Egyre többen döntenek úgy, hogy ők maguk termelik meg azt, amit megesznek, a koronavírus-járvány miatti kényszerű otthonlét még inkább meghozta a kedvet a kertészkedéshez. De hogyan lássunk neki a balkonkert kialakításának?
Miért fontos a vállalati fenntarthatóság? Milyen intézkedésekre van szükség a cégek energiahatékonyabb működéséhez? Azt néztük meg, milyen feltételeknek kell megfelelnie egy olyan nagyvállalatnak, amely a modern technológiák használatával igyekszik elérni a lehető legkevesebb károsanyag kibocsátást. Ilyen, amikor nem csak a köd zöld, hanem valódi és hatékony környezetvédelmi fejlesztések történnek.
Az élelmiszer-termelők és -forgalmazók az utóbbi években egyre többet tesznek az iparág fenntarthatóvá tételéért, ám még sok a tennivaló: a megtermelt élelmiszer egyharmada kárba vész.
Egyre inkább eltűnőben van az a fajta stigma, ami a használt termékeket övezi. Ezzel együtt pedig egyre nagyobb a használt termékek, ezen belül is a bútorok piaca, aminek vélhetően a világjárvány is ad egy lökést.
A környezettudatosság erőfeszítéssel is jár, a pandémia azonban nyitottabbá – és tudatosabbá – tette az embereket. Addig azonban nem lesz zöld váltás, amíg ebben akár a cégek is nem érdekeltek üzletileg. Hogy mennyire járunk még ettől messze? Vélemény.
Növényi alapú, szezonális alapanyagokból dolgozó éttermek, minimálisra csökkentett hulladék: a koronavírus-járvány és a rendkívül nehéz helyzet sem fékezett meg néhány hazai vendéglátóhelyet abban, hogy fenntartható(bb)an működjön.
Míg az emberek többségének prioritás, egy 26 országban végzett felmérés szerint a magyarok azok között vannak, akiknek kevésbé fontos a fenntarthatóság. Még a Közel-Kelettől és Törökországtól is elmaradunk.
Az EP már megszavazta az új adót, nyárra az Európai Bizottság is jogszabály-javaslatot tesz majd az ügyben.
Ez óriási pazarlás, és egyben hatalmas gazdasági és környezetvédelmi probléma – állapítja meg egy ENSZ-jelentés, melyet a párizsi Les Échos ismertet.
Összegyűjtöttük azokat a területeket, ahol a fenntarthatóság érdekében a környezetvédelemben áttörésre van szükség. Tervek már vannak, az idő azonban vészesen fogy.
Egy svéd kísérleti projektben közösségi térré alakítják az utcai parkolóhelyeket.
Törvényben igyekszik elejét venni a német kormány annak, hogy a világ másik végéről származó termékek gyártásához a kényszermunka vagy a környezetvédelmi normák megsértése kötődjön. A probléma nem új: az európai divatmárkák előszeretettel szervezik ki a gyártást olyan országokba, ahol lazábbak a környezetvédelemre vonatkozó szabályozások, olcsó és kizsákmányolható a munkaerő. Ennek vélhetően akkor lehet csak vége, ha az Európai Unió jogszabályba iktatja, hogy bármilyen környezeti vagy emberi jogi sérelemért a márkák felelnek, mégpedig a bíróság előtt. A fogyasztók ugyanis addig tiltakoznak a kényszermunka ellen, amíg meg nem kezdődik a leárazás.
Nem az a fontos, mennyire fiatal, vagy éppen milyen pártra szavaz: kutatók szerint az, hogy teszünk-e a klímaváltozás ellen, inkább attól függ, tudjuk-e kicsoda Greta Thunberg.
Egy brit cég arra hívja fel a figyelmet, hogy sok élelmiszer a szavatossági idő után is még tökéletesen fogyasztható.
Jövő hét pénteken vegyen fel vastag pulóvert, és tekerje csak egy kicsivel lejjebb a fűtést.
Ígéretes megoldással rukkoltak elő az MIT kutatói: rézvirágból kivont sejtekből készítettek fatárgyakat.
Az osztrák főváros közvilágítása mostantól energiahatékonyabb és csökken a város fényszennyezettsége is.
A svéd bútoráruházlánc azt szeretné, hogy minél tovább használják a termékeiket.
Megérkezett panorámás garázsába a Normafa sípályájának egyengetésére vásárolt lánctalpas vontató, hogy talán sohase használják. A természetvédők a tömegturizmustól féltik a hegyet.
Gombamód szaporodnak a legkülönfélébb minősítések, tanúsítások, amelyek azt hivatottak mutatni, hogy mennyire fenntartható egy adott termék. Nem könnyű azonban kiigazodni a címkék között, sem azt átlátni, hogy mit is takarnak ezek és mire jelentenek garanciát. Segítünk!
