csak bónusz, ha pikk-pakk sikerül tüzet gyújtani, és nem esünk keresztül állandóan a madzagokon. Teljesen érthető tehát, ha fél belevágni, de ha felkészül, valójában akár élete legszebb napjait is töltheti a természet lágy ölén.

A Túrázók és Kempingezők könyve egyértelmű segítséget fog nyújtani ahhoz, hogy alaposan felkészülhessen minden menet közben felmerülő problémára. A könyv nemcsak a sátor-, hálózsák- és tűztípusokat veszi végig, abban is segít, hogyan pakoljunk be megfelelően az autóba és hátizsákba úgy, hogy minden kéznél legyen, és biztosan ne maradjon otthon semmi.

A praktikus útmutató gazdagon taglalja a túrázás minden apró részletét, többek között azt is, hogyan válasszunk sátorhelyet, hogyan tartsuk távol a rovarokat, és melyik felhő miatt kezdjünk el őrült tempóban bepakolni a sátor körül lévő holmijainkat. Ha többnapos kirándulásra készülünk, nem árt átgondolni azt is, milyen ételeket készítünk majd a szabad tűzön: a könyvben található több mint 30 recepttel könnyen felcsaphat akár kempingszakácsnak is. (HVG Könyvek, 4500 forint)

Cz. F.

Még több kultúra a Facebook-oldalunkon, kövessen minket:

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
66 zsáknyi apróval fizetett egy autóért egy kínai férfi

66 zsáknyi apróval fizetett egy autóért egy kínai férfi

Videó: Felrobbant egy meteor Ausztrália felett

Videó: Felrobbant egy meteor Ausztrália felett

Kiszivárgott, mit találtak a lezuhant Boeing 737 MAX 8 feketedobozában

Kiszivárgott, mit találtak a lezuhant Boeing 737 MAX 8 feketedobozában

Király Gábor szögre akasztotta a mackót

Király Gábor szögre akasztotta a mackót

Drágul a benzin és a gázolaj

Drágul a benzin és a gázolaj

Új sorozat érkezhet a Barátok közt készítőitől az RTL-re

Új sorozat érkezhet a Barátok közt készítőitől az RTL-re