szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Az idén felvettek 31 százaléka nem tudta volna elkezdeni a felsőfokú tanulmányait.

A kormány 2014-ben írta elő a felsőoktatási felvételinek azt a feltételét, hogy 2020-tól nyelvvizsga kell a bejutáshoz, ennek alapján a Magyar Narancs a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) becslései alapján már korábban azt írta: emiatt évente nagyjából 18 ezer fiatal nem kerülhet majd be egyetemekre, főiskolákra.

A lap most az Oktatási Hivataltól kapott, az idén sikeresen felvételizőkre vonatkozó adatok alapján azt írja: 31 százalékuk kiszorult volna a felsőoktatásból a nyelvvizsgát előíró rendelet alapján.

A mostani felvételi eljárás során ugyanis 60 982 fiatal került be alap- és osztatlan képzésekre, közülük 41 795-nek volt nyelvvizsgája, ez 69 százalékos arány. Ha már most kötelező lett volna a papír, 19 187 diák nem kezdhetné el a tanulmányait.

Az adatokból az is kiderül, hogy képzési területenként nagy eltérések lehetnek a nyelvvizsgával rendelkezők arányában: a bölcsészek jól állnának, 88 százalékuknak van papírja, a művészetközvetítés vagy a sporttudomány területen tanulók esetében ez 35, illetve 43 százalék. A pedagógusképzésben részt vevők közel fele kiszorulna a felsőoktatásból, ha már idén kötelező lenne a nyelvvizsga, ami azért is jelent nagy problémát, mert egyébként is hatalmas a tanárhiány.

Nagy a különbség a budapesti és vidéki intézmények között. A Corvinus, az ELTE vagy a BME hallgatói többnyire rendelkeznek nyelvvizsgával, a Nyíregyházi Egyetemen viszont alig a felvettek harmadának, Dunaújvárosban és Egerben is kevesebb mint a felének volt vizsgája, a Szegedi Tudományegyetem frissen felvett hallgatóinak 70 százaléka viszont teljesítette volna a feltételt.

A Magyar Narancs információi szerint a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését.

A kormányközeli Magyar Nemzet áprilisban még arról írt, hogy egyes kiemelt szakokon haladékot kaphatnak a diákok. A hvg.hu akkor megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát arról, igaz-e, amit a lap ír. A tárca azt válaszolta:

Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án megjelent rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület.

Április 26-án tüntetést is szervezett a Független Diákparlament, hogy ne legyen kötelező 2020-tól az egyetemi felvételihez a nyelvvizsga.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Az elektromos autóknak is betett a texasi fagy

Az elektromos autóknak is betett a texasi fagy

Orbán: Május elejére több mint 4 és félmillió ember lesz beoltva Magyarországon

Orbán: Május elejére több mint 4 és félmillió ember lesz beoltva Magyarországon

Meghalt Balázs Béla, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja

Meghalt Balázs Béla, a magyarországi és nemzetközi csillagászat meghatározó alakja