Tetszett a cikk?

Az ide érkező külföldi befektetésektől azt már nem nagyon lehet várni, hogy eddig nem dolgozó magyarok tömegeinek adjanak munkát, de így is rendkívül fontos az, hogy majdnem kétszer annyi pénzt hoznak az országba, mint amennyit az EU ad – mondta Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter arról is beszélt, hogy szeretné ösztönözni az itt befektetőket, hogy a nyereségüket is tartsák az országban.

A békés gazdaság mintapéldája az, ahogyan Magyarország nyitva tartja az ajtót mindenki számára, aki üzletelni szeretne velünk – mondta Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Mathias Corvinus Collegium konferenciáján. A rendezvény az MCC Budapest Peace Forum nevet viseli, úgyhogy a miniszter sokszor felmondta a kormány szlogenjeit a békéről, de ennél azért érdekesebb dolgokat is várhattunk tőle.

Főleg az után, hogy egy nappal korábban megjelent a Világgazdaságnak adott interjúja, amelyben arról beszélt, hogy lehet élet uniós pénz nélkül is. Most is ezen a vonalon maradt: mint mondta, az EU-pénzek a befektetések 11 százalékát adják, a közvetlen külfölditőke-befektetések (FDI) pedig 20 százalékot. Ebből azt a következtetést vonta le, hogy az FDI sokkal fontosabb, mint az EU-pénzek, már csak azért is, mert az uniós pénzeket államok adják, az FDI-pénzek viszont piaci alapon érkeznek. (Azt ő sem tagadta, hogy ettől az uniós pénzek azért fontosak.)

Van azért még mozgástér a befektetések vonzására: például nálunk az FDI-pénzek a GDP 60 százalékát teszik ki, míg Csehországban ugyanez az arány 71 százalékos – mondta el. Az pedig világos, hogy a külföldi tőke befektetéseinél az ipar a legfontosabb most Magyarországon, és hogy a jövőben még jelentősebb lesz.

Az elmúlt tíz év egyik legfontosabb változásának azt nevezte, hogy Ázsiából egyre több befektetés érkezik, és bár az EU részaránya nem nagyon változott, az Egyesült Államokból kevesebben hozták ide a pénzüket.

Az ide hozott külföldi befektetésekből elért nyereség most már eléri a 10 százalékot évente – mondta el. A cél az, hogy ebből a pénzből minél többet fektessenek be újra Magyarországon.

A kérdés tehát az, hogy hogyan lehet ösztönözni a cégeket arra, hogy itteni befektetésekbe fektessék a profitjukat – és azt a miniszter szerint sem lehet felvetni, hogy adót emeljenek, hiszen akkor a vállalatok nem ide hoznák a befektetéseiket.

Hogy ezt pontosan hogyan lehetne megoldani, arról egy részletet mondott: Magyarországon nagyon keveset költenek kutatás-fejlesztésre még a régiónkhoz képest is, nemhogy az EU-átlaghoz viszonyítva, szóval ezen változtatni kell. Azt pedig már nem lehet mondani, hogy újabb munkahelyeket teremtenének tömegesen az ide érkező befektetések, mert közel állunk a teljes foglalkoztatáshoz. Ehelyett arra kellene szerződni a pénzüket ide hozó cégekkel, hogy a kutatás-fejlesztésbe fektessenek be. (Mostanában arról beszélnek a kormánypárti politikusok, hogy 500 ezerrel több dolgozót tudnának foglalkoztatni az itt befektető cégek, ezzel kapcsolatban a legnagyobb kritika az, hogy ennyi munkaképes ember, aki nem dolgozik, nincs az országban, ráadásul pár év múlva csak rosszabb lesz a helyzet – most ezt közvetve elismerte a miniszter is.)

Emellett arra is tanítani kell a magyar vállalatokat, hogy minél jobb beszállítói legyenek a nagy külföldi befektetőknek.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!