Változások az adózás rendjében – mire kell figyelniük a cégvezetőknek?
Számos ponton változik az adózás rendje 2025-ben. Bemutatjuk a cégvezetők figyelmére is érdemes, jelentősebb változásokat.
A külföldi tőkebefektetések engedélyezési rendszere Magyarországon indokolatlanul szigorú, a kormány minden ügylet minden részletére rá akar látni. A kormány immár elővásárlási jogot is adott magának, méghozzá alig értelmezhetően silány jogalkotással – írta meg a HVG.
Forrásaink szerint a kormány a tiltás eszközével se nagyon élt eddig, kierőszakolt felvásárlás se nagyon lesz. Cikkünkben vélelmeztük: gyanús, hogy az új szabály folyamatban lévő ügyekre is vonatkozik. Miközben a rendkívül széles körű, rendkívül szigorú engedélyezési rezsim felvásárlási joggal egybekötve olyan bizonytalanságot hordoz a külföldi befektetők számára, ami leértékeli a hazai vállalatokat.
A Nemzetgazdasági Minisztérium kérdéseinkre nem válaszolt, cikkünk megjelenése után közleményt tett közzé a témában.
Az NGM szerint „Magyarország az elsők között, 2018-ban alkotta meg a befektetéskontroll szabályrendszerét, amely Európában a szigorúbbak közé tartozik.”
„A rendeletben szabályozott eljárás célja, hogy az összetett és folyamatosan változó geopolitikai környezetben védje az államérdeket, a közbiztonságot, a közérdeket, mindemellett pedig tovább erősítse a magyar lakosság ellátásbiztonságát” – állítja az NGM.
Ez túlzás,
az ellenőrzés alá vont gazdasági szektorok palettája rendkívül széles, egyáltalán nem csak a stratégiai jelentőségű ágazatokról van szó.
„A hasonló szabályozást bevezető uniós tagállamok száma folyamatosan növekszik: 2022 és 2025 között 8 tagállam vezetett be befektetés-ellenőrzési rendszert, régiós versenytársaink közül többek között Szlovákia, Bulgária és Románia is” – hangoztatja a szaktárca.
Valójában nem érv, hogy ilyen típusú szabályozások máshol is vannak. Ami azt illeti, a témában kötelező érvényű, egységes uniós rendelet készül.
„Magyarország egy nyitott, befektetéscentrikus ország, a régió egyik legkeresettebb befektetési célpontja, találkozási pont, ahol összekapcsolódhat a keleti és nyugati tőke, valamint technológia. A rendelet a tiszta, átlátható és a magyar gazdaságot erősítő befektetéseket támogatja. A lezajlott eljárások 97%-a jóváhagyással ért véget” – állítja az NGM. A HVG forrásai is arról számoltak be, hogy az ellenőrzések túlnyomó többsége jóváhagyással zárul.
A kérdés pedig nem az, hogy a szabályozás az „átlátható és tiszta” ügyleteket támogatja-e – hanem hogy a szabályozás és az ellenőrzés átlátható és tiszta-e?
„A tiltó döntést a kormányrendelet alapján kötelező megindokolni” – állítja az NGM. Ez igaz, ám az indoklásokat nem kötelező közzétenni. Nem is teszik közzé, az eljárások és a döntések így kívülről teljesen átláthatatlanok. Ezt az NGM nem is cáfolja.
A kormány „a jövőben aktívabban kívánja erősíteni a lakosság ellátásbiztonságát. Ennek érdekében a rendelet lehetőséget biztosít a magyar állam javára szóló elővásárlási jog gyakorlására” – magyarázza a gazdasági minisztérium. – „Az elővásárlási jog intézménye egyaránt védi az állami érdekeket és az eladó gazdasági társaság érdekeit is: tiltó határozat esetén a magyar állam az eredeti tranzakcióban megállapított vételáron, ugyanazon feltételekkel vásárolhatja meg az üzletrészt. Ezáltal az eladásra kínált vállalat további működése ugyanazokkal a feltételekkel lesz biztosított, mint amelyekkel azt az eredeti vevő vállalta volna”.
Ki fektethet be?
Fazekas István
Ez meglehetősen furcsa érvelés. Persze előfordul, hogy egy vállalkozás működése múlik azon, sikerül-e befektetőt szerezni (legyen az külföldi, hazai vagy akár az állam). Az állami elővásárlás azonban csak opció, így
a miniszter tiltó döntésével kigolyózhatja a vevőt, aztán a kormány eldöntheti, hogy egy bevásárlással „megmenti”-e a szóban forgó céget.
Természetesen a kormányt semmiféle indoklási kötelezettség, semmiféle átlátható ügymenet nem köti a tekintetben, mely cégeket „ment meg”, és melyeket nem.
