Zhvg
A világ egyik legsürgetőbb problémája a környezet védelme, a klímaválság, a fenntarthatóság. Ezekre nekünk különös figyelmet kell fordítanunk, ezért kiemelt helyen is kell kezelnünk. Innen új alrovatunk címe is: Zhvg.
1. Húsmentes hétfő
Elképesztő belegondolni abba, hogy egyre jobban nő a húsfogyasztás a világban annak ellenére, hogy az állattenyészés az üvegházhatású gázkibocsátás 14,5 százalékáért felelős az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Világszervezete (FAO) szerint. A magyarok is hozzájárulnak ehhez: éves szinten akár 60 kilót eszünk húsból. Ezt a mennyiséget kis lépésekben csökkenthetjük, ha beiktatunk minden héten egy húsmentes napot, például a hétfőt.
Bár a növényi alapú étrend a húsimádók számára kihívást jelenthet, szerencsére ma már számos alternatívája létezik a húsoknak. Például kipróbálhatunk olyan ételeket, mint a céklás burger, a vega savanyúkáposzta-leves, vagy a csőben sült sajtos-mandulás karfiol, de további flexitariánus receptötletekkel is kísérletezhetünk. Ráadásul az sem utolsó szempont a húsfogyasztásunk csökkentése mellett, hogy a növényi alapú élelmiszerekre áttérés nem csak környezetkímélő, de az egészségünkre is jótékony hatással van.
2. A csapvíz iható
Elterjedt tévhit, hogy a palackozott vizek minősége jobb a csapból folyó változatnál, pedig a legtöbb helyen Magyarországon a csapvíz minősége kiváló, így nyugodtan fogyaszthatjuk. Amennyiben a klóros mellékíz zavar minket, használhatunk kancsós víztisztítókat, amelyek cserélhető szűrői megkötik az oldott szerves anyagokat, ezért ártalmatlanítják a klóros és más kellemetlen ízeket és szagokat.
Ráadásul a pénztárcánkat is kímélhetjük, ha a csapvizet választjuk: míg egy köbméter (ezer liter) víz ára átlagosan 297 forint a KSH adatai szerint, ugyanennyi palackozott vizet 73 200 forintért, vagyis majdnem 250-szer drágábban vásárolhatunk meg, ha másfél liter ásványvízért 110 forintot fizetünk.
3. Fenntartható alternatívák a fürdőszobában
A fürdőszobánkban is bevezethetjük a környezetbarát szemléletmódot, ha minden egyes alkalommal, amikor elfogy egy termék, megnézzük, milyen fenntartható alternatívákkal helyettesíthetjük azt. Például vehetünk egyszer használatos vattakorong helyett horgolt arctisztító párnácskát, készíthetünk otthon dezodort, vagy kísérletezhetünk a saját készítésű takarítószerekkel. A fertőtlenítő hatású tisztítószereken kívül mindenféle tisztítószert, mosószert, mosogatószert elkészíthetünk otthon, ráadásul a vegyszermentes takarítás jóval olcsóbb a bolti szerek használatánál.
Citrusok héjából és ecetből remek házi tisztítószert készíthetünk. Erős antibakteriális hatása miatt remekül tisztítható így konyhapult, asztal és mosogatótálca is. Gránit- és márványfelületen viszont ne használjuk, mert azt az ecet tönkreteheti.
Hozzávalók:
- 1 grépfrút héja
- 2 ág rozmaring
- ecet
Elkészítés: Rakjunk tele egy befőttesüveget grépfrúthéjjal és rozmaringággal, majd egyszerűen öntsük fel ecettel úgy, hogy ellepje ezeket. Zárjuk le az üveg tetejét és hagyjuk állni 2 hétig.
Ezután szűrjük le az ecetes folyadékot és fele-fele arányú vizes hígításban öntsük egy szórófejes üvegbe. Permetezzük a tisztítandó felületre és töröljük le egy ronggyal.
4. A már nem hordott ruhák újrahasznosítása
Magyarországon becslések szerint személyenként jelenleg 10 kilogrammnyi használt ruha termelődik évente, amelynek csupán a töredékét gyűjtik be szelektíven. A már nem hordott ruhákból varrhatunk maszkokat ezen szabásminta alapján, de ugyanígy hasznosíthatunk más felesleges textíliákat is az otthonunkban, például készíthetünk a régi függönyünkből bevásárlózsákot.
5. Elektronikus számlabefizetés
A legtöbb szolgáltatónál már választhatjuk az elektronikus számlabefizetést a postán érkező papíralapú számlák helyett, ami nemcsak praktikusabb, de környezetkímélőbb módja is a számlák rendezésének. Az év elején átnézhetjük azt, hogy mely szolgáltatóktól kapjuk még mindig postán a csekkeket, és jelezhetjük az ügyfélszolgálaton, hogy áttérnénk az elektronikus számlabefizetésre.
6. A digitális szemét csökkentése
Bár a környezetszennyezéssel kapcsolatban elsőre valószínűleg nem a digitális hulladék jut az eszünkbe, a könnyedén felhalmozódó elektronikus szemét is növeli az ökológiai lábnyomunk méretét: minden egyes spam 0,3 grammnyi szén-dioxid kibocsátással jár, és a naponta világszerte elküldött 390 milliárd e-mail 84 százaléka spam a Cisco adatai szerint, mivel a szervereket is fosszilis energia működteti. Ezért, ha leiratkozunk azokról a hírlevelekről, amelyeket amúgy sem nyitunk meg, amellett, hogy rendezettebb lesz az e-mail postafiókunk, a környezetünket is kíméljük.
7. Vásárlás helyi termelőktől
A nagyobb áruházak, szupermarketek helyett legalább havonta egyszer válasszuk a helyi termelői piacot. Már akkor is sokat tehetünk a helyi közösség támogatásáért, ha egy-egy terméket a szupermarket helyett a piacon szerzünk be, de a legjobb, ha szezonális, és minél közelebbről származó élelmiszereket vásárolunk. Vegyünk például retket, újhagymát, sóskát és spenótot tavasszal, késő ősszel válasszuk az almát, a körtét és a szedret - nem kell egész évben banánt enni.
A piacon is vásároljunk csomagolásmentesen, sose felejtsük otthon a kosarat, a bevásárlószatyrot és benne a papír- vagy szövetzacskókat, hogy ne nejlonba tegyék az élelmiszereket. Bár jogosan merül fel bennünk az, hogy a piacon megvett ételek drágábbak, fontos észben tartani, hogy az itt megvett termékekkel a helyi gazdálkodókat támogatjuk. Ráadásul az elérhető adagot is célszerű néznünk: például a piaci házitúró drágább, mint a boltban kapható túró, de elég annyit kérnünk, amennyire valóban szükségünk van, ha pedig tárolható, hosszabb ideig fogyaszthatunk jobb minőségű, magasabb tápértékű élelmiszereket.
Ha nem jutunk el a piacra, már azzal is sokat tehetünk, ha észben tartjuk: a boltokban, és a nagy áruházláncok polcain is megtaláljuk a magyar zöldségeket és gyümölcsöket, sokszor kistermelők termékeit.
+1 Csak nyugodtan
Nem várhatjuk el magunktól, hogy az egyik pillanatról a másikra át tudjunk térni a hulladékmentes életmódra, így legyünk türelmesek magunkkal és értékeljünk minden egyes szokást, amit sikerül bevezetnünk az életünkbe. Az is fontos, hogy a környezetünkre ne próbáljuk mindenáron ráerőltetni a fenntarthatóságot, sokkal fontosabb, ha példát mutatunk az új szokásainkkal.
