Ajándéklink létrehozása

Az NGM az állami elővásárlásról: mi így védjük a magyar cégeket

A külföldi céges bevásárlásokra ráhúzott állami elővásárlási jog végső soron a magyar cégek érdeke – állítja a gazdasági minisztérium. A szaktárca amúgy semmit sem cáfol a rendkívül széles körű, rendkívül szigorú, teljesen átláthatatlan magyarországi engedélyezési procedúrával kapcsolatos kritikákból.

A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni. A kormány immár elővásárlási jogot is adott magának, méghozzá alig értelmezhetően silány jogalkotással – írta meg a HVG.

Forrásaink szerint a kormány a tiltás eszközével se nagyon élt eddig, kierőszakolt felvásárlás se nagyon lesz. Cikkünkben vélelmeztük: gyanús, hogy az új szabály folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Miközben a rendkívül széles körű, rendkívül szigorú engedélyezési rezsim felvásárlási joggal egybekötve olyan bizonytalanságot hordoz a külföldi befektetők számára, ami leértékeli a hazai vállalatokat.

A Nemzetgazdasági Minisztérium kérdéseinkre nem válaszolt, cikkünk megjelenése után közleményt tett közzé a témában.

Az NGM szerint „Magyarország az elsők között, 2018-ban alkotta meg a befektetéskontroll szabályrendszerét, amely Európában a szigorúbbak közé tartozik.”

„A rendeletben szabályozott eljárás célja, hogy az összetett és folyamatosan változó geopolitikai környezetben védje az államérdeket, a közbiztonságot, a közérdeket, mindemellett pedig tovább erősítse a magyar lakosság ellátásbiztonságát” – állítja az NGM.

Ez túlzás,

az ellenőrzés alá vont gazdasági szektorok palettája rendkívül széles, egyáltalán nem csak a stratégiai jelentőségű ágazatokról van szó.

„A hasonló szabályozást bevezető uniós tagállamok száma folyamatosan növekszik: 2022 és 2025 között 8 tagállam vezetett be befektetés-ellenőrzési rendszert, régiós versenytársaink közül többek között Szlovákia, Bulgária és Románia is” – hangoztatja a szaktárca.

Valójában nem érv, hogy ilyen típusú szabályozások máshol is vannak. Ami azt illeti, a témában kötelező érvényű, egységes uniós rendelet készül.

„Magyarország egy nyitott, befektetéscentrikus ország, a régió egyik legkeresettebb befektetési célpontja, találkozási pont, ahol összekapcsolódhat a keleti és nyugati tőke, valamint technológia. A rendelet a tiszta, átlátható és a magyar gazdaságot erősítő befektetéseket támogatja. A lezajlott eljárások 97%-a jóváhagyással ért véget” – állítja az NGM. A HVG forrásai is arról számoltak be, hogy az ellenőrzések túlnyomó többsége jóváhagyással zárul.

A kérdés pedig nem az, hogy a szabályozás az „átlátható és tiszta” ügyleteket támogatja-e – hanem hogy a szabályozás és az ellenőrzés átlátható és tiszta-e?

„A tiltó döntést a kormányrendelet alapján kötelező megindokolni” – állítja az NGM. Ez igaz, ám az indoklásokat nem kötelező közzétenni. Nem is teszik közzé, az eljárások és a döntések így kívülről teljesen átláthatatlanok. Ezt az NGM nem is cáfolja.

A kormány „a jövőben aktívabban kívánja erősíteni a lakosság ellátásbiztonságát. Ennek érdekében a rendelet lehetőséget biztosít a magyar állam javára szóló elővásárlási jog gyakorlására” – magyarázza a gazdasági minisztérium. – „Az elővásárlási jog intézménye egyaránt védi az állami érdekeket és az eladó gazdasági társaság érdekeit is: tiltó határozat esetén a magyar állam az eredeti tranzakcióban megállapított vételáron, ugyanazon feltételekkel vásárolhatja meg az üzletrészt. Ezáltal az eladásra kínált vállalat további működése ugyanazokkal a feltételekkel lesz biztosított, mint amelyekkel azt az eredeti vevő vállalta volna”.

Ki fektethet be?
Ki fektethet be?
Fazekas István

Ez meglehetősen furcsa érvelés. Persze előfordul, hogy egy vállalkozás működése múlik azon, sikerül-e befektetőt szerezni (legyen az külföldi, hazai vagy akár az állam). Az állami elővásárlás azonban csak opció, így

a miniszter tiltó döntésével kigolyózhatja a vevőt, aztán a kormány eldöntheti, hogy egy bevásárlással „megmenti”-e a szóban forgó céget.

Természetesen a kormányt semmiféle indoklási kötelezettség, semmiféle átlátható ügymenet nem köti a tekintetben, mely cégeket „ment meg”, és melyeket nem.

Hozzászólások