Akár 20 százalékkal is nőhet a használt termékek piaca az elkövetkezendő 5 évben, a még használható, ám más által már birtokolt tárgyak szegmensének pedig a koronavírus csak új lökést adott, legyen szó ruháról, könyvről, vagy akár bútorról – írta az Euroweeklynews.com. A pandémia ugyanis a környezettudatosságon túl kényszerű takarékosságra is vezeti a fogyasztókat. Hasonló trend látszott az előző válság idején: a Marketing Week egy 2013-as kutatása azt mutatta, hogy harmadával több ember vásárol használt terméket a válság idején, mint egy évvel korábban.

Screenshot

A skandináv országokban inkább a fenntarthatóság áll a használt termékek népszerűsége mögött: 2015-ben Svédországban már olyan bevásárlóközpont is nyílt, ahol minden egyes kapható termék újból felhasznált, újrahasznosított, vagy éppen fenntartható forrásból származik. A Stockholmtól 90 kilométerre található Eskilstuna szélén megnyitott, kétszintes ReTunát a világ első, másodkézből származó plázájaként emlegetik. A ReTunát a helyi önkormányzat energetikai cége üzemelteti, és a beszámolók szerint a hangulata cseppet sem idézi a poros bolhapiacokét, hanem inkább egy menő bevásárlóközpontban érezzük ott magunkat – csak éppen szinte minden ott kapható termék másodkézből származik. A központban a legtöbb eladásra kínált termék adomány, amelyeket a helyiek adnak le a bevásárlóközpontnál.

AFP / FREDRIK SANDBERG

Michiganben egy 20 ezer négyzetméteres újrahasználati központ nyílt, Finnországban külön üzletlánca is van már a használt termékeknek, ez a Kierrätyskeskus, országszerte számos boltot és online felületet is üzemeltet. Minden eladott bútor, vagy háztartási termék itt is adomány a helyiektől.

Hasonló üzletre azonban Magyarországon is találunk példát. 2016 nyarán két Szemléletformáló és Újrahasználati Központot nyitott az FKF Nonprofit Zrt.: ide főleg bútorokat, könyveket és apróságokat visznek be az emberek, ahelyett, hogy várnák a lomtalanítást, a szemfülesek pedig lényegében fillérekért lecsaphatnak ezekre. A két telephelyen leadott termékek között pedig már online is nézelődhetünk: találunk foteleket ötezer forintért, kisebb éjjeli szekrényt pedig már akár ezer forintért is.

Tavaly már Magyarországon is elindította az IKEA a Bútorok második élete programot: ennek keretében a már nem használt, de a funkciójukat még biztonságosan ellátó IKEA-bútorokat kínálhatják eladásra a vásárlók a cég honlapján. Terveik szerint az eredeti ár 30 százalékáért cserélnek majd gazdát a régi-új bútorok, az eladó pedig ajándékkártyát kap majd cserébe, amivel az áruházlánc lényegében további vásárlásra is ösztönzi az adott bútor első tulajdonosát.

Képünk illusztráció

AFP / MAISANT LUDOVIC

Ciki még, ha használtat veszünk valamiből?

Bár kétségkívül van egy réteg, amelynek a tagjai kifejezetten sportot űznek abból, hogy minél olcsóbban, minél különlegesebb dologra csapjanak le, és egyre csak nő a tudatos vásárlók száma is, akiknek igenis szempont a fenntarthatóság, azt nehéz eldönteni, hogy tartja-e még magát az a stigma, hogy ciki-e, ha valamiből használtat vásárolunk.

Ezt a kérdést járja körbe a Berkeley egyetem oldalán megjelent írás is. Bár az elmúlt néhány évben menőnek számít, ha másodkézből szerzünk be valamit, korábban, ha használt cikkek között válogatott valaki, az egyértelműen annak a jele volt, hogy nem engedheti meg magának az újat. A szerző konklúziója az, hogy a használt termékekkel szembeni ellenérzéseket a környezettudatosság szünteti meg. A cikk szerint az sem mindegy, hol veszünk használt terméket. Nagyon számít a körítés: egy dohos szagú, koszos turkálóról, vagy egy dizájnosan berendezett üzletről, illetve az online térben, gondosan válogatott szelekcióról más vélemény alakulhat ki.

AFP / STEFAN SAUER

Az Eurobarometer legutóbbi, 2015-ös kutatása alapján az európaiak 55 százaléka venne használt bútort, szívesebben is, mint ruhát, vagy elektronikai cikkeket. Az EU-s átlagtól a magyarok is alig maradnak el: 52 százalékunk nem vetné meg a fotelt, ha már valaki ült előtte benne, bár a svédek 79 százalékos eredményét nem közelítjük meg. A nemek terén jelentős különbséget nem mutatott ki a kutatás: a férfiak 54, a nők 57 százaléka benne használt bútort. Ráadásul minél fiatalabb valaki, annál inkább vásárolna másodkézből. Az eredmények alapján ami visszatartja az embereket attól, hogy használt terméket vásároljanak, azok a higiéniával, a biztonsággal és a minőséggel kapcsolatos aggályok, az, hogy mások mit gondolnak róluk, ha használtat vásárolnak, csak a megkérdezettek 4 százalékát foglalkoztatja. A felújított, használt termékek is egyre népszerűbbek: az európaiak 35 százaléka vásárolt is már kikupált használt bútort.

Egy kis kreativitással és ügyességgel pedig könnyedén újra lehet dizájnolni bútorokat: a hazai Remodel Stúdió ráadásul hátrányos helyzetű fiatalokat foglalkoztat és az újragondolt dizájnbútorokról senki sem mondaná meg, hogy a kidobástól mentették meg ezeket. Ráadásul egyre keresettebbek Magyarországon is azok az üzletek és galériák, ahol vintage bútorokat találunk: előszeretettel fordulnak a használt bútorok felé azok, akik valami különlegeset szeretnének.