A Zhvg és a WWF Magyarország szervezésében egy videós kerekasztalbeszélgetésen neves szakemberekkel beszélgettünk arról, hol tart most a társadalom, a gazdaság és a környezet – és hogy milyen úton kellene továbblépni.
A tölthető elemek rendszeres használatával pénzt is megtakaríthatnak a vásárlók és kevesebb hulladékot is termelnek.
Egy új applikációval kifőzdék, éttermek és étteremláncok megmaradt és érintetlen ételeit lehet kedvezményes áron megvásárolni, hogy ne kerüljenek a szemétbe.
A Fairphone márkájú telefonok környezettudatosságukról ismertek, amibe beletartozik a lehető legnagyobb fokú modularitás is. Így a felhasználó könnyen válthat egy újabb modellre.
Felkészültünk-e a XXI. századra? Látjuk-e a politikusok és a gazdaság válaszait a gyerekeink és unokáink jövőjét érintő kérdésekre? Lesz-e versenyképes, fenntartható és élhető Magyarország? Vélemény.
A kisbefektetők körében ismét népszerűvé vált az arany, és nem csak fizikai formában. Több hazai és külföldi kereskedési platformon is elérhetőek határidős ügyletek, tőkeáttételes certifikátok, ezek azonban nagyon kockázatos eszközök. Ennél sokkal biztonságosabb megoldást kínálnak az árupiaci befektetési alapok.
Miért természetes reakció a klímatagadás? Miért nem hat meg minket, hogy a Föld jövője a tét? Újszászi Bogár Lászlóval, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójával, meggyőzés és befolyásolástechnikai szakértővel beszélgettünk arról, hogyan lehetne, és időnként miért lehetetlen rávenni az embereket arra, hogy fenntarthatóbban éljenek.
Amikor megtakarításról, befektetésről van szó, a legtöbben bankbetétekben, esetleg állampapírokban gondolkoznak. Sokan a magasabb hozam reményében a részvénypiacokon is kipróbálják magukat, vagy részvényalapokba fektetnek. Pedig már itthon is vannak olyan befektetési alapok, amelyek csak felelősen gondolkozó, a fenntarthatóságot szem előtt tartó cégek részvényeibe fektetnek.
Az emberek egészségére is potenciális veszélyt jelent, ha szennyezettek a tengeri élőlények.
Ahogy egyre többen szeretnék a fenntartható befektetést választani, sok cég is felfedezi, hogy a fenntarthatósági mutatóikkal lehet trükközni. Szerencsére a gyanús jeleket észrevehetik a befektetőjelöltek is egy kis odafigyeléssel.
Sokan szinonimaként használják a zöld, az etikus és a fenntartható befektetéseket, pedig különböző aspektusai, területei vannak ezen befektetési formáknak.
Akár vissza is vethetné az inkább hosszú távú megtérüléssel kecsegtető, fenntartható befektetéseket a koronavírus-járvány okozta pénzügyi válság, azonban a pandémia sem törte meg az elmúlt évek kedvező trendjét és tovább nőttek az ilyen jellegű befektetések.
A sportcipők még nagyon távol vannak attól, hogy „zöldek” legyenek, és a márkáknak is fontosabb, hogy a vásárlást ösztönözzék, mint azt, hogy a fenntarthatóságot. De hogyan lenne ezen változtatni? Buza Dániellel, a Rapcity alapítójával beszélgettünk.
A pamut alapját is adó gyapot színezése rendkívül környezetszennyező, ausztrál kutatók azonban rájöttek, hogyan termeszthetünk színes gyapotot.
A megvásárolt élelmiszerek közel harmada a szemetesben végzi, ami nemcsak a Földnek, de a pénztárcánknak is árt. A Zhvg jó tanácsai ahhoz, hogy ne penészedjen meg a sajt, ne romoljon ránk a tojás és a paradicsom se rohadjon meg.
Két és félszer nagyobb valószínűséggel hordoznak magukban emberre is veszélyes fertőzést azok az állatok, amelyeknek a természetes élőhelyét pusztítjuk. A kis testű, gyorsan mozgó állatok – például a rágcsálók és a denevérek – pedig könnyen beviszik ezeket a városokba is.
Felhagytak a gyártók a BPA használatával, kutatók szerint a helyettesítő vegyi anyagok is ugyanolyan veszélyesek lehetnek az emberi szervezetre.
Sokkal több állatfaj pusztulhat ki a kókuszültetvények miatt, mégis a pálmaolaj a közellenség.
Csak az álljon méhésznek, aki fanatikus, mert kizárólag méztermelésből már nagyon nehezen lehet megélni – mondja Barkóczi Sándor füzesgyarmati méhész. A gazda ezért több lábon áll, márciusban megnyitotta például a kaptárlevegős apartmanját, ahol méhek döngicsélése mellett és bódító mézillatban lehet relaxálni. De mi az a kaptárlevegő, miért nem lesz idén elég akácméz, és versenyezhet-e egyáltalán a turizmusra építő méhészete a klímaváltozással vagy a nagyüzemi vegyszerezéssel?
Az óceánokba érkező műanyaghulladék mennyisége 2029-ben érheti el a csúcspontját. Jelenleg nagyjából 399 ezer tonnányi úszik rajtuk és bennük.
