Bár a mezőgazdaság fokozottan kitett a klímaváltozás negatív hatásainak, a gazdák csak egy része használ olyan okos megoldásokat, amelyek hozzájárulnak az ágazat fenntartható működéséhez.
A hidrogén a világegyetemben leggyakrabban előforduló kémiai elem, mégis a klímaváltozás fenyegetése – és a 21. század felgyorsult technológiai fejlődése – kellett ahhoz, hogy az emberiség hasznosítani tudja. A hidrogén járművek üzemanyagaként, az ipari folyamatokban és a megújuló energiaforrások által termelt energia tárolásában, de még az űrutazásban is felhasználható. Azonban nem mindegy, hogy zöld, kék vagy szürke hidrogént használunk – előbbi teljes karbonsemlegességet kínál, de átmenetileg a csökkentett szén-dioxid kibocsátással járó hidrogén-előállítás is megoldást jelenthet, amit ma „kéknek” nevezünk.
Az elmúlt években nemcsak a generációváltás okozott kihívásokat a munkaerőpiacon, a járványhatás is felforgatta az eddigi munkakultúrát. Nemcsak tudatosabbak lettünk, de kevesebbet is fogyasztunk. Ez pedig új szemléletet teremtett: a munkavállalók ma már elutasítják a klasszikus sémákat, és új módszerekre, motiváló, fenntartható munkakörnyezetre vágynak.
A világ 250 legnagyobb vállalatának 90 százaléka készít már beszámolót arról, mennyiben felel meg az ESG-, vagyis a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak. A legjobban Észak-Amerika áll, de Európa is feljövőben van. Gondot okoz ugyanakkor, hogy az ESG-auditoknak egyelőre nincs egységes követelményrendszerük, így a beszámolók alig összehasoníthatók egymással.
Az Európai Unió a nyáron nyilvánosságra hozott Fit for 55 című programjával kijelölte az utat afelé, hogy 2030-ig az 1990-es szinthez képest 55 százalékkal csökkenjen az unió szén-dioxid-kibocsátása. A végső cél, hogy az európai Zöldmegállapodás (Green Deal) végrehajtásával az EU 2050-re karbonsemlegessé váljon, azaz nullára csökkenjen a nettó CO₂-kibocsátás.
A megújuló energiaforrások mellett az atomerőművek is alacsony karbonlábnyomot hagynak, hosszabb távon viszont a megújulók költségszintje alacsonyabb. Több országban is terveznek kis méretű atomerőműveket, amelyek jóval kisebb ráfordítással építhetők meg, mint a jelenlegi óriások.
Sokan keresik a fenntartható megoldásokat, ha az ünnepekre készülnek, van, aki még egy online előadást is végighallgat, hogy zöld lehessen a karácsonyi asztala.
Jövőre Svájcban nyit kávézókat, pár éven belül pedig Németországban is terjeszkedne az üzletember.
Ennek oka a felmérés készítői szerint a fenntarthatóság felértékelődése lehet.
Újabb hat megyében nyílik meg a lakossági napelemes pályázat hétfőn délután ötkor. A jelentkezők napelemekre, vagy napelemekre és fűtéskorszerűsítésre is pályázhatnak, mindennemű önrész nélkül. 202 milliárd forintot oszt ki erre a célra az állam.
Az elmúlt másfél év sok mindent felforgatott. Az is megváltozott, hogy mire tekintünk luxusként, és hogy mit várunk egy ruhadarabtól. Egyre többeknél kerül első helyre az egészség és ezzel együtt a testmozgás.
Fenntartható ruhatár, egy ökothriller, bolygómentő tippek iskolásoknak, fermentálás és ökológia: a Zhvg egy újabb könyvajánlót állított össze, hogy mit olvasson ősszel, ha érdekli a klímaváltozás és a fenntarthatósággal kapcsolatos kérdések.
Láthatóan nem sajnálták a pénzt a látványos kiállításra, és az idecsődített iskolások is élvezik. Azt csak remélhetjük, hogy a kormány is megfogad néhány, itt felvetett elvet.
Újra akciózott a környezetvédelmi szervezet a fenntarthatósági expón.
Az őszi színekben pompázó lombok, a vadregényes erdők, a tisztások és a madárcsicsergés sokakat vezet ilyenkor a hazai kirándulóhelyek felé. Összegyűjtöttük, mire ügyeljen, hogy a lehető legjobban óvja eközben a természetet.
Néhány éve alapos botrány kerekedett a pálmaolaj körül: bejárták a világsajtót a kitermeléshez köthető erdőirtások, emiatt kipusztuló állatok képei és a kényszermunkáról szóló jelentések. Világszerte bojkott is indult az alapanyag ellen. A kép azonban közel sem fekete-fehér: egyáltalán nem biztos, hogy a termelők vagy a fogyasztók jól járnának, ha egy csapásra betiltanák az alapanyag használatát.
A Greenpeace egyebek közt arra volt kíváncsi, hogy mit várnak a választók a kormányfőaspiránsoktól, melyik számukra a legfontosabb "zöldprobléma", mit gondolnak a megújuló energiáról, illetve az atomerőművekről.
Vajon elég, ha fizetünk egy globális kezdeményezésnek, hogy ültessen sok fát valahol a világban, és hátradőlhetünk, hogy megtettük a magunkét a klímaharcban? Sajnos a faültetés önmagában kevés, ahogy az is, ha csak egy dolgot teszünk a felmelegedés megakadályozására. Megvásárolható jótékonyság és valódi lépések a környezet érdekében.
Utánajártunk, mire való valójában a ketogén diéta és milyen szakmai irányelveket kellene követniük az ezt követőknek. Sok a félreértés az egyre népszerűbb, elvileg fogyást is segítő módszer iránt, és azt még a diétát támogató szakember is elismeri: „az étrend kicsúszott az orvosok kezéből”.
Az elektromobilitás népszerűsítését tűzte ki egyik céljának az egykori Formula-1 világbajnok, Nico Rosberg. A visszavonulása után vállalkozóként tevékeny német fiatalember sokat tesz azért, hogy a modern technológiák alkalmazásával a Föld a jövőben is élhető maradjon az emberiség számára.
