szerző:
Lengyel Miklós
Tetszett a cikk?

Ez óriási pazarlás, és egyben hatalmas gazdasági és környezetvédelmi probléma – állapítja meg egy ENSZ-jelentés, melyet a párizsi Les Échos ismertet.

Évente 931 millió tonna élelmiszer kerül a kukákba – állapítja meg az a jelentés, melyet az ENSZ környezetvédelmi szervezete és a Wrap nevű brit civil szervezet együtt készített a 2019-es évről. Az 54 országban folytatott vizsgálat nem veszi figyelembe az élelmiszeripar által termelt hulladékot, hanem csakis azt, amit a kereskedelemben eladtak, és azután nem fogyasztottak el.

A fő bűnösök a háztartások, ahol rohamtempóban növekszik a kidobott élelmiszer mennyisége – mind a fejlett államokban, mind pedig a szegény országokban. A kukákban landoló élelmiszer több mint fele innen származik – a 20 százalékból 11 százalék – míg az éttermek 5 százalékkal, a kiskereskedők pedig mindössze 2 százalékkal járulnak hozzá.

Nigéria a pazarlás bajnoka

Bár a kutatók azt feltételezték, hogy az élelmiszer-pazarlás a gazdag országok polgárait jellemzi elsősorban, hamar kiderült, hogy ez nem feltétlenül igaz. A világ átlag 121 kilogramm kidobott élelmiszer egy évben. Ehhez képest a nem épp dúsgazdag Nigéria lakói 185 kilót hajítanak a kukákba.

Mindeközben több mint 700 millió ember éhezik a világban – vázolja fel a paradox helyzetet az ENSZ jelentése.

Nyolcvan zsáknyi műanyaghulladékot gyűjtöttek össze a Szentendrei-szigeten

Nyolcvan zsáknyi műanyaghulladékot gyűjtöttek össze a Szentendrei-szigeten

Tornádó volt Kassa közelében

Tornádó volt Kassa közelében

24.hu: Csalást gyanít a tavalyi lélegeztetőgép-beszerzés egyik nagy nyertesének könyvvizsgálója

24.hu: Csalást gyanít a tavalyi lélegeztetőgép-beszerzés egyik nagy nyertesének könyvvizsgálója