Több millió amerikai küldi vissza ingyenesen a nem tetsző karácsonyi ajándékokat, amelyek egyrészt a szemétdombot kötnek ki, másrészt visszaküldésük óriási környezet-szennyezéssel is jár.
Drágább és nem is feltétlenül "zöldebb" a lebomló csomagolás.
Japánban egyre nagyobb népszerűségnek örvend a kültéri és egyben beltéri életmód.
Aggódhatunk azon, hogy miből készül egy ruhadarab és hogy mekkora környezeti terheléssel jár a gyártása, ám az a helyzet, hogy mi magunk vagyunk felelősek a ruhák ökológiai lábnyomának jelentős részéért.
Tavaly 20,5 százalékkal növelte eladásait Magyarországon az IKEA, ez azt jelenti, hogy a svéd lakberendezési áruházlánc 90,3 milliárd forintos forgalmat bonyolított le. Az online vásárlások értéke az összforgalom 8 százalékát tette ki, egy év alatt közel megháromszorozódott a netes forgalom. Az IKEA az idén több újdonságot is bevezet: márciustól indul a „bútorok második élete” szolgáltatás, s négy vidéki városban nyílik olyan átvételi pont, ahonnan elvihetőek lesznek az online vásárolt termékek. E mellett önkiszolgáló csomagátvételi pontok is nyílnak.
Az EU-s tiltás gúzsba köti az iparágat, mert nehéz olyan alternatív kísérleti módszereket kitalálni, amelyek pótolhatják az állatkísérleteket. Ha mégis lennének ilyenek, akkor viszont a cégeknek a határ a csillagos ég, mert immár a legnagyobb piacot jelentő Kínában is eladhatók állatkísérletek nélkül készülő kozmetikai cikkek.
A Világgazdasági Fórum idei első napján két beszéd is elhangzott, amelyek igencsak éles kontrasztban álltak: nem sok embernek fontosabb a klímaváltozás ügye a fiatal aktivistánál, míg az amerikai elnök szemében ez nem igazán probléma.
A jövő héten kezdődő davosi Világgazdasági Fórum előtt mutatják be a Globális Kockázatok című jelentést. Nem meglepő, hogy a világgazdaságra nézve jelenleg a környezeti tényezők és a klímaváltozás jelentik a legnagyobb veszélyt.
A szépségipar legújabb tendenciái alapján 2020-ban a használt termékek piacának robbanását jósolják.
Körforgásos gazdaság, vertikális gazdálkodás, húsmentesség és hulladék nélküli élet – néhány olyan kifejezés, amelyet néhány éve még nem ismertünk, ma pedig már egyre inkább meghatározzák az egész életünket. Mi jöhet még?
A több szempontból is a „világ végének” számító ázsiai és afrikai falvakban egyre több helyen hoznak létre mini-elektromoshálózatokat. A napelemmel tölthető akkumulátoroknak köszönhetően a falvak „új életre” kelnek.
A drogériákat és az áruházak piperepolcait is utolérte már egy ideje a zöldláz: hódítanak a natúr kozmetikumok és parfümök, amelyekben csakis természetes növényi alapanyagokat használnak fel.
Bőven a klímapara előtt, a kétezres években indult forprofit vállalkozások anno a spanyolviaszt találták fel azzal, hogy a fenntarthatóságból nemcsak művészi, hanem gazdasági szempontból is a legtöbbet igyekeztek kihozni. A bevétel persze nem mérhető a hasonló területen mozgó, esetenként akár dollármilliókat is érő külföldi cégekéhez – ezek kicsi, néha savanyú, nagyon magyar sikertörténetek.
A bitcoin elképesztő drágulásáról, majd drasztikus értékvesztéséről szóló híreknek köszönhetően a legtöbb ember már hallott a kriptopénzek és egyéb kriptoeszközök világáról. A Bitcoin és társai szerepéről és jövőjéről megoszlanak a vélemények, ahogy arról is, baj-e, hogy ilyen sok energiát emészt fel a bányászatuk.
A természeti erőforrások értéke is jól mérhető, az ISO pedig már szabványokat is alkotott cégek számára. Mi éri meg jobban: a fenntarthatóság vagy a környezetszennyezés?
