A mintákat a zengővárkonyi Dezső Rezső-völgy mészkőrétegeiből gyűjtötték – mondta az MTI érdeklődésére Bujtor László, aki a felfedezésről Európa vezető őslénytani szaklapjában, a Journal of Paleontology című folyóiratban számolt be szerzőtársával, a Széchenyi-díjas Vörös Attilával. Magyar kutatók első ízben publikáltak a rangos folyóiratban.
Bujtor, a Pécsi Tudományegyetem TTK Földrajzi és Földtudományi Intézete oktató-kutatója szerint a felfedezés jelentősége, hogy a leírt új fajok azt a korábbi kutatásai alapján feltárt tényt támasztják alá, miszerint
a mintegy 130 millió éves lelőhely különleges, világviszonylatban is figyelemreméltó őskörnyezet lehetett.
A kutatásban szereplő valamennyi brachiopoda faj példányai az átlagnál 30-70 százalékkal nagyobbak – magyarázta a kutató, megjegyezve: mindez olyan, mintha valahol az érintetlen őserdőben ma olyan emberi populációt találnánk, amelynek tagjai átlagosan 2,2-2,5 méter magasak lennének.
ppe.ttk.hu
A brachiopodák ma is élő külső, meszes vázzal rendelkező, kagylókra emlékeztető, de azokkal rokonságban nem álló, néhány centiméteres nagyságú tengeri élőlények, amelyek a földtörténet ókorában akkora jelentőséggel bírtak, mint ma a kagylók. A ma ismert kagylók a földtörténeti középkor kréta időszakától kezdve kiszorították a brachiopodákat eredeti élőhelyükről.
„Mivel ma csupán néhány száz fajuk él, míg százmillió évekkel ezelőtt több ezernyi, kutatásuk segít megérteni földtani múltunkat, tisztázni szerepüket a múlt élő rendszereiben, s ez segíthet megérteni a jelenben zajló földtani-biológiai folyamatokat is” – mondta Bujtor László.
A három leírt új faj egyike a Dictyothyropsis vogli, amelyet a terület tulajdonosa, Vogl Ferenc tiszteletére neveztek el, ő tette a kutatók számára lehetővé a gyűjtést. A másik, Zittelina hofmanni fajt Hofmann Károly néhai magyar geológusról nevezték el, ő ismerte fel elsőként a krétakori üledékeket a Mecsekben. A Smirnovina ferraria faj elnevezése pedig a zengővárkonyi kicsiny vasérctelepre utal.
A részeredmény egy hosszú, több évtizede zajló kutatás eddigi csúcspontja – mondta Bujtor, aki azt is elárulta, hogy újabb publikációk készülnek az általa gyűjtött anyag alapján, s azok ugyancsak rangos nemzetközi folyóiratokban kapnak nyilvánosságot hamarosan. Egy-egy ilyen cikk megjelenésétől azt várják, hogy a szélesebb közönség is megismeri ezt a tudományos különlegességet, és kutatásaik további finanszírozását vállalja egy szponzor.
