Vajon jót tesz a kormány azzal, ha a technikumot végzett diákok könnyített feltételekkel (vagy ahogy a szöveg fogalmaz, felvételi nélkül) kerülnének be a szakmájukhoz passzoló egyetemekre? Ebben a diákszervezet képviselője, illetve a Rektori Konferencia elnöke sem biztos, ahogy több nyilatkozónk azt mondja, ezzel a jelenleginél is jobban leszűkítik a diákok lehetőségeit.
Vonzóvá akarja tenni a kormány a technikumi képzést, az ösztöndíjak és a tanulás melletti munkáért járó fizetés mellett innen felvételi nélkül juthatnának be a szakirányuknak megfelelő egyetemi szakra a diákok.
Idén is fellángoltak a viták a középiskolai írásbeli felvételiről, sokan nehéznek, a megadott idő alatt teljesíthetetlennek tartották. Ezek az érvek érthetők az elkeseredett diákok, szülők szemszögéből, de magával a teszttel nincs baj. A magyar iskolaszerkezettel, a korai szelekcióval annál inkább.
Ma éjfélig lehet jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre a E-felvételin keresztül.
2019 még nyugodtabb felvételi év lesz, de már most sorjáznak a kérdések például az alapítványi fenntartásba kerülő Corvinusról. Ezeket veszi sorra az e heti HVG.
A diákoknak rengeteg feladatot kellett megoldaniuk kevés idő alatt.
Hétfő éjfélig lehet jelentkezni a pótfelvételire. A vidéki egyetemek profitálnak általában a pótfelvételiből, a szakok közül pedig leginkább a gazdasági jellegűekre pályáznak a diákok. Mutatjuk, mire érdemes figyelni.
A kormány örül a felsőoktatási helyek – amúgy nem túl jelentős – átrendeződésének. De bár nőtt a termelési szakokra jelentkezők száma, ez nem biztos, hogy pozitív folyamat.
Az örömteli felvételi eredmény kihirdetését követően a lakóhelyétől majdan messzebb tanuló egyetemista szülei máris azon törhetik a fejüket, hogyan oldják meg gyermekük lakhatását: vásároljanak vagy béreljenek neki egy új otthont?
Nyilvánosságra hozták az idei felsőoktatási felvételi ponthatárokat, közel 108 ezer diák böngészi most őket azt kutatva, bejutott-e oda, ahová szeretett volna.
Kötelezővé tette a kormány a nyelvvizsgát 2020-tól a felsőoktatási felvételikhez, amit most a diákok 60 százaléka tudna teljesíteni – írja a HVG. Az iparkamara elnöke szerint amúgy sem kell mindenkinek egyetemre menni, ám a húzás miatt nem csak a diákok, az intézmények is pórul járhatnak, így akár a Matolcsy-féle kecskeméti egyetem is.
Javában érettségiznek, közben azonban már zajlik a tippelés: a most végzők közül hányan maradnak Magyarországon. Lassan ugyanis pontosabb ezt kérdezni, mint azt, mennyien mennének más országba. Van például olyan gimnázium, ahonnan minden harmadik végzős külföldre készül. A legtehetségesebbek és a legambiciózusabbak hagyhatják el az országot.
Népszerűek a brit egyetemek, sok magyar diák jut be Cambridge-be és Oxfordba is.
Ma éjfélig lehet a felsőoktatási intézmények szeptemberben induló képzéseire jelentkezni, az e-felvételin keresztül.
Az ország nyolcadikosai közül idén alig néhányan írtak 98 pontos felvételit: egyikük a szegedi Visi Patrícia. Matematikából nem tudott hibázni.
A 24.hu végignézte, hány képviselőnek nincs nyelvvizsgája. Orbán Viktor is köztük van, akinél a parlamenti adatlapon az szerepel, tárgyalási szinten beszél angolul.
Szombaton 10 órától írják a negyedik, a hatodik és a nyolcadik osztályosok a középiskolai felvételiket, ami sokszor óriási stressz mind a gyerekeknek, mind a szülőknek. A Hintalovon Alapítvány az utóbbiaknak állított össze egy jótanács-csokrot, hogy megkönnyítsék a következő órákat.
Előnyben részesítették azokat, akik egykori hallgatók vagy tanárok rokonai voltak, és ezt feltüntették a felvételi papírokon. Volt, ahol a női jelentkezőket diszkriminálták.
108 ezer diák sorsa dől el ma este.
Egyes jó nevű gimnáziumokba tízszeres is lehet a túljelentkezés.
