Egyre élesebb az árverseny a megújuló és a nukleáris energia között
4 perc
2021.12.27. 14:00
A megújuló energiaforrások mellett az atomerőművek is alacsony karbonlábnyomot hagynak, hosszabb távon viszont a megújulók költségszintje alacsonyabb. Több országban is terveznek kis méretű atomerőműveket, amelyek jóval kisebb ráfordítással építhetők meg, mint a jelenlegi óriások.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Net Zero by 50 programja a megújuló energiáknak szán döntő szerepet a karbonsemlegesség elérésében: 2030-ra 60 százalékos, 2050-re pedig 90 százalékosra jósolja a megújulók részesedését.
A nukleáris energia hozzájárulása sem elhanyagolható az előrejelzés szerint: bár a fejlett országokban egyre csökken az atomenergia hasznosítása, a feltörekvő és fejlődő országokban jelentős kapacitásbővülés várható. Így 2030-ra 40 százalékkal, 2050-re pedig a duplájára, 5000 terawattóra fölé nő a nukleáris energiatermelés és 10 százalékát szolgáltatja majd a globális áramtermelésnek.
Az atomerőművek elsősorban folyamatos villamosenergia-termelésre alkalmasak. Képesek nagy mennyiségben karbonmentes villamos energiával ellátni a villamosenergia-rendszert. A megújulók (főként a szél- és a napenergia) rendelkezésre állása az időjárástól függ, ezért amikor nem kiaknázhatók, pótolni kell őket más energiaforrásokkal, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlya fenntartható legyen a villamosenergia-rendszerben.