Páratlan vízió: rövid időre látható a legfontosabb hazai roma kortárs festmény
A felejtés homályából és egy raktárból szűk négy hónapra elővillant a Budapesti Történeti Múzeumban Péli Tamás 1983-ban készült monumentális festménye, amelyet a margóra szorított magyarországi cigányság öntudatra ébresztésének szánt.
Tomikám! Édesanyánk elintézi az Égiekkel, hogy a kép a legjobb helyre kerüljön!
Péli Ildikó grafikus biztatta így a minap az 1996-ban, 46 esztendősen elhunyt testvérbátyját, Péli Tamást abban a vendégkönyvben, amelyet a Közösen kihordani című tárlat alkalmából nyitottak meg. Ezzel a bejegyzéssel a 2000 májusában a fia után mennybe szállt Hilda mama ismét lehetetlen feladatot kapott. Igaz, ez földi életében sem volt másképp. Péliné Nyári Hilda az 1960-as évek eleje óta „bengáli tigrisanyaként” egyengette „a csóró cigánynak született, ám mérhetetlen tehetséggel megvert” fiának útját Ferencvárosból az amszterdami Királyi Képzőművészeti Akadémiáig.
A szóban forgó kép, pontosabban „A Kép” művészettörténészek és társadalomtudósok szinte egybehangzó vélekedése szerint Péli Tamásnak nemcsak a leggrandiózusabb magyarországi műve, hanem a legjelentősebb is. A Születés című, több mint 40 négyzetméteres pannó ugyan 1983-ban készült, ám a szélesebb nyilvánosság szeme elé először idén júniusban került.
A kortárs művészet „garázsbiennáléival” induló – honlapja szerint „külföldről támogatott” civil szervezet – az Off Biennálé Budapest munkatársai a Budapesti Történeti Múzeummal összefogva szűk négy hónapra a múzeum Barokk csarnokában megtekinthetővé varázsolták az idők folyamán az önmaga köré az üzenetével, majd a láthatatlanságával többszörösen legendát teremtő festményt.