Kiválasztották a Szent István-nap kenyerét
A Magyar Pékszövetség versenyén a Innovatív kenyér és Leveles sétáló sütemény kategóriában is győztest hirdettek.
#gasztronómia
Megvan az idei Magyarország tortája
Gyulai cukrászok Bíborfehér fantázianevű alkotása lett az év tortája. A cukormentes változat egy balatongyöröki cukrászdában készült.
Street food mellett növényi fogások és termelői piac is helyet kap a Szigeten – 7 gasztrotipp fesztiválozóknak
Egy fesztiválon ma már nem csak az számít, kik lépnek színpadra: legalább ennyire fontos az is, hogy mit lehet enni két koncert között. A Sziget gasztronómiai kínálata az elmúlt években látványosan átalakult. A burger, a pizza vagy a lángos természetesen továbbra is megkerülhetetlen fesztiválklasszikusok, de mellettük egyre több olyan étel és vendéglátóhely jelenik meg, amely már nem pusztán a gyors kalóriabevitelre épít.
Lisszaboni ihletésű halfogás lett az év balatoni strandétele
Pisztráng és füst konzervbe zárva, sós kürtőskalács és gubacsinta a díjazottak között.
Hogyan lett a kenyérsütés melléktermékéből a nyár ikonja? 7 tipp a HVG-től a lángosról
A legfontosabb nemzeti ételek sokszor nem a főúri konyhákból, hanem a mindennapokból születnek. Ilyen a lángos is. Kevés magyar étel járt be ekkora utat úgy, hogy közben szinte minden generáció a sajátjának érezhette. De mitől lesz tökéletes? És ha nem akarunk vele bíbelődni, hova menjünk?
Small plate: Amikor az asztalnál összeérnek a világok
Krasznai Norbert számára a jó étel az egyensúlyról szól. Főzését a letisztultság és a zöldségek iránti szeretet határozza meg. Konyhája egyre közelebb került ahhoz a világhoz, amely talán a legjobban illik hozzá: a letisztult, izgalmas és őszinte small plate-ekhez. Szerkesztett részlet a Small plate című könyvből.
Miért lesz egyre drágább egy szelet krémes úgy, hogy egyre kevesebb helyen kapni jót belőle? – a vasárnapi sütizés nyomában II. rész
Miért van az, hogy miközben Budapesten sorra nyílnak a francia technikákat idéző cukrászműhelyek, egy átlagos vidéki cukrászdában még mindig margarinnal és kakaóbevonóval találkozni a süteményekben? Hogyan esett szét a vasárnapi süteményezés rítusa, amely fél évszázadon át szinte változatlan intézményként kísérte a családi ebédeket? A magyar cukrászat történetéről mesélünk a szocializmustól napjainkig.
Magyar szörpöket is díjaztak az élelmiszerek Oscarján
Összesen 117 minőségi magyar termék kapott elismerést.
A vendéglátósok 20 százalékánál talált higiéniai hiányosságot a hatóság
A szabadtéri rendezvényeken a hulladékkezelés is problémát okozott.
Visszaesett a külföldi turisták száma, új irányokba terjeszkedik a VakVarjú étteremlánc
A pesti belváros után külvárosi helyszínekkel bővül a Semsei Gastronomy Group, amelynek az éves árbevétele már a tízmilliárd forintot közelíti.
Miért kerül egy jó gulyás kilencezer forintba? És egy rántott hús ötezerbe? Lebontottuk a magyar éttermi fogások árát
Milyen rejtett költségek vannak egy-egy étel mögött? Miért olcsóbb sokszor épp a belvárosi, turistaforgalomra épülő éttermekben egy gulyás? Ki nyer többet, az olcsóbb gyorséttermek vagy a drágább éttermek? Két ikonikus ételen keresztül vizsgáljuk a költségeket.
7 tipp a HVG-től: balatoni nyarak ikonikus étele, cornflakes, popcorn – mindent a kukoricáról
Kevés növény van, amelyik ennyire észrevétlenül hódította meg a bolygót, mint a kukorica. Hogyan vált a pattogatott kukorica a mozizás szimbólumává? Milyen magyar hagyományok kötődnek a csöves kukoricához? Kis kultúrtörténet, és az elote, egy klasszikus mexikói grillezett kukorica receptje.
A vasárnapi sütizés nyomában – hogyan lett életünk része a krémes, a mignon és a Dobos-torta?
Kevés dolog sűrít magába ennyi mindent, mint egy szelet sütemény. Miért lett a cukrászdába járás kulturális kérdés? Milyen hatások gyúrták össze azt, amit ma „magyar süteménynek” hívunk? Hogyan született meg a Dobos-torta és a zserbó szelet? Szeletek a bécsi kávéházi kultúra és a Kugler-Gerbeaud dinasztia születésétől a monodesszertekig. I. rész.
Volt munkásszálló, bankfiók és bútoráruház, de a dupla eszpresszó emlékét semmi nem söpörte el
A harmincas évek építészeti virágkorának egyik leglátványosabb emléke az újlipótvárosi Dunapark ház és a földszintjén található kávézó, amelynek hányattatása felidézi az elmúlt csaknem száz év magyar történelmét. Az újranyitás alkalmából idézzük fel ezt a történetet a vészkorszaktól a gulyáskommunizmusig, a gasztroforradalomtól a klímaváltozásig.
3800-4100 forint egy pizzaszelet: itt vannak a Hungaroring árai
Kapaszkodjon: ennyiből lehet jóllakni a 41. F1-es Magyar Nagydíjon.
Hangyákkal díszített desszert miatt csukták le egy koreai Michelin-csillagos étterem tulajdonosát
A hangyák nem szerepelnek a Dél-Koreában az emberi fogyasztásra engedélyezett rovarok között.
A pezsgő új arca: 0% alkohol, 100% élmény
Az elmúlt néhány év legizgalmasabb változása a pezsgőfogyasztásban nem a technológia megjelenése, hanem…
Kell egy sztori, hogy összeálljon az emberek fejében: Mizsei Jani csak egy van a városban
Jó lenne, ha eljutnánk oda, hogy ha valaki egy fine dining étteremben eszik, ne savazni kezdjék, hogy milyen kicsik az adagok – mondja Mizsei János, aki szerint az lenne az igazán szép világ, ha az emberek kultúrájának ugyanúgy része lenne az étkezés, mint mondjuk a színház. A séf, aki 13 éve áll a MÁK élén, most az étterem megújulásának élére állt, ahol ő került a főszerepbe. És a játékai meg a fermentált italok, amik néha felrobbannak.
Krumplival vagy kenyérrel? Napon vagy árnyékban? Minden, amit kovászos uborkáról tudni érdemes – és amit rosszul tudunk
Mi köze Újházi Edének a kovászos uborka levéhez, és mi köze az uborkának az uborkaszezonhoz? Hogy jön a képbe a marhahólyag, és mi az, amit mindenki hajlamos elrontani? És persze az örök kérdés: krumplival, kenyérrel vagy esetleg valami egészen mással indítsuk a fermentációt? 7 tipp a HVG-től a kovászos uborkáról: egy kis tudomány, legendák, ötletek, és egy ikonikus kovászosuborka-leves receptje.
Kultúránk alapja: a pálinka és a töltött káposzta
Kulináris archeológusok és antropológusok kutatják a Szilágyságban, hogyan is kötődik a társadalmi léthez a közös evés.
