szerző:
Dobos Emese
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Példaértékű nemzetközi összefogás alakult ki a pusztító ausztrál bozót- és erdőtüzek megfékezésére és az áldozatok megsegítésére. De vajon tényleg adományokkal és a közösségi médián keresztül segítünk a legjobban?

Több ezer ház égett le és már több mint egymilliárd nagyobb állat pusztulhatott el a hónapok óta tartó, és Ausztrália majdnem teljes egészére kiterjedt bozót- és erdőtüzekben. A katasztrófát nagy nemzetközi médiaérdeklődés övezi, és az egész világ összefogott, hogy kivegye a részét a tűzoltásból, az ember- és állatmentésből, az otthonukat elhagyó családok segítéséből. A tüzek oltásában nagyrészt önkéntesek, az adománygyűjtésben viszont helyi cégek és vállalatok, valamint hírességek is részt vesznek. 

Az adományok két oldala

Számtalan híresség mozgósította rajongótáborát az ausztrál tüzek nyomán: Leonardo Di Caprio, Elton John és a Metallica felajánlása mellett az ausztrál komika, Celeste Barber Facebook-adománygyűjtése is már több mint 10 milliárd forintnál tart és többen a hétvégi Golden Globe-díjátadón mondott beszédükben is felhívták a figyelmet a tüzekre.

„Ezek egyrészt jó hírek, hiszen megfelelő anyagi háttérrel a segítő szervezetek is többre lesznek képesek. Másrészt nagyon fontos, hogy a hírekben repkedő dollármilliókat a helyén kezeljük, hiszen mikor a gyerekeim kiürítik a malacperselyüket, és minden összekuporgatott vagyonukat felajánlják, az befektetett teljesítmény szempontjából sokkal több pénz, mint adott esetben egy multinacionális vállalat átcsoportosított marketingbüdzséje" - mondja a hvg.hu-nak a szociális innovációval és szolgáltatás-tervezéssel foglalkozó Hegedűs Vivien.

Valódi segítséget a közszereplőktől majd akkor látunk, teszi hozzá, amikor nyíltan elköteleződnek és minden rendelkezésükre álló módon képviselik azokat az értékeket, amik mentén lehetséges, hogy megelőzzük a helyzet romlását, vagy a hónapokon át tartó hasonló és még katasztrofálisabb tűzvészek évenkénti ismétlődését. 

Hegedűs Vivien 10 éve él az ausztráliai Perthben és inkább a vállalatok fenntarthatóbb, és a körforgásos gazdaságot szem előtt tartó működését támogatná, hogy azok kevésbé súlyosbítsák az ausztrál tűzvészben is valószínűleg szerepet játszó klímaváltozást.

AFP /

Még ha a vitathatatlan jó szándék meg is van bennünk, nem lehetünk abban biztosak, hogy ténylegesen jó helyre megy az adományunk, és hogy azt a lehető legjobban fogják felhasználni.

„Összefoghat rengeteg jó szándékú ember, de nagyon fontos, hogy jól ismerjék az adott helyzetet. Az az igazi segítség, ha megbízható szervezetek megfelelő programjára adakozunk. Ha nincs meg a kellő szaktudás valami mögött, akkor sok pénz is hozhat nagyon gyenge eredményt. Egy ekkora bajban pedig hatékonyságra van szükség” – mondja Adányi László katasztrófavédelmi szakértő, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat vészhelyzetkezelési munkacsoportjának vezetője.

A szakértő a 2004-es Srí Lanka-i cunamit hozza fel példaként, ami után árvaházak építésére adakoztak rengetegen – holott a helyi szokás értelmében a nagy családok befogadják az árvákat, nem volt szükség abban a formában árvaházak építésére. Az embereket viszont ez a cél mozdította meg. „Értelmileg és egyszerre érzelmileg kell adományozni” – teszi hozzá.

Pénz vagy tárgyi felajánlás?

Nem egyszerű eldönteni, hogy egy ilyen katasztrófa során mire és hogyan lehet a leginkább szükség. Egy új önkéntes szervezet, az Architects Assist esetében több mint 130 ausztrál építésziroda fogott össze, hogy segítsék azokat, akik elveszítették az otthonukat. Pro bono ajánlják fel szolgálataikat a károsultaknak, akiknek a házuk, üzletük és a közösségi épületeik a tűz martalékává lettek. Így költségtérítés nélkül, tűzálló, fenntartható anyagokból készülő helyettesítő szerkezeteket terveznek majd meg az építészek.

A fedél nélkül maradtaknak több szervezet mellett például az Airbnb is segítséget nyújt: a 2012-ben indított Open Homes program keretén belül ideiglenes szállást ajánlhatnak fel a rászorulóknak a tulajdonosok, bérbeadók.

Az ausztrál GIVIT szervezet az összegyűjtött tárgyi adományok közül azt juttatja el, amit a tűz áldozatai kérnek: ez lehet autóakkumulátor, pumpa vagy akár egy kerítésépítéshez szükséges eszköz. Számtalan ausztrál vállalkozás szervezett gyűjtést a mentőmunkálatok segítésére, vagy ajánlott fel valamilyen szolgáltatást – így akár korlátlan internethozzáférést vagy telefonálási lehetőséget. A többek által vitatott közvetlen pénzadománnyal, amiből a károsultak vásárolhatnak, a helyi gazdaság újjáépítését ösztönözhetjük – a kérdés már csak az, hogy mire mennek vele egy hiány esetén.

AFP /

Az ausztrál tüzek kapcsán különösen nehezíti a helyzetet a jelentős földrajzi távolság, és a tüzek más természete. Egy-egy természeti katasztrófa során a klaszteregyezmények alapján az Európai Unió és nagy, nemzetközi szervezetek is részt vesznek a munkálatokban és a helyzet kezelésében. „Amire a legnagyobb szükség van egy ilyen esetben, az a professzionális segítség és egy helyben tájékozódó szervezet. Nagyon fontos, hogy kizárjuk például a párhuzamosságot, hogy minél gyorsabban felmérjük, hogy pontosan mire is van szükség. A pszichoszociális segítségnyújtás is nagyon fontos – mind a bajbajutottaknak, mind az elhárításban résztvevőknek, hiszen a probléma feldolgozása sokszor a legnehezebb. A tárgyi adományokra és a felajánlásokra leginkább a katasztrófa végén van szükség. Mindazonáltal aki pénzt ad, az szabadságot is ad arra, hogy a legmegfelelőbben használják fel az összeget” – magyarázza Adányi László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat szakértője.  

Mi történik a katasztrófa után?

A nemzetközi sajtónyilvánosság - amely az ausztrál tüzekre igazán csak az utóbbi hetekben kezdett fókuszálni - kulcsszerepet játszik abban, hogy mennyi segítség és adomány érkezik egy katasztrófa sújtotta területre. Ausztrália azonban messze van, ez a tájékozódást, és így a célzott segítségnyújtást is jelentősen megnehezíti. Az országban most van nyár, így már aki teheti, szabadságon van és ez hat a helyi felajánlásokra.

Adányi László elképzelhetőnek tartja, hogy nem lenne most akkora a baj, ha az érdeklődés már korábban Ausztrália felé fordul. „Egy-egy segélyszervezet programjának sikere is múlhat azon, hogy a média mennyire, hogyan és milyen mértékben foglalkozik egy katasztrófával. Ráadásul az adománygyűjtésnek is van egyfajta algoritmusa, karácsonykor gyűlik a legtöbb adomány. Nyáron szabadságon vannak az emberek, kevésbé adományoznak, holott a nagyobb viharok akkor történnek. Amint viszont eloltanak egy tüzet, megszűnik egy árvíz, kikerül a közvetítésekből is az adott eset" - mondja a Máltai szakértője.

Ám csak ekkor kezdődik el a károk felszámolása, ami akár évekbe is telhet, és jelentős költséggel jár. Akkor döbbennek rá az emberek, hogy mi mindent veszítettek el. Új házat kell építeniük, teljesen új életet kell kezdeniük. Ahogy a szakember fogalmaz: "Az igazi katasztrófa sokszor csak akkor kezdődik.”

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!