A kormány 2014-ben írta elő a felsőoktatási felvételinek azt a feltételét, hogy 2020-tól nyelvvizsga kell a bejutáshoz, ennek alapján a Magyar Narancs a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) becslései alapján már korábban azt írta: emiatt évente nagyjából 18 ezer fiatal nem kerülhet majd be egyetemekre, főiskolákra.

A lap most az Oktatási Hivataltól kapott, az idén sikeresen felvételizőkre vonatkozó adatok alapján azt írja: 31 százalékuk kiszorult volna a felsőoktatásból a nyelvvizsgát előíró rendelet alapján.

A mostani felvételi eljárás során ugyanis 60 982 fiatal került be alap- és osztatlan képzésekre, közülük 41 795-nek volt nyelvvizsgája, ez 69 százalékos arány. Ha már most kötelező lett volna a papír, 19 187 diák nem kezdhetné el a tanulmányait.

Az adatokból az is kiderül, hogy képzési területenként nagy eltérések lehetnek a nyelvvizsgával rendelkezők arányában: a bölcsészek jól állnának, 88 százalékuknak van papírja, a művészetközvetítés vagy a sporttudomány területen tanulók esetében ez 35, illetve 43 százalék. A pedagógusképzésben részt vevők közel fele kiszorulna a felsőoktatásból, ha már idén kötelező lenne a nyelvvizsga, ami azért is jelent nagy problémát, mert egyébként is hatalmas a tanárhiány.

Nagy a különbség a budapesti és vidéki intézmények között. A Corvinus, az ELTE vagy a BME hallgatói többnyire rendelkeznek nyelvvizsgával, a Nyíregyházi Egyetemen viszont alig a felvettek harmadának, Dunaújvárosban és Egerben is kevesebb mint a felének volt vizsgája, a Szegedi Tudományegyetem frissen felvett hallgatóinak 70 százaléka viszont teljesítette volna a feltételt.

A Magyar Narancs információi szerint a HÖOK és más szervezetek is tárgyalnak a kormánnyal annak érdekében, hogy legalább részterületeken halasszák el a kötelező nyelvvizsga bevezetését.

A kormányközeli Magyar Nemzet áprilisban még arról írt, hogy egyes kiemelt szakokon haladékot kaphatnak a diákok. A hvg.hu akkor megkérdezte az Emberi Erőforrások Minisztériumát arról, igaz-e, amit a lap ír. A tárca azt válaszolta:

Nincs és nem is várható semmilyen változás a 2014. december 18-án megjelent rendelkezésekben, amelyek szerint 2020-tól a felsőoktatásba történő felvétel alapfeltétele lesz egyrészt a legalább B2 szintű, általános nyelvi, komplex nyelvvizsga vagy azzal egyenértékű okirat, illetve a legalább egy emelt szintű érettségi vizsga vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevél. Utóbbi alól kivétel a művészet képzési terület.

Április 26-án tüntetést is szervezett a Független Diákparlament, hogy ne legyen kötelező 2020-tól az egyetemi felvételihez a nyelvvizsga.