Kim Dzsong Un észak-koreai vezető azzal vádolta meg az Egyesült Államokat, hogy önös érdekből megmakacsolta magát a nukleáris fegyverekről kezdett tárgyalásokon, és közölte: országa rövidesen új hadászati fegyvert fog bemutatni a világnak, amellyel fokozza elrettentő erejét az amerikai „gengszter stílusú" szankciókkal és nyomással szemben.
Oroszország sem marad tétlen azután, hogy az USA felmondta a középhatótávolságú rakéták leszereléséről szóló 1987-es megállapodást. Kína az eltelt három évtizedben komoly riválissá nőtt, de nem akarja, hogy bárki korlátozza.
Már hetven éve leírták, miért pusztítjuk a Földet, miért mentek bele országok fegyverkezési versenybe, és miért hoznak meg az emberek olyan döntéseket, amelyekkel hosszú távon mindenki rosszul jár. Aztán közgazdászok és pszichológusok elkezdtek összedolgozni, és arra is rájöttek, mi lehet a megoldás.
Egy nappal az után, hogy Donald Trump amerikai elnök azt mondta, az USA-nak fejlettebb fegyverei vannak, mint Oroszországnak, a Kreml válaszolt, és azt állította, az új orosz fegyverek képviselik a technológia csúcsát. Közben mindkét ország bejelentette, hogy a rövid és közepes hatótávolságú rakétákat tiltó INF-szerződés kölcsönös felmondása után megkezdik az új eszközök tesztelését. A tesztelés alighanem már korábban is tartott.
Szárazföldi indítású, közepes hatótávolságú rakétákat akar Ázsiába telepíteni az új amerikai védelmi miniszter.
Két nap múlva vége a nukleáris eszközök felszámolásáról szóló, orosz–amerikai szerződésnek.
Oroszország a Dunán keresztül szállított volna fegyvereket Szerbiába, de Románia nemet mondott. Sajtóhírek szerint Magyarország segített, megnyitotta légterét a fegyverszállítmány előtt.
„Az USA nem eheti meg a tortát egyedül” – foglalta össze az európai NATO-tagok véleményét a szövetség fegyverkezési terveiről a New York Timesnak Stefano Stefanini, aki korábban hazája NATO-nagykövete volt, most pedig szakértő Brüsszelben.
Megkéri-e Donald Trump Orbán Viktort, hogy építse le Magyarország függőségét az orosz energiától? Rápirít-e a magyar kormányra a Huawei miatt? Vagy elég lesz sok amerikai fegyvert vásárolni? Szakértőket kérdeztünk, milyen gazdasági ügyekről tárgyalhat az amerikai elnök és a magyar miniszterelnök hétfőn.
Pedig a szavak szintjén a kormányfő bárki ellen megvédi az országot.
A világűrben folytatott fegyverkezési programokat vizsgálta az amerikai Védelmi Hírszerző Ügynökség.
Két repülőgép-hordozót építenek, rakétavédelmi rendszert és harci gépeket szereznek be.
A törvényhozók megszavazták a következő öt évre szóló önvédelmi fejlesztési terv költségvetését: jenben kimondani is nehéz, 27 470 milliárdról van szó, euróban kicsit megfoghatóbb: 210 milliárd. Óriási összeg.
Egységesítik majd az orosz és az abház katonai irányítás szabványait, a fegyveres erők kiképzését és felszerelését is.
Az USA titkos hadműveleti tervet dolgozott ki az Oroszországhoz tartozó, Lengyelország és Litvánia közé ékelt exklávét, Kalinyingrádot védelmező légvédelmi rendszerek megsemmisítésére. Az egyelőre még nem derült ki, hogy mely orosz területek esetében készültek hasonló tervek.
Ez már a nyolcadik eset, mióta Trump és Kim Dzsong Un találkozója után az amerikai elnök úgy látta, megindult a koreai félsziget pacifizálásának folyamata.
Közép-Európa katonai kiadásai nőttek a legnagyobbat 2018-ban, a Moszkva miatt érzett fenyegetettség okán. Oroszország eközben kevesebbet költött, Amerika viszont hosszú évek után újra többet. Tavaly a Föld minden egyes lakosára 70 ezer forintnyi katonai kiadás jutott.
Bár a hírek minden nap a háborúkról és az egyéb konfliktusokról szólnak, a második világháború vége óta szokatlanul békés a világ: minden korábbinál alacsonyabb a háborús konfliktusokban életüket vesztett emberek száma, jelenleg évente kevesebb, mint százezer ember veszti életét különféle katonai összecsapásokban.
Megkezdődött a Vlagyimir Putyin orosz államfő által beharangozott szuperfegyverek hadrendbe állítása: a napokban a Pereszvet nevű lézereszközt már eljuttatták a csapatokhoz, és néhány hónapon belül megérkezhetnek a hangsebesség többszörösével száguldó manőverező robotgépek, illetve rakéták is. Ezek ellen az USA sem tud védekezni.
Az Egyesült Államok 60 napos ultimátumot adott kedden Oroszországnak, hogy tartsa be a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) rendelkezéseit, amelyeket Washington állítása szerint Moszkva megsértett.
