A felvételizőket érintő fontos határidő közeleg
A továbbtanulást választóknak hitelesíteniük kell jelentkezésüket, melynek határideje most csütörtökön jár le.
A továbbtanulást választóknak hitelesíteniük kell jelentkezésüket, melynek határideje most csütörtökön jár le.
A legjelentősebb csökkenés a jogász osztatlan képzésen történt.
Több mint 57 ezren töltötték ki a feladatsort magyarból és matematikából.
Furcsa, eddigi törekvéseinek teljesen ellentmondó döntést hozott a kormány akkor, amikor csökkentette az állami ösztöndíjas képzéshez szükséges pontszámokat egyes egyetemi szakokon.
Azok a diákok, akik most jelentkeznek a felsőoktatásba, és már rendelkeznek nyelvvizsgával, továbbra is előnyt élveznek a felvételi eljárás során, ezért a tudásért jelentős többletpont jár majd - mondta Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára szombaton, Budapesten.
Azt egyelőre nem tudni, hogy végleg eltörölték-e a kötelező nyelvvizsga követelményét, vagy csak elhalasztják azt, de ha a kormány elfogadja Palkovics László javaslatát, diákok ezrei lélegezhetnek fel. A Nemzeti Pedagógus Kar elnöke mindenesetre nem örül.
A HÖOK úgy tudja, a minisztériumban is látják, hogy gondot okozhat a felvételi nyelvvizsgához kötése.
Egy középszintű nyelvvizsga és egy emelt szintű szakirányú érettségi mostantól bemeneti követelmény a felsőoktatásba. Ám mindez egy sor kérdést vet fel a pontszámításban, az információk pedig ellentmondásosak. Mindez néhány hónappal a felvételi előtt!
Az idén felvettek 31 százaléka nem tudta volna elkezdeni a felsőfokú tanulmányait.
A pótfelvételin egyetlen szakra lehet jelentkezni, ha valaki nem került be sehova, vagy nem is felvételizett rendesen.
Több mint 110 ezren várták idén a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, amelyeket szerdán este 8-kor hoztak nyilvánosságra. A legnépszerűbbek idén a gazdálkodási és menedzsment szakok voltak, a legtöbben az ELTE-n kezdhetik majd meg a tanulmányaikat szeptemberben.
Miért nem kaphat egy kiváló emelt szintű érettségi eredményt elérő diák nyelvvizsga bizonyítványt? Rendszerhiba. Amit annak okozói nem ismernek el.
A kormány 2014-ben írta elő a felsőoktatási felvételinek azt a feltételét, hogy 2020-tól nyelvvizsga kell a bejutáshoz.
A diplomák kiállítását is sürgeti a kormány a felsőoktatási intézményeknél.
Még az utolsó pillanatban is változtatott a kormány a felsőoktatási felvételi feltételein, ezért nagyon oda kell figyelni idén, hogy hová jelentkezzen a diák első helyen, illetve milyen jelentkezési sorrendet alkalmazzon. Sok helyen ugyanis végül nem az elért pontszám, hanem a létszámkeret alapján döntenek majd.
Az írásbeli tesztnek a legjobb és a leggyengébb tanulók teljesítményét is mérnie kell, nem érdemes 100 százalékos teljesítményt várni. Az viszont mindenképp probléma, hogy a közoktatás nyolc (vagy hat, négy) éve után nem azt méri a felvételi, amit az iskolában tanultak a gyerekek.
A kormány visszavonta a felsőfokú tanulmányok megkezdését középfokú nyelvvizsga meglétéhez kötő 2014-es döntését, az erről szóló rendelet megjelent a Magyar Közlönyben.
Sokan még kivárnak, mert nem tudják, hogy biztosan mindenkire vonatkozni fog-e az új szabály.
A felvételi ponthatárok közeledtével egyre nagyobb az izgalom az érettségizők körében. A szülőket azonban egy másik kérdés is lázban tarthatja: hol lakjon a gyerek az egyetemi évek alatt? Ha nem veszik fel kollégiumba, akkor keresni kell albérletet, de a növekvő díjak miatt lehet, hogy anyagilag jobb megoldás az ingatlanvásárlás. Feltéve persze, hogy van rá elég forrás. A Bankmonitor szakértőinek cikkét olvashatják.