Tápérték, élelmiszerbiztonság, ökológiai lábnyom és az élelmiszerveszteség csökkentése: minden érv a helyi termelésű élelmiszerek mellett szólna. Magyarország még szerencsés ebből a szempontból, a Föld nagy részén azonban kivitelezhetetlen, hogy rövidüljön az ellátási lánc az élelmiszeriparban.
Az eddig gyógyíthatatlan betegségek többmilliárdos kárt okoztak az ültetvényekben. Ez veszélyezteti az élelmiszeripart is, úgy tűnik azonban, hogy a biomérnökök megtalálták a gyógymódot.
Riasztóan emelkedő tendenciák vannak Afrika és Dél-Amerika egyes részeiben.
Már a koronavírus-járvány kitörése előtt is rohamosan nőtt az éhezés, amelyet a konfliktusok mellett a klímaváltozás és a gazdasági változások is befolyásolnak. A járvány pedig új fenyegetést jelent a sérülékeny lakosságnak.
Elakadó segélyszállítmányok és túlzott exportkorlátozás: bár élelemből nincs hiány, a korlátozások, óvintézkedések és a szállítmányozásban történő fennakadások könnyen élelmezési válsághoz is vezethetnek a fejlődő országokban.
Meg kellene szüntetni a húsipart az ökológiai lábnyoma miatt? Tudjuk majd etetni az egyre növekedő népességet? Vladimir Rakhmanin-nal, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) főigazgató-helyettesével a táplálkozás és a mezőgazdaság jövőjéről beszélgettünk.
Nem is tudjuk, mennyi élelmiszerrel vihetünk be a szervezetünkbe antibiotikumot. Nemcsak az átláthatóságot biztosítja, de kritikus szerepet tölthet be a kitörő járványok, élelmiszerfertőzések és az élelmiszerbiztonság terén is a blockchain alapú nyomon követés, amelyben világszerte élen egy jár egy magyar cég.
Rengeteg élelmiszer kerül a szemétbe, és a hulladék több mint feléért a háztartások felelősek. Mindez nemcsak gazdaságnak jelent számottevő kiesést, de a klímaváltozást is befolyásolja, hiszen a maradékok megsemmisítése környezetszennyező és költséges, a készétel-adományozás pedig a gyakorlatban komoly nehézségekbe ütközik.
Az elmúlt két év legmagasabb értékén állnak a világ élelmiszerárai, különösen a húsok és a növényi olajok produkáltak jelentős növekedést novemberben.
Hatékonyabb gazdálkodással és több technológiai újítás bevezetésével a jelenleginél hatszor nagyobb mennyiségű élelmet lehetne kinyerni a világ óceánjaiból – állapították meg kutatók, akik az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) halászattal foglalkozó tudományos tanácskozásán ismertették az eredményeiket.
Nagyjából 14 százalékos a betakarítás vagy szállítás közben elveszett élelmiszer aránya. Az ENSZ szerint a műanyagok ugyanakkor segíthetnek a veszteség és a kidobott élelmiszerek mennyiségének csökkentésében.
A Sainsbury's az első brit élelmiszeráruház-lánc, amely rovarokból készült termékekkel bővíti kínálatát, hogy népszerűsítse a kevesebb üvegházhatású-gáz kibocsátásával járó fenntartható élelmiszertermelést.
Harmadával nőhet a kidobott élelmiszer mennyisége 2030-ig egy új jelentés alapján.
Táplálékként, takarmányként és "vízraktározóként" is hasznosítható.
Egy árupiaci szakértő vészjósló képet vetít előre.
Csak idén. Az étellel 250 ezer rászorulót segítettek.
A válasz: sehonnan. Aggódnia nem kell ugyan a sugárzástól, de azért furcsa, mekkora zűrzavar van az uniós szabályok betartása körül.
Hiába volt bőséges az idei gabonatermés, a világ piacain mégis drágult a termény. A FAO összesítése szerint nem ez az egyetlen alapanyag, amiért többet kell fizetni.
Az antimikrobiális gyógyszerek gyakoribb, és akár indokolatlan, használata az emberi és állati orvoslásban azt eredményezi, hogy a betegséget okozó mikrobák egyre nagyobb mértékben rezisztenssé válnak a hagyományos gyógyszerekkel, például az antibiotikumokkal szemben.
