Ahogy várni lehetett, elmaradt az áttörés Trump és Putyin csúcstalálkozóján
Az orosz elnök, aki alig négy órát töltött az USA területén, már el is utazott Moszkvába.
Nem először keltették fel a kutatók érdeklődését az olyan ultra-feldolgozott ételek, mint a chips és a sütemények: vajon mi a titka a vonzerejüknek (amilyet valójában nem tapasztalni olyan teljes értékű élelmiszereknél, mint amilyen az alma vagy a barna rizs)? Több vizsgálat is igazolta már, hogy az ultrafeldolgozott ételek közül jónéhánynak ugyanolyan hatása van az agyra, mint a függőséget okozó szereknek.
Nemrégiben látott napvilágot egy újabb kutatás, amely közel 36 ország 300 kapcsolódó tanulmányát tette górcső alá. A Michigani Egyetem szakemberei végül arra a, korábbiakhoz hasonló következtetésre jutottak, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek befolyásolhatják az agy jutalmazási hálózatait, sóvárgást, kényszeres fogyasztást és kontrollvesztést válthatnak ki, amelyek a függőség alapvető jellemzői.
Az ilyen alacsony tápanyagtartalmú, ám sok finomított cukrot, sót és zsírt tartalmazó ételek aktiválják az agy dopaminrendszerét. A dopamin, az öröm- és jutalomérzetünk mögött álló kémiai hírvivő, központi szerepet játszik mindenféle függőségben. A kutatók most azt állítják, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek hatást gyakorolhatnak a dopaminra, éppen úgy, mint a nikotin, az alkohol vagy a kábítószerek, amelyek a természetes ingereken messze túlmutató jutalomjelekkel árasztják el a szervezetet.
A Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány egyik legmegdöbbentőbb felfedezése, hogy az ultrafeldolgozott élelmiszerek nagyon hasonlítanak a függőséget okozó drogokra. Azok az emberek, akik függőséghez hasonló tüneteket tapasztalnak ezektől az ételektől, gyakran ismételt sikertelen kísérleteket tesznek a fogyasztás csökkentésére. Továbbra is eszik ezeket annak ellenére, hogy tisztában vannak az egészségügyi következményekkel. Sokan elvonási tüneteket is tapasztalnak, amikor megpróbálnak leszokni. Ezek ugyanazok a viselkedési minták, amelyek az olyan szerhasználattal kapcsolatos zavarokban figyelhetők meg, mint az alkohol- vagy nikotinfüggőség – magyarázza a ZME Science.
Az Egészségügyi Világszervezet Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) a növekvő bizonyítékok ellenére sem nem ismeri el az ultrafeldolgozott élelmiszerektől való függőséget orvosi diagnózisként, sőt még csak „további vizsgálatot igénylő állapotként” sem. A függőségtudomány és a táplálkozástudomány területéről származó szerzők viszont azzal érvelnek, hogy ennek a diagnosztikai rendszerekben való elmulasztása veszélyes hiba, amely súlyos következményekkel jár a globális közegészségügyre nézve.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
