szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Több mint 110 ezren várták idén a 2019-es felsőoktatási felvételi ponthatárait, amelyeket szerdán este 8-kor hoztak nyilvánosságra. A legnépszerűbbek idén a gazdálkodási és menedzsment szakok voltak, a legtöbben az ELTE-n kezdhetik majd meg a tanulmányaikat szeptemberben.

Szerda este 8-kor hozták nyilvánosságra az idei felvételi ponthatárokat, amelyekre több mint 112 ezer idén felvételiző diák várt. Az eredményvárásra Budapesten és több egyetemvárosban is bulit szerveztek.

Az eredményeket a felvi.hu oldalon itt lehet böngészni, de az Eduline kigyűjtötte egyetemek szerint is, ez a lista itt található!

Az idei felvételin a legnépszerűbb egyetem az Eötvös Loránd Tudományegyetem 24 764 jelentkezővel, a karok közül pedig a Corvinus Gazdálkodástudományi Karára jelentkeztek a legtöbben, közel hétezren. A legnépszerűbb szak idén a felvételizők között a gazdálkodási és menedzsment szak, erre több mint tízezren jelentkeztek, míg kereskedelem és marketingre 7426-an, mérnökinformatikusnak pedig 6500-an. A legnépszerűbb alapszakok listája itt található!

Ahová a legtöbb pontot kellett szerezni

A legmagasabb ponthatárt a Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakán húzták idén: a levelező képzésre jelentkezőknek 478 pontot kellett gyűjteniük a maximálisan megszerezhető 500-ból, hogy bekerüljenek az állami ösztöndíjas helyekre. A második legtöbb pontot a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakához kellett szerezni, és ugyanez a limit a Nyíregyházi Egyetem levelező, állami ösztöndíjas turizmus-vendéglátás alapszakán.

A harmadik ezen a listán az ELTE három tanári képzése lett.

A gazdálkodási és menedzsment szakra a Corvinusra lehetett a legnehezebben bejutni, ide 449 pont volt a ponthatár, kereskedelem és marketing szakra a Budapesti Gazdasági Egyetemre 447 ponttal, mérnökinformatikusnak pedig 402 pont kellett ahhoz, hogy a BME-re bekerüljenek a diákok. A legnépszerűbb szakok ponthatárainak listáját itt lehet böngészni, a gazdasági képzések ponthatárait pedig itt!

A legnépszerűbb bölcsészképzések közül a pszichológián volt a legmagasabb a ponthatár: az ELTE-n 447, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen (PPKE) 439, és a Debreceni Egyetemen is 436 pont kellett a bejutáshoz. A legnépszerűbb bölcsészképzések ponthatárait itt találják!  

A társadalomtudományi szakoknál továbbra is a kommunikáció- és médiatudomány és a nemzetközi tanulmányok a legnépszerűbbek - előbbire az ELTE-n és a Szegedi Tudományegyetemen volt a legnehezebb bejutni 441 ponttal, utóbbira a PPKE-re (464 pont) és a Széchenyi István Egyetem angol nyelvű képzésére (458 pont). További infók a társadalomtudományi képzésekről itt!

A legnépszerűbb műszaki képzések közül 360 pont kellett a gépészmérnöki szakra bejutáshoz a BME-re, de ugyanide az építészmérnöknek készülőknek 393, a mechatronikai mérnöknek tanulóknak pedig 440 pont. A műszaki képzések ponthatárairól további infók itt!

A jogászképzéseknél az állami finanszírozású képzéseknél az előzetes ponthatárral  megegyezően majdnem mindenhol 440 pont volt a ponthatár, egyedül a Széchenyi István Egyetemen lett picit magasabb, 443 pont.

Több népszerű szakon egyébként az előzetesen meghirdetett ponthatárnál jóval magasabb pontszámmal lehetett csak állami ösztöndíjas helyet szerezni: nemzetközi gazdálkodáson volt olyan egyetem ahol 420 helyett 465 pont kellett a felvételizőknek a bekerüléshez, a pszichológián is akadtak magasabb ponthatárok az előzetes 435 helyett, és kommunikáció- és médiatudomány szakon is volt olyan egyetem, ahol 462 pont kellett az előzetes 440 helyett. A meglepetést okozó szakokról itt olvashatnak bővebben!

Az ELTE-n három tanári szakra volt a legnehezebb bejutni

Az ELTE közölte, soha nem jutott be még olyan sok elsőéves az egyetemre, mint idén, ugyanis összesen 10170-en kezdhetik meg a képzést szeptemberben. A legtöbb új felvett a Bölcsészettudományi Karra (2330) érkezik, a BTK-t a Természettudományi Kar (1188) követi, a harmadik pedig a Pedagógiai és Pszichológiai Kar (1124) lett. A legnépesebb ELTE-s szak a jogászoké (757 fő), őket követik a programtervező informatikusok (673 fő) és a gyógypedagógusok (537 fő).

Az ELTE-n a legmagasabb ponthatárt (475 pont) három tanári szakon húzták meg: ezt azoknak kellett elérnie, akik matematikatanár–orosz nyelv és kultúra tanára, német nyelv és kultúra tanára–francia nyelv és kultúra tanára, valamint történelemtanár és állampolgári ismeretek tanára–latin nyelv és kultúra tanárának szeretnének tanulni.

A Corvinuson megint magas a ponthatár a nemzetközi tanulmányokra (is)

A Budapesti Corvinus Egyetemre 3484-en jutottak be az idén, a legtöbb felvételizőt a Gazdálkodástudományi Kar vette fel. A legtöbb felvételiző a Gazdálkodástudományi Kar gazdálkodási és menedzsment alapszakján kezdi majd meg a tanulmányait, az ötszáz elsőéves átlagpontszáma 462.

A legmagasabb corvinusos ponthatár a nemzetközi gazdálkodás alapszakon született: immár évek óta 450 pont feletti a bejutási küszöb, idén 465 pont kellett a sikeres felvételihez. Részletek a Corvinusról itt!

Közel ötezer új diák a BME-n

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem első éveire idén 4774 diákot vettek fel, az állami ösztöndíjas képzéseken az átlagpontszám kifejezetten magas, 418,8 pont. Az önköltséges képzésekre felvett hallgatókéval együtt az átlag 416,2 pont. Részletek itt!

Emelkedtek a Semmelweis Egyetem ponthatárai tavalyhoz képest

A Semmelweies Egyetem hat karára összesen 2119 hallgatót vettek fel, az Általános Orvostudományi Karon (ÁOK) az államilag finanszírozott képzésben 442 pontra volt szükség a bejutáshoz, ami egy ponttal magasabb a tavalyinál.

Az Egészségtudományi Karon a korábbi évekhez hasonlóan a gyógytornász és a dietetikus képzés esetében a legmagasabb a ponthatár, az államilag támogatott alapképzés esetében előbbinél 439, utóbbinál 417 pontot kellett elérni a felvételhez. 

A Fogorvostudományi Karra (FOK) való bejutáshoz a tavalyival megegyezően magas, 434 pontra volt szükség a bekerüléshez.

A Gyógyszerésztudományi Karon tovább emelkedett a ponthatár, idén a tavalyihoz képest hattal több, 398 pontra volt szükség a bejutáshoz. A Pető András Karon is magasabb lett a ponthatár, 305 kellett a bejutáshoz. 

De hogy számítják a ponthatárokat?

A felvételi ponthatárokat három dolog határozza meg: a jelentkezők száma, az adott szak kapacitása (vagyis hogy maximum hány hallgató kezdhet a képzésen) és a felvételizők pontszáma. Minél több és minél jobb érettségi eredményű diák jelentkezett egy szakra, annál magasabb lesz ott a ponthatár. A felvételi algoritmus a jelentkezőket intézményenként és szakonként sorrendbe állítja a pontszámuk alapján. Részletek a ponthatárok meghúzásáról itt olvashatók!

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!