A Samsung és az EdisonKids idén február és június között ismét az ország leginnovatívabb 12 és 18 év közötti diákjait, tanárait és iskoláit kereste a Megoldások a holnapért (Solve for Tomorrow) program keretében. A hétvégi döntőn kiderült, kik ötletei bizonyultak legérdekesebbnek.
Tomasz Jędruszakkal, a TriGranit szenior akvizíciós menedzserével egyebek mellett arról beszélgettünk, miért fontos, hogy a kereskedelmi ingatlanok megfeleljenek a nagyon szigorú környezetvédelmi kritériumoknak, mit lehet tenni az évtizedekkel ezelőtt felhúzott épületekkel, és hogyan lehet a ma még jelentős szén-dioxid-kibocsátó építőipari szektor emisszióját 2030-ra a mostani felére, 2050-re pedig nullára csökkenteni. És természetesen arról is szó esett, mit tesz a nagy célok teljesüléséért a maga részéről a TriGranit.
Ma már nem elég a szelektív hulladékgyűjtés, a többször használt bevásárlószatyor ahhoz, hogy a jövő nemzedéke is úgy érezze: teszünk valamit azért, hogy a klímaszempontból apokaliptikus jövőképüket megváltoztassuk. A Z generáció azt várja, hogy ne csak az egyén, de a vállalatok is vállaljanak felelősséget a fenntartható jövőért. Elvárásaik nemcsak külföldön, de a hazai piacon is egyre erősebbek: míg a pszichológusok egyre több klímaszorongással, a generációról készült tanulmányok egyre aktívabb „zöld” fogyasztókkal találják szembe magukat.
Az adatokat nem elég begyűjteni, értelmezni is kell.
Élhetünk fenntarthatóan lemondás nélkül? Van értelme egyáltalán tenni a környezetbarátabb hétköznapokért a szennyező nagyvállalatok és tétlen kormányok mellett? Többek között ezekről is kérdeztük a zCast adásában Dr. Lelkes Orsolyát magyarul most megjelent könyve, a Fenntartható hedonizmus nyomán.
Az ENSZ 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendjében 17 célt foglalt össze: a világszervezet előírásait idővel minden országnak, ezen belül pedig az ipar szereplőinek is be kell tartani. Lássunk egy olyan IT-céget, ami nemcsak betartja, de túl is teljesíti saját vállalásait, sőt, a fenntarthatóbb jövő élérése érdekében felhasználóit is együttműködésre hívja.
Egy ideális világban a boltok polcairól csak olyan termékeket emelhetnénk le, amivel a lehető legkevesebbet ártunk a Földnek. De addig, amíg ez csak egy álom marad, fogyasztóként kell minél többet megtennünk a környezetvédelemért, illetve az ártalomcsökkentésért. Néhány apróság is rengeteget számít, és hamar rájöhetünk, hogy az új szokások csak elsőre tűnnek körülményesnek.
A társadalmi felelősségvállalás szerencsére egyre több vállalat számára már nem csupán hangzatos, de nem mindig őszinte hívószó, hanem értékrendjük szerves része. A fenntarthatóság átfogó alkalmazása egyre inkább a jövőbeli növekedés előfeltételévé válik, a felelős vállalatok jó példát mutatnak. A fenntarthatóság és a megtérülés együttes megvalósulása sokáig nehezen volt elképzelhető, a gazdasági fejlődés és az ökológiai szempontok közötti feltételezett ellentmondás azonban már nem feltétlenül áll fenn.
A X-Faktor mentora előtt egy új világ nyílt ki, mióta a Ford Kuga plug-in hibridjét vezeti. Puskás-Dallos Peti arról mesélt nekünk, hogy számára mit jelent a fenntarthatóság a mindennapokban és az utakon egyaránt. Kiderült, hogy a zenészt és tévést nemcsak a zöld rendszám vonzza az elektromos autóban, hanem valóban kihasználja a plug-in hibrid adta lehetőségeket. Nem száguldozik, eco módban közlekedik, és még a vezetési stílusa is megváltozott. Azt szintén elárulta, hogy mit hallgat a Puskás-Dallos család, ahogy beindul az elektromos motor.
Beszámoltak a miniszterjelöltek a terveikről, de még az MNB is közzétett egy nagy gazdasági javaslatcsomagot; kiderült, hogy nagyot nőtt a magyar gazdaság az első negyedévben; 40 milliárd dollárnyi vagyon tűnt el néhány kriptovaluta összeomlásával. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egy friss kutatás szerint az emberek világszerte gyorsabb eredményeket szeretnének látni a fenntarthatóság és a társadalmi erőfeszítések terén, és azt várják a vállalkozásoktól, hogy jó példával járjanak elöl. A 15 ország több mint 11 ezer fogyasztójának és üzleti vezetőjének részvételével készült tanulmány szerint az emberek megelégelték, hogy a társadalom nem tesz előrelépést a környezetvédelmi és a társadalmi problémák kezelése terén, és úgy vélik, hogy a technológia segíthet a vállalkozásoknak sikerre vinni azt, amiben az emberek kudarcot vallottak.
Egy globális felmérés szerint a 16-25 éves korosztály tartja a legsürgetőbbnek a klímaváltozás elleni valóban hatékony fellépést. Az össznépességben kisebb arányban vannak az aggódók. Bár a társadalmi nyomást érezve egyre több vállalat is komolyan veszi a zöldülést, sok cég a valóságosnál jobb képet fest magáról.
Április 22-e az egyik legfontosabb környezetvédelmi világnap, a Föld Napja. A Google ezért megmutatta, mennyire környezettudatosak a magyar felhasználók.
Sokan azzal érvelnek, hogy amíg a mamutcégek nem csökkentik drasztikusan a környezetre gyakorolt káros hatásukat, addig felesleges minden egyéni lépés, amivel a klímaválság ellen igyekszünk tenni. Pedig rengeteget tehetünk mi magunk is a hétköznapokban, hogy óvjuk a bolygónkat. Az egyéni felelősség vagy éppen az ártalomcsökkentés egy lépéssel közelebb vihet bennünket egy szebb és zöldebb világhoz. De hogyan fogjunk hozzá, mit tehetünk már ma a Földért? Tippekkel segítünk.
