Lehetett-e újabb pilóta-öngyilkosság az Air India júniusi tragédiája?
Nemcsak a gépeket kell karbantartani, hanem a pilóták lelkét is.
Két évvel ezelőtt dühös fogyasztói bojkott indult az olyan kozmetikai cégek ellen, amelyek azt kommunikálták, hogy nem alkalmaznak állatkísérleteket, miközben jelen voltak a kínai piacon. A vásárlók mérgesen követelték, hogy ezek a vállalatok vonuljanak ki Kínából, mert miközben "kegyetlenségmentesnek" hirdették magukat, a kínaiak nem engedtek piacra olyan terméket, amelyet ők nem teszteltek állatokon is. Ennek azonban vége: a kínai kormány idén januártól már nem kötelezi a kozmetikumokat importáló cégeket, hogy alávessék termékeiket a helyi laborok állatkísérleteinek.
Az állatkísérletek története egészen az ókorig nyúlik vissza: írásos feljegyzések is szólnak arról, hogy állatokon tesztelnek sebészeti eljárásokat, mielőtt embereken alkalmazták volna.
Nemcsak az orvostudomány, hanem az élelmiszer-, a gyógyszer-, kozmetikai és hadiipar is kísérletezik állatokon és a legtöbb Nobel-díjas orvostudományi áttörés is állatkísérleteknek köszönhető.
Persze egy életmentő gyógyszer és egy új rúzs kifejlesztése nem ugyanaz.
Itt az állatkísérletek ellen tüntetnek Amerikában:
Itt pedig az állatkísérletek betiltása ellen:
Nem mai probléma
Az ellenhangok és az erkölcsi kritika is hosszú időre nyúlik vissza: a XII. században már voltak ellenzői az eljárásoknak, az egyik első, állatkísérleteket szabályozó törvényt pedig a XIX. században hozták meg. A mai, világsztárokat is maguk mellett tudó állatvédelmi mozgalmak és szervezetek a XX. század második felétől aktívak, a közösségi média pedig még nagyobb teret adott a hangjuknak: számos divatmárka vagy közéleti személyiség hagyott fel a valódi szőrmével, olyan mértékű online támadásnak voltak kitéve.
