#gasztronómia





A vasárnapi sütizés nyomában – hogyan lett életünk része a krémes, a mignon és a Dobos-torta?

Kevés dolog sűrít magába ennyi mindent, mint egy szelet sütemény. Miért lett a cukrászdába járás kulturális kérdés? Milyen hatások gyúrták össze azt, amit ma „magyar süteménynek” hívunk? Hogyan született meg a Dobos-torta és a zserbó szelet? Szeletek a bécsi kávéházi kultúra és a Kugler-Gerbeaud dinasztia születésétől a monodesszertekig. I. rész.


Volt munkásszálló, bankfiók és bútoráruház, de a dupla eszpresszó emlékét semmi nem söpörte el

A harmincas évek építészeti virágkorának egyik leglátványosabb emléke az újlipótvárosi Dunapark ház és a földszintjén található kávézó, amelynek hányattatása felidézi az elmúlt csaknem száz év magyar történelmét. Az újranyitás alkalmából idézzük fel ezt a történetet a vészkorszaktól a gulyáskommunizmusig, a gasztroforradalomtól a klímaváltozásig.





Kell egy sztori, hogy összeálljon az emberek fejében: Mizsei Jani csak egy van a városban

Jó lenne, ha eljutnánk oda, hogy ha valaki egy fine dining étteremben eszik, ne savazni kezdjék, hogy milyen kicsik az adagok – mondja Mizsei János, aki szerint az lenne az igazán szép világ, ha az emberek kultúrájának ugyanúgy része lenne az étkezés, mint mondjuk a színház. A séf, aki 13 éve áll a MÁK élén, most az étterem megújulásának élére állt, ahol ő került a főszerepbe. És a játékai meg a fermentált italok, amik néha felrobbannak.


Krumplival vagy kenyérrel? Napon vagy árnyékban? Minden, amit kovászos uborkáról tudni érdemes – és amit rosszul tudunk

Mi köze Újházi Edének a kovászos uborka levéhez, és mi köze az uborkának az uborkaszezonhoz? Hogy jön a képbe a marhahólyag, és mi az, amit mindenki hajlamos elrontani? És persze az örök kérdés: krumplival, kenyérrel vagy esetleg valami egészen mással indítsuk a fermentációt? 7 tipp a HVG-től a kovászos uborkáról: egy kis tudomány, legendák, ötletek, és egy ikonikus kovászosuborka-leves receptje.



Mindent a gyümölcsről, amit kenyérrel eszünk: hogyan válasszunk tökéletes görögdinnyét?

Miért görög a görögdinnye, ha semmi köze Görögországhoz? Hogyan jutott el az egyiptomi fáraók sírkamráitól a magyar Alföld poros dűlőútjain át az asztalunkig? Honnan tudhatjuk, hogy egy dinnye belül édes és lédús, és nem kásás vagy fanyar? És miért esszük olyan magától értetődően kenyérrel, mintha ez lenne a világ legtermészetesebb párosítása? 7 tipp a görögdinnyéről.


„Egy jó kávézó a nappalink meghosszabbítása” – Milánó legendás cukrászdája megérkezett Budapestre

Hogy kapcsolódik össze a milánói és budapesti kávéházi kultúra? Hogyan újul meg egy több mint kétszáz éves családi örökség, miközben hű marad a gyökereihez? A régi idők nosztalgikus kávéházi nyüzsgését, pezsgő találkozóhelyeit kívánja megidézni a főváros egyik legfrissebb nyitása, a Cova. Paola Faccioli vezérigazgatóval beszélgettünk. 


Nincs déli és északi part, csak Balaton van, amely minden évszakban más arcát mutatja – a Kistücsök öröksége

A balatoni vendéglátásról nem lehet beszélni a szemesi Kistücsök nélkül. Csapody Balázs tulajdonos és Jahni László séf kezében az étterem a tó leghosszabb ideje működő, komoly színvonalú vendéglőjévé, majd a vidéki magyar gasztronómia egyik mércéjévé nőtte ki magát. Mi a titka ennek a stabilitásnak, és hogyan illeszkedik a Kistücsök a balatoni gasztronómia elmúlt évtizedeinek történetébe? Cikkünk egyfajta balatoni retrospektív: honnan hová tartott a tóparti vendéglátás – és mi lehet a jövője?


A konyha királyától a csokis Mesesajtig, lehetetlen ízesítőktől a mágikus gombákig: könyvajánló kánikulára

A szocializmus utasellátóinak konyhája, a korszak ikonikus éttermei, élelmiszerei, elegáns vegán desszertek, a francia gasztronómia legnagyobb alakjának regényes élete, skandináv kondimentek, a hentesmesterség magyar bibliájának újranyomása – 7 tipp a HVG-től gasztrotémájú könyvekkel.